A digitális térben nem mindegy, milyen válaszokat kapunk a hosszú élet titkára – mondta Galambos István, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese.
Az NMHH és a Fogjunk Össze Egészségügyért Alapítvány (FOEA) közös eseményén az egészségtudatosság és a médiatudatosság fontosságát emelték ki, a konferencia fő témája pedig a longevity, vagyis a hosszú élet lehetősége volt.
„Ötvenéves kor körül a biológiai és a kronológiai korunk elválik, de belülről úgy érezzük magunkat, mint egy tinédzser” – utalt arra Ficzere Andrea, hogy az 50 lett az új 30.
A Fogjunk Össze Egészségügyért Alapítvány (FOEA) elnöke, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója a konferencián kiemelte: a korábbi megállapítás egyrészt igaz, másrészt viszont nagyon nem. Bár sportosabbak az 50 év körüliek, a kórházba kerülő betegeknél azt látják, hogy a szomatikus és a mentális állapotuk sokkal rosszabb, mint ami indokolt lenne – tette hozzá Ficzere Andrea.
Fontos, hogy tudjuk, hogy vagyunk
A kronológiai korunkat az határozza meg, hány év telt el a születésünk óta, a biológiai kor azonban azt mutatja meg, milyen állapotban van valójában a szervezetünk. Előfordulhat, hogy két azonos életkorú ember közül az egyik szervezete „fiatalabb”, míg a másiké jóval idősebb biológiai értelemben. Ennek meghatározásában egyre fontosabb szerepet kapnak az epigenetikai vizsgálatok – erről már Szentpáli Zsófia kardiológus, belgyógyász, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE) képviselője beszélt.
Az epigenetika azt kutatja, hogy a gének működését milyen külső és belső tényezők befolyásolják anélkül, hogy maga a DNS-szekvencia megváltozna. A sejtekben található DNS ugyanis nem csupán örökölt genetikai információt hordoz, hanem „lenyomatként” őrzi az életmóddal és a környezeti hatásokkal kapcsolatos változásokat is. Ilyen tényező lehet például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a stressz, az alvás minősége vagy akár a légszennyezettség is.
Ezzel szemben egyes kutatások szerint a rendszeres testmozgás, a mediterrán jellegű étrend, a megfelelő alvás és a stresszkezelés lassíthatja az öregedést – mondta Szentpáli Zsófia kardiológus, belgyógyász.
A biomarkerek olyan mérhető biológiai jellemzők, amelyek információt adnak a szervezet aktuális állapotáról, egy betegség jelenlétéről, kockázatáról vagy egy kezelés hatékonyságáról. Tulajdonképpen „biológiai jelzők”, amelyeket vérből, vizeletből, nyálból, szövetmintából vagy akár képalkotó vizsgálatokkal lehet kimutatni.
„Itt vannak a funkcionális tesztek, például a légzésfunkció vagy a marokerő, amely összefüggésben van a halálozással, de a kognitív képességeket is könnyű validált tesztekkel mérni. A hallást, a látást, vagyis az érzékszerveket is lehet kontrollálni” – hangsúlyozta a csontsűrűségmérés fontosságát is Szentpáli Zsófia.
A longevity nemcsak azt jelenti, hogy hosszú ideig éljünk, hanem azt is, hogy mindezt jó életminőségben tegyük. Ma a magyarok 62–64 éves korukig élnek egészségben, a cél pedig az lenne, hogy sokkal több éven át maradjanak egészségesek.
Vissza lehet fordítani a biológiai kort
A „kék zónák” kutatása ezért az öregedésbiológia, a preventív orvoslás és a népegészségügy számára is fontos területté vált. A „kék zónák” olyan földrajzi térségek, ahol az emberek átlagon felüli arányban élnek 90–100 évig, ráadásul sokan közülük időskorukban is aktívak és viszonylag egészségesek maradnak.
Szentpáli Zsófia kiemelte a legismertebb kék zónákat: Japán legdélebbi prefektúráját, Okinawát, a Görögországhoz tartozó Ikaria szigetét, Szardíniát, Costa Ricában a Nicoya-félszigetet, valamint a kaliforniai Loma Lindát. A kék zónákban élő emberek aktívak, ugyanakkor lelassulnak, étrendjük nagy részét teljes értékű növényi ételek adják, és csak addig esznek, amíg körülbelül 80 százalékig jóllaknak. Mértékkel fogyasztanak bort, támogató közösségben élnek, és a spiritualitás is jellemző rájuk. Az idős emberek nem idősotthonokban élnek, hanem a társadalom megbecsült tagjai maradnak – sorolta a kék zónák jótékony hatásait.
A biológiai kor visszafordításáért életmódbeli változtatásokkal sokat lehet tenni – mondta Szentpáli Zsófia, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület kardiológusa. Fontos az étrend, a testmozgás, a stresszkezelési technikák alkalmazása, a társas kapcsolatok ápolása és a napi 7–8 óra alvás is.
Nem minden fenékig tejfel
Az 50 éves kor az ambivalenciák korszaka: megjelenik a vágy az önállóságra, ugyanakkor előfordul a kiszolgáltatottság is a munkaerőpiacon – mondta Kónya Ilona pszichológus. Példaként említette, hogy a testi életminőség romlása komoly veszélyeket hordozhat, akár a munkaerőpiacon is.
Az ötveneseknél megjelenik az üresfészek-szindróma, hiszen ekkorra kirepülnek a gyerekek, ugyanakkor van, aki 45 évesen vállal gyermeket. Emellett jellemző a szendvicsgeneráció jelensége is. Van, akinek az életében új kapcsolatok és barátságok jelennek meg, de megjelenik az elmagányosodás és az izoláció is, főként a kisebb településeken élők körében.
Longevity médiatudatosan
A magyarok egészségügyi érdeklődése elsősorban még mindig a betegségek köré szerveződik, de egyre erősebben jelenik meg az egészségtudatos életmód iránti nyitottság is – derül ki a PSYMA és az NMHH friss kutatásából. A felmérés azt vizsgálta, milyen egészségügyi témákban tájékozódnak leggyakrabban az emberek a médiából – mondta Bodolay-Papp Zsófia, az NMHH kutatási szakértője.
A lista élén toronymagasan a betegségek okai, tünetei és következményei állnak: a válaszadók 52 százaléka mondta azt, hogy gyakran keres ilyen információkat.
Szinte ugyanennyien érdeklődnek az egészséges táplálkozás iránt is, amely 49 százalékkal a második helyre került. Ez már egy markánsabb prevenciós szemléletet tükröz: az emberek nemcsak a betegségek kezeléséről, hanem az egészség megőrzéséről is szeretnének többet tudni.
A betegségek kezelése, gyógymódok és kúrák témája 45 százalékot ért el, míg a gyógyszerekkel kapcsolatos információk – például a hatásosság vagy a felhasználás módja – 41 százalékot érdekelnek. Különösen figyelemre méltó, hogy a mentális egészség és a stresszmentesség is egyre hangsúlyosabbá válik: erről a megkérdezettek 40 százaléka tájékozódik rendszeresen. A kutatás szerint a laboreredmények és zárójelentések értelmezése, illetve a mozgással és sporttal kapcsolatos tartalmak szintén sokakat foglalkoztatnak.
Összességében a kutatás azt mutatja: a magyar társadalomban erősödik az egészségtudatosság, de az érdeklődés fókusza továbbra is inkább a betegségek felismerésére és kezelésére, mintsem a hosszú távú megelőzésre irányul.
Bodolay-Papp Zsófia előadásában arról is beszélt, hogy „a nép hangja” gyakran úgy szól: „nagyapám szalonnát evett, ivott, dohányzott, mégis 80 évig élt”. Az NMHH szakértője szerint azonban fontos, hogy a ránk zúduló tartalmakat megszűrjük. Példaként említette, hogy csak a YouTube-ra percenként 500 órányi videót töltenek fel világszerte.
Kevés a hiteles weboldal
Egy 2017-es vizsgálat szerint meglepően kevés valóban hiteles egészségügyi weboldal működik Magyarországon. Az EgészségKommandó program keretében 189, minősítésre ajánlott vagy minősítést kérő honlapot vizsgáltak meg, amelyek közül 122 tartalmazott mérhető mennyiségű egészségügyi tájékoztató anyagot. A szakmai és laikus tartalmak hitelességét egy előre meghatározott szempontrendszer alapján ellenőrizték.
Az első körben mindössze 24 honlap kapta meg a „hiteles weboldal” minősítést, majd miután több oldal pótolta a hiányzó feltételeket, további három weboldal felelt meg az elvárásoknak. Így végül az átvizsgált honlapok csupán 22,1 százaléka, vagyis 27 oldal bizonyult hiteles egészségügyi forrásnak.
A kutatás rávilágított arra, hogy az online egészségügyi tartalmak jelentős része nem felel meg maradéktalanul a szakmai hitelességi és átláthatósági követelményeknek. Ez különösen azért problémás, mert egyre többen az interneten keresnek információt betegségekről, kezelésekről vagy gyógyszerekről.