Molnár Barbara

Megsarcolt gyógyszergyártók

A kormány szerdán elfogadta és még a héten a parlament elé terjesztik az első egészségügyi reformtörvényeket. A csomag egyik legfontosabb eleme a gyógyszer-forgalmazási törvény. Eszerint megszűnne az évenkénti egyedi megállapodás a gyógyszergyárakkal, törvényben meghatározott fix összeggel járulnának a büdzsé terheihez. A gyártóknak a jövőben a támogatott gyógyszerek forgalma után 10 és 20 százalék közötti kötelező rabatot kell majd fizetniük – jelentette be Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Bár a tájékoztatón még arról volt szó, hogy külön – alacsonyabb – kulcs vonatkozik majd a fix támogatotti körbe tartozó medicinákra, a NAPI Gazdaság információja szerint csak egy kulcs lesz és várhatóan a forgalom 16 százalékát kell majd visszatéríteni. Ugyanakkor a gyártók részben vagy teljesen mentesülhetnek a befizetés alól, ha egyes termékeik termelői árát csökkentik és legalább három évig a vállalt áron forgalmazzák. (Bár e tervről konkrétumokat még nincsenek, valószínűsíthető, hogy ez nem más mint a jelenleg is érvényben lévő, a fix támogatotti körben alkalmazott delistázás bővítése.) Az idén a gyártók 22 milliárd forintot fizetnek be, az első számítások – az idei várható eredmények – szerint 60, de akár 120 milliárdra is emelkedhet a befizetés összege. Ezenkívül 10 százalék feletti kasszatúllépés esetén a forgalmazók és a gyártók is további befizetésekre kényszerülnek. Szintén a gyártókat sújtja majd, hogy az orvoslátogatóknak licencet kell majd kiváltaniuk, ami 5 millió forintba kerülne első alkalommal, utána pedig az évenkénti megújításért egymilliót kell majd letenni. Jelenleg mintegy 2700 orvoslátogató tevékenykedik és a működési engedélyükért tizenháromezer forintot fizetnek. A tervezett intézkedések ellen a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) is tiltakozik. Egyebek között eltűnhetnek a nagyon drága innovatív készítmények a magyar piacról – mondta a NAPI Gazdaságnak Székely Krisztina, az IGYE elnöke, aki szerint a gyártók továbbra is az éves megállapodások mellett voksolnának, a befizetések összege pedig az infláció mértékével növekedne. Véleményük szerint a tervezett intézkedések jelentősen rontják az ipar versenyképességét, a hazai kutatás-fejlesztés visszaszorulását és munkahelyek megszűnését eredményezhetik. Lapunk információja szerint fejenként havi 12 ezerről hatezer forintra csökken a közgyógykeret, ennél magasabb gyógyszerszükséglet esetén pedig a megyei egészségbiztosítási pénztárak egyedileg engedélyeznék a túlköltést. Szigorúbban ellenőriznék az orvosokat is, és szankcionálnák azokat, akik nem a leghatékonyabb és legolcsóbb készítményeket ajánlják a betegeknek. A törvénytervezet szerint a nagy forgalmú patikák – évi 30 millió forint feletti árréstömeg esetén – szolidaritási díjat fizetnének a hátrányos helyzetű gyógyszertárak támogatására. Ugyanakkor a patikusok tiltakozása ellenére az országgyűlés elé kerül a patikaliberalizációról szóló jogszabály. A törvénytervezet továbbá szól az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozásáról, amelynek hatásköre kiterjed majd a kötelező és önkéntes egészségbiztosítókra is.

Ahol az orvost továbbképzik

Magyarországon a rendszerváltással egy időben jelent meg az egészségügyi intézményekben az úgynevezett menedzsmentszemlélet. Az elmúlt 16 évben sokféle próbálkozás volt arra, hogy mindez a gyakorlatban is megjelenjen. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb formája a hármas vezetés, amikor is az intézmény élén egy orvos, egy ápolási és egy gazdasági igazgató van. Az új pozíciókba sokszor felső vezetői tapasztalattal, gazdasági szemlélettel nem rendelkező orvosok kerültek, ráadásul sokszor az orvos-igazgatók nem függetlenített vezetőként, hanem orvosi hivatásuk megtartása mellett látják el a kórház irányítását. Ezért hamar nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van az egészségügyi vezetők menedzserképzésére. Ennek felismerése nyomán indult el 1991-ben az egészségügyimenedzser-képzés, kezdetben tanfolyamszinten, ma már pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Közgazdasági Továbbképző Intézetében (KTI) másoddiplomaként lehet megszerezni. A képzés kilenc éve folyamatos, és míg más hasonló oktatást sokszor létszámhiány miatt el sem tudnak indítani, nálunk aki elkezdi, az be is fejezi a négy féléves kurzust – mondta Gáspár Péter Pál, a KTI igazgatója. Az oktatás az első két félévben bentlakásos és úgynevezett moduláris rendszerben történik – mondta el Simon Kiss Gábor egyetemi docens. A rövid előadásokat kiscsoportos gyakorlat követi, a megoldott feladatokat pedig az úgynevezett development fázisban közösen értékelik ki. Ennek köszönhetően a reggel még teljesen ismeretlen anyag estére tudássá válik. Napokig össze vannak zárva az orvosok, közgazdászok, ápolónők, sokan így találkoznak először egy-egy szegmens problémáival, márpedig ez a fajta ismeret elengedhetetlen a sikeres vezetéshez. Az előző 15 évnek köszönhetően ma már szinte nincs olyan kórház, amelynek vezetői között ne lenne legalább egy egészségügyi menedzser. Simon Kiss szerint a következő időszakban még nagyobb szükség lesz ezekre az ismeretekre.

Csökkenthetik a közgyógykeretet

A miniszterelnökhöz fordultak a gyógyszerészek, miután a szombati siófoki kongresszuson a szaktárca vezetője és államtitkára sem jelent meg. A mintegy 300 oldalas törvénytervezetet továbbra sem lehet részleteiben ismerni, de folyosói pletykák szerint csökkenhet a közgyógykeret, és liberalizálnák a vény nélküli készítmények árrését.

A patikusok találkoztak, de nem tárgyaltak

Érdemi megbeszélés nem történt tegnap a Magyar Gyógyszerész Kamara és az egészségügyi minisztérium képviselői között, mivel a szaktárca elutasította azt a kérést, hogy a kamara egészében megismerhesse a patikaliberalizációs törvénytervezetet.

Egymillió egy kórházi ágyért

A Magyar Közlöny minapi száma szerint október 20-áig pályázhatnak a kórházak arra a 6,5 milliárd forintra, amelyből részben finanszírozhatják a kapacitás-, illetve struktúraátalakítást. A pályázat elsődleges célja a térségi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve ez alapján a kapacitások megfelelő átalakítása, továbbá a kihasználatlan aktív helyek krónikussá való átalakítása. Éppen ezért lehetőség van arra, hogy két vagy több intézet közös pályázatot adjon be. A támogatás vissza nem térítendő, amennyiben 2007 végéig a vállalt teljesítés megtörténik. Az aktív kórházak számára igényelhető összeg felső határa 1 és 2 millió forint között van ágyanként. Egy teljes telephely megszüntetéséért ágyanként legfeljebb 2 millió forintra, teljes osztály megszüntetésére vagy több osztály összevonásakor 1,5 millióra lehet pályázni ágyanként. Ha aktív ágyat krónikussá kívánnak átalakítani, akkor azt egymillió forinttal tudja támogatni a költségvetés, szintén ágyanként. A területi egyenlőtlenségek csökkentésére és a helyi szükségletekhez való átalakításra legfeljebb 200 millió forinthoz juthatnak a közösen pályázó intézmények. A tendereket november közepén bírálják el. Pályázunk egyebek között egy krónikus pszichiátriai pavilon tervezési költségeire, egy sürgősségi pszichiátria kialakítására és a betegszállítás megoldására is – mondta a NAPI Gazdaságnak Falus Ferenc, a Nyírő Gyula Kórház főigazgatója. Elbírálási szempont a sürgősségi ellátás szervezésének korszerűsítése, a betegirányítási rendszer kialakítása, illetve a járó- és fekvőbeteg-intézmények együttműködése. A szakemberek szerint a pályázat valóban ösztönzőleg hathat a kapacitások ésszerűsítésére, ám a határidőt túl közelinek tartják. Ugyanakkor a pályáztatás önmagában nem elég, hiszen az átalakított ágyakat fenn is kell tartani, így sokak szerint nem lenne hátrányos, ha végre a krónikus ellátás finanszírozása is a kapacitásváltásra ösztökélne. Az elkülönített 10 milliárd forintból fennmaradó 3,5 milliárdot 98 kórház és 42 szakrendelő között osztják szét egyszeri támogatás formájában.

Engedtek a patikusok

Az egészségügyi miniszter tegnap megbeszélést folytatott a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökével és alelnökével. Molnár Lajos arra kérte az elnökséget, hogy vonja vissza a sztrájkfelhívást, amennyiben ez megtörténik, akkor eltekint az újabb bírósági eljárás megindításától. A kamara kérése pedig az volt, hogy a tegnapi sztrájkban részt vevők ellen ne folytasson eljárást az ÁNTSZ. A patikusok a gyógyszerforgalmazás liberalizációja ellen tiltakoztak volna munkabeszüntetéssel, ám ez több szempontból sem törvényes, ezért további ilyen demonstráció esetén akár a működési engedélyt is megvonhatják az érintett patikáktól.

Mi változik október elsején?

Október elsejétől 13 támogatott medicina térítési díja átlagosan 10 százalékkal csökken. A készítmények között van vérnyomás- és koleszterincsökkentő, antibiotikum és csontritkulás elleni készítmény. Szintén mostantól bővül a szubvencionált gyógyszerkör, 24 új hatóanyag 63 generikumát fogadták be. Egyebek között új vérnyomás-, vércukorszint- és savcsökkentő, antidepresszáns, gyulladásgátló patikaszerek vannak a befogadott készítmények között. Vasárnaptól bővül a távhőtámogatásban részesülők köre és emelkedik a támogatás összege is. A kormány ugyanis a nagycsaládosokra és a fogyatékkal élőkre is kiterjesztette a távfűtési támogatást. Az összege is nőtt, minden érintett számára egységesen havi 2500 forint lesz. A már támogatott több mint 60 ezer nyugdíjas pedig automatikusan az emelt összeggel kapja a segítséget. A számítások szerint október 1-je után 28 ezer nagycsaládos és 35 ezer fogyatékkal élő embert nevelő család veheti igénybe a támogatást. Az emelt összegű támogatás december 31-éig jár, és a kormány számításai szerint összességében mintegy 900 millió forintot jelent. Jövőre pedig a még kidolgozás alatt lévő új támogatási rendszerben kapnak majd fűtési hozzájárulást a rászorulók. Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény júliusi módosítása révén október elsejétől lehetővé válik a városatyák alapdíjának csökkentése, illetve a képviselő-testület a kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját maximum 12 hónapig csökkentheti, a természetbeni juttatásokat megvonhatja. Az új szabály alapján például a tízezer főnél nagyobb településeken a képviselők havi alapdíja a köztisztviselői illetményalap arányában az eddigi 2,8-szoros helyett 2,2-szeresére szelídül.

A szakma aggódik az OEP-vezércsere miatt

Október elsejétől Major Zoltán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója, miután a szakminiszter javaslatára a kormány tegnap felmentette posztjáról Kiss József eddigi főigazgatót. A hivatalos vélemény szerint a biztosítási alapú egészségügyi rendszer megteremtése érdekében az OEP-nek „valódi” pénzintézetté kell válnia, amely hatékonyan gazdálkodik a biztosítottak pénzével a betegek minél jobb kiszolgálása érdekében. Ehhez kell új, pénzügyi szemléletű vezető. Ugyanakkor kering egy olyan változat is, miszerint a gyógyszerkassza túl nagy hiánya miatt kell Kissnek távoznia. Az egészségügyi szakmát aggodalommal tölti el a vezércsere – mondta a NAPI Gazdaságnak a szakma több képviselője. Bár azt is hozzátették: a valódi biztosítóként való működés nagyban függhet az új főigazgató és a szakminiszter közötti viszonytól is. Major Zoltán 40 éves, 1990-ben végzett a kolozsvári műszaki egyetemen, ezt követően elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakát, 2002-ben pedig a CEU-n szerzett MBA fokozatot. Vezető beosztást töltött be egyebek között a Citibankban, az ABN Amro és a K&H Bankban. Legutoljára a GE európai működéséért volt felelős.

Dinamikusan fejlődő piac

Jelenleg Magyarországon a kereskedelmi forgalom 5–6 százalékát adják a franchise-vállalkozások, az unióban ez az arány 15–20, míg az Egyesült Államokban 30–40 százalék körül van. Így van még hova kinőnie magát a magyar vállalkozóknak, amihez vélhetően jelentősen hozzájárul majd, hogy a franchise-nak helye lesz az NFT II-ben.