Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt tizenöt év azt bizonyította, hogy a franchise Magyarországon ugyanúgy életképes, mint bármely másik piacgazdaságban – mondta a NAPI Gazdaságnak Kiss István, a Magyar Franchise Szövetség elnöke. Hozzátette, hogy sokan ösztönösen ráéreztek a franchise-ban lévő lehetőségekre: anélkül hoztak létre ilyen vállalkozásokat, hogy tudatosan rendszert építettek volna. Magyarországon jelenleg a kereskedelmi forgalom 5–6 százalékát adják a franchise-vállalkozások. Ám a szakember szerint van hová fejlődni, hiszen az unióban ez az arány 15–20, az Egyesült Államokban 30–40 százalék körüli.
Nagyjából 150 olyan vállalkozás van, amely minden szempontból franchise-nak tekinthető, ám ennél jóval többen, mintegy négyszázan állítják, hogy ilyen rendszerben tevékenykednek. Magyarországon 1991 óta beszélhetünk franchise-ról, és az elmúlt 15 évben dinamikusan, csupán kisebb megtorpanásokkal fejlődött ez a szegmens. Jelenleg Magyarország a franchise-t illetően vezető szerepet tölt be Kelet-Európában. Ráadásul a vállalkozások a szomszédos országokban is kezdik kiépíteni hálózatukat.
Bár a Bokros-csomagba a nagy és stabil hálózatok is beleremegtek, azt azonban mindenképpen ki lehet jelenteni, hogy a franchise mindig stabilabb, mint az egyéni vállalkozás. Éppen ezért népszerű a kkv-k körében. Ráadásul a franchise munkahelynövelő és gazdaságdinamizáló hatású.
Nem túlzás kijelenteni, hogy a franchise-rendszer az Egyesült Államok jelentős exportterméke. Magyarországon a franchise szövetség tagjainak 95 százaléka kis- vagy középvállalkozó, hasonló arányt képeznek a partnerek is, továbbá a rendszergazdák többsége is ehhez a szektorhoz tartozik. A 2005–2006-os évek inkább negatívnak számítanak. Korábban a Széchenyi terv nagyon sikeres volt a franchise-vállalkozások szempontjából – mondta Kiss. A program keretein belül egymilliárd forint került a vállalkozókhoz. Ezt követően a nemzeti fejlesztési terv részeként a gvop 2.1.1. pályázatán lehetett támogatást szerezni a hálózatépítésre. Ám tavaly sajnos rosszul sikerült a pályázat kiírása: ugyanis aki pénzhez akart jutni, az lényegében a 2.1.1-es tenderrel próbálkozott, ám ezzel közvetlenül fejlesztésre és nem együttműködésre lehetett pénzt szerezni. Kiss hozzátette: éppen ezért a korábban sikeres 2.3.2-re nagyon kevesen jelentkeztek, a határidőt több alkalommal is meghosszabbították. Idén pedig – részben a korábbi érdektelenségre hivatkozva – ki sem írták a tendert. Ráadásul kincstári problémák miatt jelenleg is vannak elszámolatlan, ám teljesített pályázatok.
Az NFTII-ben azonban szinte biztosan lesz helye a franchise-nak, így újra megjelenhetnek az együttműködést és a hálózatépítést támogató pályázatok. Magyarország ilyen szempontból izgalmas terület a külföldi rendszergazdák szemében. Az érdeklődés folyamatos, és a jövőre nézve is kedvező feltételekkel lehet hálózatot építeni. Azt ugyan nem sikerült kideríteni, hogy a közeljövőben mely nagy hálózatok jelenhetnek meg, de feltehetően nem gyorséttermi lánc lesz. Ez a szegmens egyebek között a Wendy’s bukása óta megtorpanni látszik, és a szakemberek szerint bár ez a legismertebb része a franchise-oknak, mégsem jelent biztos sikert, hiszen hazai példából kiindulva: az étteremláncnak indult Norbi-projekt is megbukott.
