Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány szerdán elfogadta és még a héten a parlament elé terjesztik az első egészségügyi reformtörvényeket. A csomag egyik legfontosabb eleme a gyógyszer-forgalmazási törvény. Eszerint megszűnne az évenkénti egyedi megállapodás a gyógyszergyárakkal, törvényben meghatározott fix összeggel járulnának a büdzsé terheihez. A gyártóknak a jövőben a támogatott gyógyszerek forgalma után 10 és 20 százalék közötti kötelező rabatot kell majd fizetniük – jelentette be Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Bár a tájékoztatón még arról volt szó, hogy külön – alacsonyabb – kulcs vonatkozik majd a fix támogatotti körbe tartozó medicinákra, a NAPI Gazdaság információja szerint csak egy kulcs lesz és várhatóan a forgalom 16 százalékát kell majd visszatéríteni.
Ugyanakkor a gyártók részben vagy teljesen mentesülhetnek a befizetés alól, ha egyes termékeik termelői árát csökkentik és legalább három évig a vállalt áron forgalmazzák.
(Bár e tervről konkrétumokat még nincsenek, valószínűsíthető, hogy ez nem más mint a jelenleg is érvényben lévő, a fix támogatotti körben alkalmazott delistázás bővítése.) Az idén a gyártók 22 milliárd forintot fizetnek be, az első számítások – az idei várható eredmények – szerint 60, de akár 120 milliárdra is emelkedhet a befizetés összege. Ezenkívül 10 százalék feletti kasszatúllépés esetén a forgalmazók és a gyártók is további befizetésekre kényszerülnek.
Szintén a gyártókat sújtja majd, hogy az orvoslátogatóknak licencet kell majd kiváltaniuk, ami 5 millió forintba kerülne első alkalommal, utána pedig az évenkénti megújításért egymilliót kell majd letenni. Jelenleg mintegy 2700 orvoslátogató tevékenykedik és a működési engedélyükért tizenháromezer forintot fizetnek. A tervezett intézkedések ellen a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) is tiltakozik. Egyebek között eltűnhetnek a nagyon drága innovatív készítmények a magyar piacról – mondta a NAPI Gazdaságnak Székely Krisztina, az IGYE elnöke, aki szerint a gyártók továbbra is az éves megállapodások mellett voksolnának, a befizetések összege pedig az infláció mértékével növekedne. Véleményük szerint a tervezett intézkedések jelentősen rontják az ipar versenyképességét, a hazai kutatás-fejlesztés visszaszorulását és munkahelyek megszűnését eredményezhetik.
Lapunk információja szerint fejenként havi 12 ezerről hatezer forintra csökken a közgyógykeret, ennél magasabb gyógyszerszükséglet esetén pedig a megyei egészségbiztosítási pénztárak egyedileg engedélyeznék a túlköltést. Szigorúbban ellenőriznék az orvosokat is, és szankcionálnák azokat, akik nem a leghatékonyabb és legolcsóbb készítményeket ajánlják a betegeknek.
A törvénytervezet szerint a nagy forgalmú patikák – évi 30 millió forint feletti árréstömeg esetén – szolidaritási díjat fizetnének a hátrányos helyzetű gyógyszertárak támogatására. Ugyanakkor a patikusok tiltakozása ellenére az országgyűlés elé kerül a patikaliberalizációról szóló jogszabály. A törvénytervezet továbbá szól az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozásáról, amelynek hatásköre kiterjed majd a kötelező és önkéntes egészségbiztosítókra is.
