Rendkívüli kormányinfó Nagy Márton miniszterrel

Nagy Márton szerint ezt más mint a korábbi támogatás, most oda megy a pénz, ahol kell. A Széchenyi-kártya új formására gondol.

Tőkeigényes a vállalati szektor, ehhez kell most a potenciálisan válságosba forduló időszakban támogatást adni.

Nagy Márton szerint a mostani bankközi kamatokhoz mérten nagyon jók a most kitalálta feltételeket.

Azt látjuk, hogy ezt a szankciók okozzák, és ehhez időt is kell még hagyni, remélhetőleg rendeződik.

– mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a szombatra meghirdetett kormányinfón

November 15-től kerülnek vissza a referencia időpontra. A kis- és közepes vállalkozásoknak a június 28-ai szinten, 7,78 százalékon fixálják a hiteleket az Orbán-kormány döntése értelmében.

Nagy Márton elmondása szerint zajlanak a részletek kidolgozásai.

Uniós és gazdasági kérdéseket is elemzett a héten kormány. Meghosszabbítja egyúttal a Széchenyi programot is.

A Magyarország ellen áprilisban formálisan megindított jogállamisági eljárás októberre révbe ért: az Európai Tanácsban a pénzügyminiszterek elfogadták az Európai Bizottság javaslatát, hogy meghosszabbítják a vizsgálati időszakot. 

Október 13-án az két hónapot adtak Magyarországnak, hogy teljesítse a korrupció visszaszorítására vonatkozó követeléseket, azokat a parlament megszavazza. Amíg ez nem történik meg, vagy az Európai Tanács, netán a Bizottság nem találja elégségesnek a lépéseket, az elfogadott jogszabályok nem lesznek elég hatékonyak, akkor a kohéziós források 65 százaléka, vagyis mintegy 3000-3200 milliárd forintnyi uniós forrás marad felfüggesztve.

A szombati rendkívüli kormányinfón várhatóan Nagy Márton és Gulyás Gergely miniszterek bővebb tájékoztatást adnak arról, hogy állnak a hétéves költségvetés támogatásairól szóló EU-s egyeztetések.

Csütörtökön és pénteken az Európai Unió tagállamai csúcsztalálkozót tartottak, ahol a fő téma a gáz- és energiaárak szabályozása volt. A kormány kezdettől ellenezte, hogy gázársapkát vezessenek be, de igazából az Európai Bizottság sem támogatott egy ilyen javaslatot, ahogy Németország, Hollandia és Dánia sem. Így egyelőre csak a gáztőzsdék árfolyamplafonjának és az LNG-árazását meghatározó mechanizmusokról döntöttek. A kormány szerint Magyarország mentességet kapott, de mint részletesen megírtuk, eredendően sem célozták a hosszútávú gázszerződéseket.

Jön a gyármentés

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a rendkívüli kormányinfó előtt jelentette be, hogy november 2-án gyármentő programot indít az Orbán Viktor vezette kabinet. A közlése szerint első sorban a sikerrel pályázó cégek energiahatékonysági fejlesztéseit támogatják. Budapesten 30 százalékos, vidéken 45 százalékos rézsaránnyal.

Összesen 150 milliárd forintos keretet határoznak meg a gyármentéshez, a minimum 200 millió forintos fejlesztéseket segítik, ha a társaságok bővítik energiaellátási kapacitásukat, például napelemeket telepítenek vagy bármely más módon növelik az energiahatékonyságukat. A legmagasabb támogatási összeg 6 milliárd forint lesz.

A rendkívüli tájékoztatás Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését követi, aki az uniós csúcs után azt közölte, hogy mentesített az országot a szankciók által előhozott energiaválságtól.

Nem sokkal előtte előírta, hogy a drasztikusan emelkedő inflációt is le kell vágni minden illetékes szervet, erre utasította a Pénzügyminisztériumot, és invitálta a Magyar Nemzeti Bankot.