Napi Gazdaság

Segíti a belföldi sertéspiacot az áfacsökkentés

Jövőre is 1,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre a sertésstratégia végrehajtására a költségvetés tervezete szerint − közölte Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), illetve a Hungary Meat Kft. által szervezett partnertalálkozón. Mint mondta, az ágazat helyzetét jelentősen javítja jövőre az élő sertés és fél sertés áfájának 27-ről öt százalékra csökkentése. Egy készülő rendeletből derül majd ki, mi tartozik a kedvezményezett körbe. Lapunk értesülése szerint valamennyi élő állatot ide sorolják majd.

Változik a toplista

A PBA tarifáló rendszerének adatai szerint átalakult a legnépszerűbb biztosítók toplistája is. Míg a 2012-es kötelezőkampányt a K&H Biztosító nyerte 25 százalékos részesedéssel a Genertel és a Wabard előtt, a mostani adatok szerint egyedül a K&H tudott megmaradni a dobogón, míg a legtöbb új szerződést az Allianzhoz viszik az ügyfelek, a második helyen pedig a Magyar Posta Biztosító áll. A CLB biztosítási alkusz szerint a kedvező új díjak mellett minden eddiginél érdekesebb helyzet alakul ki a régi ügyfeleknek kínált, úgynevezett index díjak tekintetében: van olyan biztosító, amely olcsóbbá tett díjjal jelzi, hogy igenis megbecsüli a régi ügyfelet, miközben más társaságoknál igen meredek díjemelésről kapnak értesítést a napokban az ügyfelek (a törvény szerint az évforduló előtt 50 nappal az ügyfélnek meg kell kapnia a jelenlegi biztosítójától az index díját.) Németh Péter, az alkuszcég értékesítési igazgatója szerint az a biztosító, amelyik duplájára emelte az index díjakat, aligha üzenhet mást, mint azt, hogy igyekszik megválni meglévő ügyfeleitől. Ezeknél a cégeknél az ügyfélnek, ha bizalma töretlen − már ha ilyen mentalitás mellett ez még fennállhat − vélhetően határidőre fel kell mondania a régi szerződését és azt − komoly, de csak "új" ügyfeleknek járó kedvezményekkel − újra kell kötnie a régi biztosítónál. Miután az ügyfelek között még mindig több százezresre tehető a kampányok során tétlen, a díjaikat általában meg sem néző ügyfelek tábora, a komoly díjemelésekkel operáló társaságok számítása is bejöhet, hiszen számottevően nagyobb díjat akaszthatnak le egy-egy kényelmesebb ügyfélről, mint ha harcba szállnak egy-egy rendszeresen tarifáló új ügyfélért.

A taxisok nagy része szabálytalankodik

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) két hónap alatt 845 taxit ellenőrzött, és minden harmadik esetben talált szabálytalanságot. Az ellenőrök továbbra is három műszakban, éjjel és nappal, munkanapon és hétvégén folyamatosan, gyakran a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság közterület-felügyelőivel közösen ellenőrzik a taxisok tevékenységét, kiemelt figyelmet fordítva az új taxirendelet előírásainak betartására. Az ellenőrök összesen közel 1700 próbautazásos taxiellenőrzést végeztek el, és minden második esetben találtak szabálytalanságot, leggyakrabban a nyugtaadási kötelezettség elmulasztását, illetve az előírtnál drágábban fuvarozást. A szabálytalan taxisok engedélyét bevonta a BKK. Az ellenőrzés kiterjed a szolgáltató pénzügyi megfelelőségének vizsgálatára, infokommunikációs eszközeire vonatkozó műszaki előírások teljesítésére, diszpécseralkalmazásának megfelelőségére, valamint védjegyoltalom alatt álló szabadjelző jóváhagyására. Budapesten korábban 21 fuvarszervező társaság tevékenykedett, amelyek közül 13 társaság kérelmezte előzetes minősítését. Október 31-éig tíz társaság minősítése volt sikeres, és kapta meg a BKK előzetes hozzájárulását.

Hétmilliárd forint felett marad az Igm

Az egyre nagyobb volumenű megrendelések miatt tovább bővítette gyártóbázisát az osztrák Igm Robotersysteme AG tulajdonában lévő, győri székhelyű, Igm Robotrendszerek Kft. − derül ki a társaság lapunkhoz eljuttatott közleményéből. A beruházás keretében technológiai fejlesztésre és létszámbővítésre is sort került. A közel 850 millió forintos beruházást az Új Széchenyi terv keretében, több mint 163 millió forint értékű központi forrás segítségével valósították meg. A gyártóterületet 1600 négyzetméterrel bővítették, míg a robotrendszerek gyártásához többek között egy új megmunkáló központot vásároltak.

Még mindig várat magára az aktív kárrendezés

Továbbra is megosztott a biztosítási szakma az aktív kárrendezéssel kapcsolatban. A nagyobb cégek egyértelműen kiállnak a megoldás mellett, ami lényegében azt takarja, hogy a jövőben abban az esetben, ha egy másik autós nekünk okoz kárt, az általunk választott kgfb-biztosító bonyolítja le autónk kárrendezését és ez a biztosító számol majd el a károkozó biztosítójával. A kisebb biztosítók egyik markáns ellenérvét Tóth Sándor, a Köbe ügyvezető igazgatója abban látja, hogy addig nem támogatható az ötlet, amíg minden piaci szereplő piaci részesedése nem csökkent egy számjegyű százalékos érték alá. A félelem ugyanis az, hogy a nagyobb cégek számára mind a biztosítóválasztás, mind a költségek tekintetében komoly előnyt jelenthet a bejáratott rendszer, miközben a kisebb biztosítóknál ez a típusú ügykezelés sokkal nagyobb költségekkel jár majd. Az aktív kárrendezéssel kapcsolatos másik fő érv az, hogy a magyar piacon amúgy is közel monopolhelyzet áll fenn, hiszen a biztosítók döntő része ugyanazzal a két kárszakértő céggel szemlézteti a sérült autókat, vagyis nem lehet olyan nagy eltérés a megítélt kárösszegek között, ami indokolttá tenné a jelenlegi rendszer megváltozását. Ugyanakkor a trendekkel aligha lehet szembe menni: Romániában jogszabályi alapon tették kötelezővé az aktív kárrendezést, épp ezért Flamich Gábor, a szintén a piacvezetők mögötti nagy tömegben dolgozó Signal Biztosító gépjármű és lakossági vagyonbiztosítási főosztályvezetője szerint a cégeknek támogatniuk kell az aktív kárrendezést hosszabb távon, azonban annak bevezetését jövőre vagy akár 2015-ben még korainak tartja a szakember. Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója úgy véli, rendkívül fontos a megfelelő szabályozói keretek kialakítása, hiszen például a kárelszámolási limitek meghatározása nem egyszerű folyamat. Ugyanakkor a szakember szerint ténykérdés, hogy a támogatók súlya folyamatosan nő, ezért úgy véli, határozott jogalkotói és felügyeleti szándék mellett zajló széles körű egyeztetésekkel lehet esélye akár a 2014-es bevezetésnek is.

Új államtitkárt neveztek ki a nemzetgazdasági tárcánál

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárává nevezte ki Komoróczki Istvánt november 8-i hatállyal Áder János köztársasági elnök. Az új államtitkár a tervezéskoordinációért felelős államtitkárságot vezeti. Komoróczki pályáját 1979-ben, a Külügyminisztériumban kezdte, 1981-től Stockholmban öt évig kulturális és sajtóattasé, majd 1991-ben Tel-Avivban egy éven át tanácsos volt. 1996-tól a Magyar Hitel Bank Rt. (később: ABN Amro Bank Rt.) kommunikációs igazgatója és a társasági titkárság vezetője lett, 1999-től üzletfejlesztési és marketingigazgatóként a PriceWaterhouseCoopers Magyarország Kft.-nél dolgozott, majd 2001-től az Agrupación Funeuropa Biztosító vezérigazgató-helyettese volt. Az elmúlt években az Imperial Tobacco-csoport vállalati kapcsolatok főigazgatóságán dolgozott Brüsszelben, ezt megelőzően pedig a vállalati kapcsolatok igazgatója volt a cégcsoport magyarországi vállalatánál. Az NGM tervezéskoordinácós államtitkári posztja március óta betöltetlen volt, miután Csizmadia Norbert a Magyar Nemzeti Bank költségvetési koordinációért felelős ügyvezető igazgatója lett.

Az év végén rákapcsol a gazdaság

Az év második felére gyorsuló ütemű növekedést jelez a Napi Gazdaság elemzői konszenzusa. A KSH csütörtökön közli az előzetes adatot.

Mindenre kiterjed a kilakoltatási moratórium

Életbe lépett a kilakoltatási moratórium: a főszabály szerinti december 1. és február 28. közötti időszak helyett már november 9-től tilos kilakoltatásokat végrehajtani, s a tiltás április végéig lesz érvényben. A hosszabb moratórium önmagában nem okoz meglepetést, ilyenre több alkalommal is volt már példa. A mostani enyhítésnél nagyobb a jelentősége annak, hogy az minden ügyre, eljárásra kiterjed. Elvileg a devizahitelesek védelmében hosszabbított moratóriumot a kormány, ám ez az eljárásoknak csak töredékét teszi ki − mondta Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke.

Több készpénzfelvétel ingyenes lehet Magyarországon?

Lényegében ingyenessé tehet februártól minden magyarországi készpénzfelvételt Rogán Antal hét végi módosító indítványa, amellyel kiegészítve fogadták el a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosítását. A módosítás szerint a bankok legalább két ingyenes pénzfelvételt kötelesek adni, de ennél többet is adhatnak − ennek az értelmezésnek ugyanakkor az mond ellent, hogy ilyen lehetőséget felesleges külön jogszabályba foglalni, hiszen az ügyfélre nézve kedvező üzletpolitikai döntést a bank bármikor hozhat. Miután a jegybanki statisztikákból kitűnik, hogy egy átlagpolgár havonta átlagosan 40 ezer forint körüli összeget vesz fel a bankból, már eddig is úgy lehetett számolni, hogy a pénzügyi rezsicsökkentés első elemével a bankok igen komoly díjról mondhatnak le, miközben az infrastruktúra működtetése (és az ügyfél számára ingyenes pénzfelvétel után is életben tartott illetékteher) komoly költségeket ró a bankokra. A jogszabályt 303 igennel szavazta meg az országgyűlés.