BUX 136526.50 0,44 %
OTP 43510 2,21 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

Vége az összeszerelő üzemeknek? Magyar Péter kulcsminisztere felforgatná a magyar gazdaságot

Negyedszázadnyi nemzetközi tanácsadói tapasztalattal a háta mögött, friss egyéni választókerületi győztesként készül a kormányzati szerepre Tanács Zoltán, a Tisza Párt programalkotója, leendő tudományos és technológiai miniszter. Az eddigi gazdaságpolitikai modell radikális felülvizsgálatát, az összeszerelő üzemek helyett pedig tudásalapú, technológia-vezérelt növekedést ígér.

2026. május 6. szerda, 11:06

Fotó: MTI/MTVA / Hegedüs Róbert - Magyar Péter leendő miniszterelnök, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter az MTA ünnepi, 200. tisztújító közgyűlésén 2026. május 4-én.
Magyar Péter leendő miniszterelnök, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter az MTA ünnepi, 200. tisztújító közgyűlésén 2026. május 4-én.

Magyar Péter Tanács Zoltánt, a Tisza Párt Működő és Emberséges Magyarország program összeállításáért felelős vezetőjét kérte fel a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítására. Facebook-posztjában úgy fogalmazott:

Tanács Zoltán miniszterként azért felel, hogy hazánk egy modern, digitális, innovatív és sikeres ország legyen, amely képes hosszú távon, stratégiai szemléletben is gondolkodni, és a kihívásokra tudományosan megalapozott, jövőálló megoldásokat kínálni. Tanács Zoltán feladata továbbá, hogy minden állampolgár és vállalkozás korszerű, kényelmes, mobilbarát és biztonságos digitális szolgáltatásokat tudjon használni, hogy az állami adatvagyon értéket teremtsen és az ügyintézés kényelmes legyen. A Tudományos és Technológiai Minisztérium feladatai közé tartozik továbbá a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés és az innováció szabályozása, irányítása és egy élő, sikeres startup ökoszisztéma kialakítása, amely a tudásalapú magyar gazdaság egyik hajtómotorjává válik.

Tanács Zoltán 1992-ben érettségizett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban, majd 1999-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vezetés és szervezés szakán. Már szakdolgozatában is azzal foglalkozott, miként lehetne informatikai eszközökkel hatékonyabbá tenni a városok működését, vagyis lényegében smart city-kérdéseket vizsgált akkor, amikor ez a fogalom Magyarországon még alig volt része a közpolitikai szótárnak.

A diploma után az IFUA Consultingnál, a későbbi Horváth-csoport magyarországi érdekeltségénél kezdett dolgozni. A stuttgarti központú nemzetközi tanácsadó cég Magyarországon IFUA Horváth & Partners néven vált ismertté, Tanács 2009-ben partneri, vagyis tulajdonosi státuszú vezetői pozícióba került, egészen 2025 tavaszáig itt dolgozott.

Pályafutása első szakaszában elsősorban közigazgatási és közszolgáltatási projektekben vett részt. Dolgozott önkormányzatokkal, minisztériumokkal, egyetemekkel, egészségügyi intézményekkel és állami nagyvállalatokkal, az első Orbán-kormány idején a Gazdasági Minisztérium szervezetfejlesztésében is közreműködött. Az utóbbi tíz évben munkájának súlypontja egyre inkább az informatika, az információbiztonság, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia felé tolódott el. 2018-ban például a Forbes hasábjain írt vendégszerzőként Isaac Asimov robotvilágából kiindulva az MI szabályozási, társadalmi és gazdasági dilemmáiról.

Politikai porondra lépés

Politikai színre lépése 2025 szeptemberében történt meg, amikor a Tisza Pártnak szüksége volt egy olyan szakemberre, aki képes a Magyar Péter megjelenése által gerjesztett népszerűségi hullámot koherens kormányzati programmá formálni. A nyilvános bemutatkozásában arról beszélt, hogy a párt programját nem négyéves cikluslogikában, hanem hosszabb, nagyjából tizenöt éves jövőképben kell értelmezni.

Saját bevallása szerint 2010-ig nagyon szurkolt a hazai jobboldalnak, a fiatal Orbán Viktorról úgy fogalmazott, hogy „én arra a fiatalemberre idolként, hősként tekintettem”. Azonban az elmúlt évtizedben tapasztalt intézményi leépülés, a korrupció és a szakmaiság háttérbe szorulása elindította benne a kiábrándulás folyamatát. A döntő pillanatot elmondása szerint Tarr Zoltán politikai okokból történő elbocsátása jelentette.

Nem csak háttérben dolgozó szakértőként, hanem frontvonalbeli politikusként is részt vett a párt munkájában. Az I. és az V. kerületet magában foglaló Budapest 1. számú egyéni választókerületében aratott elsöprő győzelmet az áprilisi választáson: 63,05 százalékot kapva győzte le a fideszes Fazekas Csillát (30,67 százalék). Képviselői céljai között szerepel a turizmus és a lakhatás egyensúlyának megteremtése a belvárosban, valamint a Várnegyed történelmi értékeinek és zöldfelületeinek szigorú védelme.

Fájdalmas igazságot mondott ki a leendő miniszter: nem tudjuk megtartani a legjobbjainkat

A Tisza-kormány leendő tudományos és technológiai minisztere arról írt, hogy új alapokra van szükség a tudomány és a politika viszonyában, mert ez fontos tényező Magyarország jövője szempontjából.

Ez várható a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól

Tanács Zoltán a miniszteri felkéréséről beszámoló posztjában arról írt a leendő minisztérium feladatai kapcsán, hogy „a minisztérium feladata, hogy hazánk egy modern, digitális, innovatív és sikeres ország legyen, amely képes hosszú távon, stratégiai szemléletben gondolkodni, és a kihívásokra tudományosan megalapozott, jövőálló megoldásokat kínálni”.

Eddigi megszólalásaiból az eddigi iparpolitika radikális felülvizsgálata látszik kirajzolódni. Kritikája szerint az országot az Európai Unió perifériájára sodorta az a modell, amely hatalmas állami támogatásokkal alacsony hozzáadott értékű, környezetszennyező akkumulátorgyárakat vonz be.

Ezt a lemaradást a hazai kis- és középvállalkozások technológiai megerősítésével kívánja orvosolni. Véleménye szerint a K+F támogatásokat csak akkor szabad folyósítani, ha azok hasznából a hazai szereplők és a magyar munkavállalók képzése profitál. Különös hangsúlyt fektet az energiahatékonyságra is, mivel a magyar vállalatok jelenleg 70 százalékkal drágábban kapják az energiát, mint nyugati versenytársaik, ami ellehetetleníti a technológiai fejlesztést.

Tanács Zoltán korábban a "The Augmented Manager" című hírlevelében elemezte részletesen a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció hatásait. Saját bevallása szerint több MI-eszközt (Perplexity, Midjourney, Runway, NotebookLM stb.) is használ a mindennapi munkájához.

Ez is érdekelhet