Két százalékkal, 4406 milliárd forintra nőtt szeptemberben a magyar tőzsdei részvények kapitalizációja − derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közölt friss értékpapír-piaci statisztikájából. Az emelkedő piacon elsősorban a külföldiek voltak aktív vásárlók, míg a magyar háztartások eladták részvényeiket. Így rövid távon ismét jól tőzsdéztek a magyar emberek, hiszen augusztusban, a részvények áresésekor pont fordított volt a helyzet. Akkor ugyanis a nettó külföldi eladásokat szinte teljes egészében a magyar háztartások vették meg, amit szeptemberben már nyereséggel adhattak vissza a külföldieknek.
Az év kilencedik hónapjában ugyanis a magyar háztartások 5,1 milliárd forint nettó értékben adtak el részvényeket, míg a külföldiek nettó 7,8 milliárd forintért vásároltak a magyar papírokból. A statisztikákból az is látszik, hogy az emelkedő árfolyamok az államháztartást is a részvények eladására sarkallták, hiszen nettó 1,2 milliárd forintért az államháztartás is adott el részvényt. (Ebből a központi kormányzat értékesített 1,1 milliárd forintnyi részvényt.) Ezzel együtt is nőtt azonban az államháztartás tulajdonában lévő részvények értéke, hiszen az átértékelődés 5 milliárd forint pluszt hozott ebben a hónapban, így szeptember végén a magyar állam tulajdonában 684,3 milliárd forintnyi részvény volt. (Ez most novemberben jelentősen csökkent, hiszen az Egis-részesedését is eladta a kormány a nyilvános vételi ajánlatban, amelyen mintegy 3 milliárd forint profitot ért el.)
A szeptemberi eladásokról hivatalos bejelentés nem érkezett, így nem tudni, milyen részvényeket adtak el, de mivel bejelentési kötelezettség nem terhelte, ez semmiképen nem a stratégiai tulajdonrészeket érinti.
A magyar háztartások esetében viszont az eladások mértékét nem tudta kompenzálni a részvények drágulásából következő átértékelési nyereség, így a tulajdonukban lévő részvények értéke ha minimálisan is, de csökkent, 303 milliárd forintra. A biztosítók azonban augusztus után szeptemberben is a vásárlói oldalt erősítették, összesen 1,2 milliárd forint nettó értékben vettek a magyar papírokból, amit még növelt 1,6 milliárd forint átértékelődési nyereség is.
A befektetési jegyek összértékének a növekedése viszont szeptemberben elmaradt a részvényekétől. A hó végi 4387 milliárd forint ugyanis 1 százalékos emelkedés eredménye volt. Ebben a kategóriában viszont nagyon aktív vásárló volt a magyar lakosság, ugyanis a teljes 25,5 milliárd forintos növekedésből több mint 24 milliárd forinttal vette ki a részét. Emellett a külföldiek is aktívak voltak, ők 7,1 milliárd forint értékben vettek ebből a befektetési formából. Komoly eladó volt viszont az államháztartás, amely 15 milliárd forintért adott el e jegyekből. Ez úgy jött ki, hogy a helyi önkormányzatok 1,3 milliárd forintért nettó vásárlók voltak, míg a központi költségvetés 16,3 milliárd forint értékben adott el jegyeket. Így a legnagyobb szeletet 2941 milliárd forinttal továbbra is a magyar háztartások birtokolják a befektetési jegyekből, míg a külföldieknek csupán 174,5 milliárd forintjuk fekszik ebben az eszközosztályban.
Szeptemberben nőtt a kormány által eladott állampapírok és diszkontkincstárjegyek értéke is. Egy hónap alatt az állomány 19 511 milliárdról 19 777 milliárd forintra nőtt. A növekedés elsősorban az éven túli lejáratokból adódott, amelyekből közel 106 milliárd forint nettó értékben adtak el, míg a rövidebb lejáratokból és a devizás kötvényekből többet vettek vissza. Így 67 milliárd forint volt a nettó növekedés.
| (szeptember, milliárd forint) | |||||
| Tulajdonos szektorok | Nyitó állomány | Tranzakció | Átértékelődés | Egyéb volumen- változás | Záró állomány |
| Nem pénzügyi vállalatok | 254,6 | −2,4 | 10,9 | 0,0 | 263,2 |
| Magyar Nemzeti Bank | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
| Egyéb monetáris intézmények | 86,1 | 0,1 | −1,3 | 0,0 | 84,9 |
| Egyéb pénzügyi közvetítők | 58,2 | 0,4 | 2,4 | 0,0 | 61,0 |
| Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők | 0,9 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,9 |
| Biztosítók, nyugdíjpénztárak | 60,5 | 2,1 | 1,6 | 0,0 | 64,2 |
| Pénzügyi vállalatok összesen | 205,7 | 2,5 | 2,8 | 0,0 | 211,0 |
| Központi kormányzat | 678,2 | −1,1 | 4,9 | 0,0 | 681,9 |
| Helyi önkormányzatok | 2,4 | 0,0 | 0,1 | 0,0 | 2,4 |
| Társadalombiztosítási alapok | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
| Államháztartás összesen | 680,5 | −1,2 | 5,0 | 0,0 | 684,3 |
| Háztartások | 304,0 | −5,1 | 4,1 | 0,0 | 303,0 |
| Háztartásokat segítő nonprofit intézmények | 0,8 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,8 |
| Külföld (nem rezidensek) | 2872,2 | 7,8 | 64,5 | 0,0 | 2944,4 |
| Összes állomány | 4317,8 | 1,7 | 87,2 | 0,0 | 4406,6 |
| Forrás: MNB | |||||
Szerző: Deák Bálint
