Az Európai Bizottság lezárta a görög gazdasági folyamatok alakulásának szoros figyelemmel kísérését, amivel lényegében véget ért Görögország 2008-ban, a világ pénzügyi rendszerének lefagyása nyomán kezdődött adósságválsága – idézi fel a Financial Times a történet hosszú hátterét. Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa levélben értesítette Krisztosz Sztaikurasz görög pénzügyminisztert, hogy országa visszanyerte szuverenitásának egy nagy szeletét.

A levél szerint Görögország teljesítette azoknak a gazdaságpolitikai vállalásainak nagy részét, amelyeket a 19 eurózóna-tagállamnak tett. Ennek a megjegyzésnek az ad jelentőséget, hogy a válság idején a görög államadósság túlnyomó része az eurózóna-országok kezébe került több évtizedes lejárattal. Az uniós biztos megállapítja, hogy a görög fél a koronavírus-járvány és az Ukrajna ellen indított orosz agresszió ellenére hozta a vállalásait.

Brutális megszorításokkal járt

A világ pénzügyi rendszerének 2008 lefagyása nyomán Görögország sem jutott finanszírozási forráshoz a nemzetközi pénzpiacokról, és a mikor felmerült az IMF támogatásának igénybevétele, kiderült, hogy a korábbi kormányok egy évtizeden át hamis adatokat adtak meg az ország pénzügyi helyzetéről. Az EU és a Nemzetközi Valutaalap végül három segélycsomagot állított össze, mert az első kettőről kiderült, hogy nem elegendőek az órási pénzügyi lyuk betömésére.

Eközben egymást követték az előrehozott választások, mert a kormányok berzenkedtek végrehajtani a megtakarítási intézkedéseket. Nem véletlenül: a görög GDP a negyedével csökkent, az átlagemberek szabadon elkölthető jövedelme pedig még ennél is nagyobb mértékben, egyharmadával zsugorodott.

Őszinte utálat

A nép gyűlölte az az úgynevezett trojkát, az EU-ból, az IMF-ből és az Európai Központi Bankból (ECB) álló hármast, amely az ország finanszírozásáért cserébe egyebek mellett az adóelkerülés felszámolását, a nagyvonalú nyugdíjrendszer visszavágást és a közalkalmazottak fizetésének és számának csökkentését követelte.

Eközben megugrott – 2013-ban 27,8 százalékos rátával tetőzött - a munkanélküliség. A fiatalok körében ez az arány még nagyobb volt, így sokan közülük hazájuktól távol próbáltak szerencsét.

A legfurcsább népszavazás

A kőkemény megszorítások legfőbb kezdeményezője az Angela Merkel kancellár vezette német kormány volt, amelyben a rossz rendőr szerepét Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter vállalta magára. A válság talán legsötétebb mélypontja volt, amikor kiszivárogtatták a sajtónak, hogy tárcájával kidolgoztatott egy tervet Görögország eurózóna-tagságának ideiglenes felfüggesztésére.

A németek nem akarták kifizetni a „tékozló” és adósságaikról hazudó görögök pénzét. (A trükközést az euró bevezetése idején kezdték, hogy Görögország is az eurózóna tagja lehessen, miközben nem tudta teljesíteni annak feltételeit) A kormányváltások során hatalomra került baloldali kormány jóvágású pénzügyminiszere, Jánisz Varufakisz viszont úgy vélte, hogy az IMF-nek és az eurózóna-tagországoknak el kellene engedniük az időközben a magánhitelezőktől a kezükbe került, gigantikusra duzzadt, visszafizethetetlen államadósságot.

Ezt az igényt alátámasztandó az Alekszisz Ciprasz vezette kormány hajtotta végre talán a legfurcsább húzást az adósságválság folyamatában. Népszavazást írt ki 2015 júniusában arról, hogy akarják-e a görögök a megszorításokat, aminek hogy, hogy nem az lett az eredménye, hogy a szavazók nemmel voksoltak. Ezt követően Ciprasz július-augusztusban megállapodott a hitelezőkkel az újabb megszorítócsomagról. Az euró megtartása mellett döntött a népakarattal szemben, de ebbe csak 2019-ben bukott bele az akkori parlamenti választáson.

Elégedett revizorok

Ez a színes – ám a görög kisembereket nagyon megviselő – történet érkezett el most egyik fontos állomásához, nem a végéhez, mert a görög államadósság továbbra sem tartható fenn a hitelezők jóindulata nélkül, mivel 2021-ben még mindig meghaladta a GDP 193 százalékát. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a bruttó hazai termék 2022-ben 3,5, majd 2023-ban 3,1 százalékkal nőhet.

Az uniós revizorok legutóbbi útjukon mindent rendben találtak a kormány pénzügyi könyveiben, sőt kellemes meglepetéssel állapíthatták meg, hogy a költségvetési hiány a covid sújtotta 2021-es évben csak a GDP 5,5 százaléka lett, ami 2,1 százalékponttal kisebb a vártnál. Az adósság enyhítését szolgáló következő utalás novemberben esedékes Athén címére, ha az adósságkezelő program lezárulta utáni vizsgálat mindent rendben talál.