Miután október közepén a kiskereskedelmi és csomagküldő vállalkozások, valamint a nagy- és külkereskedelmi cégek alkalmazottai több szövetségi államban már meghirdették a regionális sztrájkokat, az országos hatókörű Verdi szakszervezet most Németország szerte tiltakozásra szólította fel az ágazat 13 területén lévő, összesen mintegy ötmillió munkavállalót a jövőbeni megélhetésük érdekében.

Az országos sztrájkkal gyakorlatilag a teljes szektor, de főként a több tízezer fős élelmiszerellátás napokra felborulhat a németeknél, annak következményeként, hogy a hat hónapja tartó, béremelésekről szóló tárgyalások eleddig sikertelennek bizonyultak.

Felkopik az álla a kereskedelmi alkalmazottaknak

A szakszervezet példátlanul széleskörű sztrájkja látványosan növelné a munkáltatókra nehezedő nyomást, miután a cégek eddig makacsul elutasították a tartományonként 10-15 százalékos béremelésekről és 500-700 eurós inflációs kompenzációs bónuszokról szóló, kollektív követeléseket.

Ehelyett csupán akkora fizetésemeléseket adnának jövőre a kereskedelmi dolgozóknak, amennyi még az idei infláció mértékét sem követi, amely szeptemberben 5,8 százalék volt. A munkáltatók a kiskereskedelemben átlagosan 5,3 százalékos, a nagykereskedelemben és a külkereskedelemben pedig 5,1 százalékos emeléseket kínálnak, míg a következő évi bérfejlesztési szándék ennél is alacsonyabb.

A munkáltatók figyelmen kívül hagyják az élet valóságát és a dolgozók megélhetési szükségleteit. Jövőre a 2024-es infláció alakulásához kívánják kötni a béremelések egy részét, ezzel a gazdasági kockázatokat áthárítják a munkavállalókra, elvárják, hogy azt a munkavállalók megelőlegezzék. Ez abszurd – jelentette ki Silke Zimmer, a Verdi igazgatótanácsának kereskedelemért felelős vezetője.  

Németországban és Ausztriában a különböző nemzetgazdasági területeken, így a kereskedelemben is az egész országban érvényes, kollektív ágazati szerződések határozzák meg a minimum adható béreket és a munkavégzés körülményeit, amely valamennyi céget kötelez. A németeknél a kollektív tárgyalások április óta zajlanak a szövetségi államokban, de eddig mindenütt holtpontra jutottak az egyezkedések. A dolgozók képviselői már hónapok óta küzdenek a fenntartható béremelésekért, ami a tisztelet és megbecsülés kifejezése lenne az elvégzett munkáért – fogalmaznak az érdekvédők.

Arculcsapás az önkéntes bérfejlesztés

A Német Kereskedelmi Szövetség korábban azzal vádolta a Verdit, hogy a tárgyalások lassúsága miatt blokkolta a megállapodást a cégekkel, amelyeknek a munkaadói szervezet azt javasolta, hogy kollektív szerződés nélkül is fizessenek 5,3 százalékos, önkéntes béremelést erre az évre. Ezt például a Penny láncot is birtokló Rewe csoport, illetve az Aldi, a Lidl tulajdonosai, továbbá a Kaufland és az Otto Group követte is, ám a munkavállalók szerint ekkora emelés a reálbérek további csökkenéséhez vezet.

A szakszervezet a csekély lépést az „alkalmazottak arculcsapásaként” értékelte, mert szerintük az önkéntes emelés nem megoldás, hanem jogilag kötelező érvényű, kollektív szerződésekre van szükség az órabérek legalább 2,50 eurós emelésével.

Ezért tartják magukat ahhoz, hogy az október utolsó napján, illetve november elsején folytatódó tárgyalásokon emeljék meg ajánlatukat a cégek, különben sztrájk következik.

 

A Verdi tagjai szeretnének részesülni a kiskereskedők növekvő profitjából – a részüket, illetve inflációs kompenzációt követelnek. Azonban a munkaadók akadályozzák országszerte a kollektív tárgyalásokat, és nem hajlandók kompromisszumokra. Ez még jobban mozgósítja a dolgozókat, és egyre többen állnak sztrájkkészültségben, nem félünk – közölte a szakszervezet.

Ausztriában is nő a feszültség

Ausztriában a héten kezdődtek a tárgyalások a mintegy 430 ezer kiskereskedelmi alkalmazottat érintő kollektív szerződési feltételekről, amelynek kezdetén a GPA Union szakszervezet átadta a 11 százalékos béremelésekről szóló követeléseket.

Kép: Pixabay

Az első forduló eredménytelenül zárult, mivel a cégek megdöbbentek a követelés mértékén, mondván, hogy 2022 októberétől 2023 szeptemberéig az infláció 9,2 százalék volt Ausztriában, ez idő alatt a kiskereskedelmi szektor átlagosan 3,9 százalékos keresletcsökkenést szenvedett el, míg egyes területek, például a bútorértékesítés visszaesése 10 százalék körüli volt – számolt be a Kleine Zeitung. Megjegyzik: az ágazati veszteségeket az infláció mellett a meredeken megnövekedett energia-, személyi és logisztikai költségek okozták.

Az Osztrák Kereskedelmi Kamara (WKÖ) szerint az idei bértárgyalások nagyon nehézkesek lesznek, mivel a recesszió, a magas infláció, a fogyasztás visszafogottsága, a kiskereskedelmi reálértékesítések csökkenése és a fizetésképtelenség veszélyének növekedése kevés mozgásteret ad. 

A GPA szakszervezet viszont ragaszkodik a bérek méltányos és tartós, inflációt meghaladó emeléseihez, illetve a tavaly is felajánlott kompenzációs bónuszokhoz, valamint ahhoz, hogy a kiskereskedelmi dolgozók a szektorban általánosan jellemző, súlyos munkaerőhiány nyomása alatt több szabadnapot kapjanak az életminőségük érdekében. Az osztrákoknál egyelőre békés mederben folytatódnak a tárgyalások.

Riadót fújtak a fogyasztóvédők Németországban a csökkenő infláció ellenére még mindig túl magas, bolti élelmiszerárak miatt és azt követelik, hogy a szövetségi kormány most már tegyen határozott lépéseket – közölte a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hozzátéve, hogy a statisztikák szerint szeptemberben az élelmiszerárak 7,5 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest. Ugyan a drágulás már némileg lassult, számos élelmiszercsoportnál a fogyasztói árak emelkedése még így is jelentősen meghaladja a teljes, 5,7 százalékos inflációt, különösen a cukor, a méz és az egyéb édességek, valamint a kenyér és a gabonatermékek esetében. Bővebben>>>