Újabb tagállamoknak nyílt meg az uniós pénzcsap:
az Európai Bizottság kedden összesen 5,85 milliárd eurót folyósított Németországnak és Szlovákiának a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, vagyis az RRF keretében.
Magyarország ebből a körből ismét kimaradt, így továbbra sem érkezett újabb RRF-kifizetés a magyar költségvetésbe. A mostani döntéssel az RRF keretében uniós szinten folyósított források összege meghaladta a 400 milliárd eurót.
Brüsszel a programot továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb válságkezelő és modernizációs eszközeként mutatja be. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a NextGenerationEU a végső szakaszába lépve az energiaválság kezelésében, valamint a fenntartható, innovatív és inkluzív gazdasági pálya megalapozásában is szerepet játszik.
A kifizetések ugyanakkor nem automatikusak: az RRF teljesítményalapú rendszer, vagyis a tagállamok csak akkor jutnak pénzhez, ha teljesítik a vállalt reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó mérföldköveket és célokat.
- Németország most 4,6 milliárd eurót kapott, ez az ország harmadik RRF-kifizetése. A források többek között a közigazgatás hatékonyabbá és digitálisabbá tételét, az energiahatékony épületfelújításokat, az elektromos járművek terjedését, a töltőinfrastruktúra bővítését, valamint hidrogénkutatási projekteket finanszíroznak. A német kormány 2026. február 16-án nyújtotta be harmadik kifizetési kérelmét, amelyet a Bizottság 2026. március 13-án hagyott jóvá. Németország ezzel a 30,3 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási keret 80 százalékához jutott hozzá, miközben a nemzeti tervben szereplő mérföldkövek és célok 79 százaléka teljesült.
- Szlovákia 1,25 milliárd eurót kapott, ami már az ország hatodik és hetedik RRF-kifizetéséhez kapcsolódik. A források az oktatás, az egészségügy, az energetika és az innováció területén támogatnak reformokat és beruházásokat. A pénzből egyebek mellett az iskola előtti nevelés átalakítását, az állami ellenőrzés alatt álló kórházak központi irányítási rendszerének bevezetését, a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozásának egyszerűsítését, a szélenergetikai célzónák kialakítását, ösztöndíjprogramokat, energiahatékonysági fejlesztéseket és innovatív egészségügyi technológiákat finanszíroznak. Szlovákia a 6,4 milliárd eurós teljes keretének 81 százalékát kapta meg, miközben a nemzeti tervében szereplő mérföldkövek és célok 62 százalékát teljesítette.
A két kifizetés azt is jelzi, hogy az RRF végrehajtása az utolsó szakaszába ért. Az eszközt a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére hozták létre, a támogatási és hitelkeret legfeljebb 577 milliárd euróval segítheti a tagállamokat. A határidők szorosak: a tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig teljesíteniük kell minden fennmaradó mérföldkövet és célt, az utolsó kifizetési kérelmeket pedig 2026 szeptemberéig kell benyújtaniuk. Magyar Péter leendő magyar miniszterelnök számára tehát nem lesz ez egy fáklyás menet, ahogy arról ITT ÍRTUNK.
Magyarország helyzete más összevetésben is különösen látványos.
A Tanács 2022. december 15-én hagyta jóvá a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amelyet 2023. december 8-án módosítottak a REPowerEU-fejezet bevezetésével. A magyar tervben 47 beruházási irány és 67 reform szerepel, a keret 66,9 százaléka éghajlat-politikai célokat támogatna, 29,1 százaléka pedig a digitális átállást segítené.
A magyar RRF-terv teljes kerete 10,43 milliárd euró: ebből 6,512 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,918 milliárd euró hitel. Magyarország eddig csak a REPowerEU-előfinanszírozáshoz jutott hozzá, összesen 0,92 milliárd euró értékben. Ez 140,1 millió euró támogatásból és 779,5 millió euró hitelből állt.
Így a magyar helyreállítási keretből mintegy 9,5 milliárd euró továbbra is kifizetésre vár.
Hihetetlenül szigorúak voltunk Orbánnal. Összesen 17 milliárd eurót fagyasztottunk be. Ez egy ilyen ország számára óriási összeg, amely hiányzott. Ez Magyarország versenyképességének további romlásában is világosan megmutatkozott, amit a választók végül az urnáknál toroltak meg.
- nyilatkozta nemrég Ursula von der Leyen.
S igaza volt. A magyar-kérdés gazdasági jelentősége nem pusztán az elmaradt kifizetés nagyságából következik. Az RRF-források ugyanis olyan beruházásokat finanszíroznának, amelyek közvetlenül érintenék az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások bővítését, a digitális átállást, az oktatást, az egészségügyet és az államháztartási reformokat. A forrásvesztés kockázata azért is nő, mert a program lezárásáig már kevés idő maradt, a kifizetések feltétele pedig továbbra is a vállalt mérföldkövek teljesítése.
Így ha a Magyar Péter vezette Tisza-kormány teljesítené is Brüsszel 27 „szupermérföldkövét” (amelyek leginkább az igazságszolgáltatásra és a korrupcióellenes intézkedésekre vonatkoznak), mindenki számára érthető komoly végrehajtási kockázat lépett fel: még ha azonnal fel is oldanák a teljes 9,5 milliárd eurót, a rendkívül szűk (2026. augusztusi) határidő miatt erősen kérdéses, hogy a hazai építőipar és közigazgatás fizikailag képes lenne-e ilyen volumenű beruházások időbeni, szabályos megvalósítására.