Egyelőre a legnagyobb európai gazdaság teljesítményének meredek visszaesését támasztják alá a naponta közölt jelentések Németországban, ahol – a gazdaságkutatók után – immár a szövetségi kormány is visszafogta idei várakozásait. Az osztrákok is pesszimisták lettek, de kerülnék a pánikhangulatot.

Átgondolta idei várakozásait a szövetségi kormány

Az infláció és a világgazdaság gyengülése miatt a német szövetségi kormány legújabban enyhe recesszióra számít ebben az évben, friss várakozásaik szerint a gazdasági teljesítmény 0,4 százalékos visszaesése várható. Tavasszal még 0,4 százalékos gazdasági növekedést feltételezett a jelzőlámpás koalíció – írta meg pénteken a Spiegel.

Mint idézik, a kormány így is igyekszik optimista maradni, mivel jelentős árlazulást, azaz az idei, átlag 6 százalék után 2,6 százalékos inflációra számítanak 2024-ben. A józanra váltott indoklásuk szerint a bruttó hazai termék (GDP) idei visszaesését főként a fogyasztók körében csak fokozatosan csökkenő energiaárak, a magas infláció és a gyengébb világgazdaságban az exportpiacok visszaesése okozza. Továbbá elismerték, hogy – mivel a magánfogyasztás a német gazdaság egyik fontos pillére, – a vásárlóerő csökkenése a fogyasztók bizonytalanságához vezetett.

A Spiegel felidézi: a múlt héten a vezető gazdaságkutató intézetek és a meghatározó bankközgazdászok már megjósolták a német GDP csökkenését. Eszerint a korábban várt 0,3 százalékos növekedés helyett a bruttó hazai termékben 0,6 százalékos visszaesés is előfordulhat 2023-ban. Kormánykörök szerint a szövetségi koalíció ezzel együtt a következő évre 1,3 százalékos, 2025-re pedig 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

Egekbe szökött az államadósság a németeknél

Több mint duplájára, 76,1 milliárd euróra ugrott az államadósság Németországban az idei év első felében a tavalyi azonos időszakhoz képest, a jelentős hiánytól szenvedő, szövetségi és állami költségvetést különösen a magas kamatlábak terhelték meg – közölte a Frankfurter Allgemeine Zeitung a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése alapján.

Kiemelték, hogy 2022 első felében mindössze 32,9 milliárd euró volt a finanszírozási hiány a szövetségi kormány, az államok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítás oldalán. Idén viszont, míg a kiadások meredeken, tizenegy százalék körül emelkedtek, a bevételek ezt nem tudták pótolni a hat százalék körüli növekedéssel.

A különböző szinteken azonban jelentős különbségek mutatkoznak: míg a szövetségi államok költségvetése csaknem egyensúlyban volt 0,1 milliárd eurós hiánnyal, önkormányzati szinten az adósság 7,3 milliárd eurót tett ki – az adósság legnagyobb részét a szövetségi kormány viselte főként a hitelek és kölcsönök kamatlábainak drasztikus növekedése miatt. A kamatkiadások az első félévben ugyanis 2021 azonos időszakához képest több mint ötszörösére ugrottak. 

Ausztria befordult a recesszió felé, de óva intenek a pániktól

Három hónappal ezelőtt Ausztria vezető gazdaságkutatói még meg voltak győződve arról, hogy 2023-ban is általános növekedés várható az ország teljesítményében. Mostanra viszont megváltozott a helyzet: a Wifo és az IHS is csökkenő gazdaságra számít az idén – írja pénteki számában az osztrák Kleine Zeitung. Felidézik: június végén Ausztria két legjelentősebb gazdaságkutató még alig módosította tavaszi előrejelzését, amikor mindkét intézet azt jósolta, hogy az osztrák gazdaság minden turbulencia ellenére az év végéig tovább fog növekedni 0,3-0,5 százalékkal. Most azonban negatív várakozások láttak napvilágot, amelyek fő üzenete, hogy a Wifo és az IHS szerint Ausztria gazdasága zsugorodni fog 2023-ban.

Az IHS jelenleg „enyhe recesszióról” és 0,4 százalékos mínuszról beszél, míg a Wifo 0,8 százalékos visszaesésre számít, ráadásul az intézetek növelték inflációs várakozásaikat is. A Wifo idén átlagosan 7,7 százalékos inflációra számít, míg az IHS 7,8 százalékra. A borongósra váltott helyzet hátterét a hirtelen kamatemelések, a visszafogott vásárlóerő és a magas energiaárak, valamint a gyenge nemzetközi gazdaság adják. A gazdaságkutatók ugyanakkor igyekeznek elkerülni a pánikhangulatot, ezért azt hangsúlyozzák, hogy 2024-ben a reáljövedelem erőteljes növekedése és a növekvő világkereskedelem biztosítja a gazdasági fellendülést Ausztriában, ahol a reálgazdasági teljesítmény 1,2 százalékkal nőhet. 

Árháború: csökkent a hús ára, bár még mindig drága 

Kezd a normál szinthez közelíteni az infláció a németeknél, ahol legutóbb a hivatalos ráta 4,5 százalékra csökkent. Az élelmiszerdrágulás viszont továbbra is kilenc százalékon áll, s ugyan némiképp olcsóbbak lettek a húsok, a tejek, a gyümölcsök, a zöldségek, a szupermarketek és a diszkontok az eddigi forgalomvesztés miatt éles árháborúba kezdtek – egyre több az akció, amelyek árengedményei átlagosan 44,7 százalékra ugrottak az idén.

A Die Welt című napilap szerint a láncok ebben a hónapban leginkább a friss húsok árait csökkentik, mivel az elmúlt időszak drágulásainak köszönhetően egyes állattenyésztők megnövelték a készleteiket, így most nő a kínálat, és ismét csökken a bolti ár. A friss húsok ugyanakkor még mindig drágák a vásárlók szerint, mivel az átlagáruk a 2020-as 3,20 eurós kilónkénti árhoz képest a héten a korábbi 3,99-ről 3,79 euróra változott.

Ez azt jelenti, hogy a húsok még mindig 18 százalékkal drágábbak a német boltokban, mint három évvel ezelőtt.

Az élelmiszerkereskedők a lapnak azt jelezték, hogy ugyan a nyersanyagpiacok árszínvonala várhatóan tovább lazul, az üzletek nem fogják olyan gyorsan követni ezt a tendenciát, vagyis a német fogyasztók továbbra is mélyen zsebbe nyúlhatnak a napi bevásárlások során.

Fizethet a holland kormány a szankciók miatt

A legnagyobb holland hajóépítő cég, a Damen Shipyards Group kártérítést követel a holland kormánytól az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt elszenvedett veszteségeiért. A vállalat azzal érvel, hogy a szankciók több, orosz hajóvásárlókkal korábban kötött szerződése teljesítésében is megakadályozták, Ukrajna inváziója után pedig a holland kormány úgy döntött, hogy az ilyen szerződéseket a holland gazdaság nem tudja betartani. Holott a hajóépítő társaság például a háború kitörése előtti napon egy kotrógépet szállított Oroszországnak az Északi-sarkvidéken való használatra, emellett a szupergazdagokhoz, például Oleg Tinkowhoz és Roman Abramovicshoz tartozó luxusjachtokat is értékesítettek vagy javítottak.

A Berliner Zeitung által idézett Bloomberg szerint ráadásul a holland kormány nem ajánlott fel semmilyen kártérítést a Damennek, amely májusban nyújtotta be a keresetet a rotterdami kerületi bíróságon, de nem hozták nyilvánosságra a követelt kártérítés összegét. A holland külügyminisztérium, – amely a holland szankciók felügyeletéért felelős – nem kívánt nyilatkozni az ügyben.