A nemzetközi pénzügyi sajtó szalagcímei az euróválságról szólnak: a Bloomberg és a Financial Times például az államkötvények hozamának növekedéséről ír, de nem az európai „déli államok” kapcsán – ahogy az több mint tíz évvel ezelőtt jellemző volt –, hanem az amerikai kincstárjegyek és a német kötvények mélyrepüléséről.

Az amerikai papírok megkarcolták az öt százalékot, a tízéves kötvényeket most 3,01 százalékon jegyezték, míg a németek által kibocsátott Bunds 1,8 százalékon áll – idézi a Berliner Zeitung, amely megjegyzi: az államkötvények hozamszintje azt mutatja, hogy a befektetők mennyire tartják kockázatosnak egy adott ország gazdaságát.

Az alacsony kamatlábak veszteséget hoznak az értékpapírok befektetőinek, akik így lényegében fizetnek azért, hogy az országban parkoltassák a pénzüket. Holott, például a német gazdaságot korábban biztonságos menedéknek tekintették a befektetők, különösen Olaszországhoz képest, így az állam is sok adósságot tudott felvállalni.

Németországról azonban mostanra elpárolgott a gazdasági stabilitás menedékeként való felfogás – fogalmaznak.

Ezért Folker Hellmeyer, a Netfonds AG vezető közgazdásza szerint a szövetségi kormánynak gyorsan irányt kell váltania, ha nem akarja elveszíteni a pénzügyi piacok bizalmát, főként, hogy más európai országok már megelőzték Németországot. Ezt alátámasztják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi adatai is, amelyek szerint a németeknél csak Argentína áll rosszabbul.

„A többi ország – különösen Franciaország, Spanyolország, Írország, Portugália és Görögország – jelentősen javította teljesítményét az euróválság után” – idézi a lap Habeck-et, aki szerint Németországnak már csak két-három éve van hátra a strukturális gazdasági probléma megoldására, máskülönben az ország európai szerepe jelentősen romlik. Például elveszítheti kivételes exportnemzeti pozícióját az eurózónában, és importországgá válhat.

Folytatódik a zsugorodás, szenvednek az exportőrök

A lomha világgazdaság megterheli a német exportvállalatokat, amelyek számára a globális kereslet gyengesége egyre nyilvánvalóbb, ritkulnak a megrendeléseik. Ezt a legújabban megjelent németországi külkereskedelmi adatok is tükrözik, amelyek szerint a cégek augusztusban 1,2 százalékkal kevesebb „Made in Germany” árut szállítottak külföldre, mint az előző hónapban, amely már eleve jóval alatta maradt az egy évvel korábban exportált mennyiségnek.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal csütörtökön Wiesbadenben azt jelentette, hogy a németek összesen 127,9 milliárd euró értékben exportáltak, és 111,4 milliárd euró értékben importáltak árucikkeket a nyár utolsó hónapjában.

A gyenge export már nem lehet meglepő a júliusi visszaesés után, hiszen a globális exportvolumen immár két éve stagnál

– kommentálta Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza a Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak az újabb, lelombozó eredményt, hozzátéve, hogy a recesszió és a stagnálás közötti félhomályban szenved a külföldi ügyfelek magas arányával rendelkező exportipar – hasonlóan a gazdaság többi szereplőjéhez.

Így viszont nőtt annak a valószínűsége, hogy Európa legnagyobb gazdasága tovább zsugorodott a nyáron, főként, hogy az EU-országokba irányuló exportja 1,5 százalékkal esett vissza augusztusban, míg az egyéb külföldi üzletágak 0,9 százalékkal csökkentek.

Ugyancsak visszaesett az első számú vásárlónak számító USA-ba irányuló export is 1,3 százalékkal, míg a kínai export 1,2 százalékkal mérséklődött.

Nem látszik gyors javulás: a Világgazdasági Intézet (IfW) kieli kereskedelmi mutatója a németországi export és import további zuhanását jelzi az őszi időszakban, a területen fokozódik a rossz hangulat. A napilap kitér arra is, hogy a német külkereskedelem tavaly még rekorderedményt ért el, részben a jelentős áremelkedések miatt.

Aggódik a német lakosság a pénzügyek miatt

Németországban már a lakosság fele komolyan aggódik a pénzügyei miatt a magas infláció és a vásárlóerő gyengülése miatt, amelynek megoldására egyelőre kevés bíztató megoldást látnak – derült ki a berlini fintech Raisin befektetési platformja, az Opinion Matters for Weltsparen brit piackutató cég felméréséből.

A friss eredmények rámutatnak: a lakosság nagy része küszködik, nem tud félretenni a jövedelméből, mert abból épp csak a megélhetésre futja, de az akadályok között azt is említették a megkérdezettek, hogy nem bíznak a pénzintézetek ajánlataiban vagy nincs megfelelő ismeretük az optimális megtakarításokról.

Ezzel együtt összességében a németek arra számítanak, hogy az elkövetkező fél évben javulni fog a lakosok pénzügyi helyzete, de legalábbis nem tapasztalnak majd további romlást. A korábbiakhoz képest ugyanakkor jelentősen emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint a dolgok a mostaninál is rosszabbra fordulnak – idézi a Berliner Zeitung a felmérést. 

Ausztria: a családok ötöde küzd nehézségekkel

Az osztrák lakosság 22 százaléka számára jelentős pénzügyi kihívást jelentenek a lakhatási költségek – arányuk négy százalékponttal magasabb, mint az előző évben. Ezt mutatja az Osztrák Statisztikai Hivatal 2023 második negyedévében végzett felmérése a társadalmi válságok következményeiről, amelynek eredményeit a Kronen Zeitung tette közzé.

Eszerint némi javulást azért mutat a háztartások jövedelmi helyzete Ausztriában, ahol a bevételkiesések fő oka továbbra is az infláció, ami miatt az emberek 17 százaléka még mindig nagyon nehezen tud megélni. A pénzügyi gondokat különösen az alacsony jövedelmű és a munkanélküliséggel sújtott háztartásokban szenvedik el, amelyek aránya több mint 40 százalék.

Rosszabbodott az egyedülálló szülők helyzete is, mivel 2023 első negyedévében még az egyszülős háztartásban élők 30 százalékának, míg a második negyedévben már 37 százalékának akadtak nehézségei az anyagi boldogulásban.

Ami az ország gazdasági helyzetét illeti, a lakosok továbbra is inkább pesszimisták – a sógorok 60 százaléka további romlásra számít, bár tavaly a kételkedők aránya még 80 százalékos volt.

Még nagyobb lehet az infláció az osztrákoknál

Legfrissebb előrejelzésében az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) a júniusban vártnál magasabb inflációra számít idén Ausztriában: a prognózist a napokban 7,4-ről 7,8 százalékra emelték. Erre a megemelkedett kőolajárak, a háztartási energia továbbra is magas árai és a szolgáltatások tartósan magas inflációja miatt volt szükség – közölte a Salzburger Nachrichten.

A jegybank 2024-re 4,3 százalékos harmonizált inflációs rátát (HICP), majd 2025-re 3,1 százalékot jósol a jelenlegi állás szerint, hozzátéve, hogy ehhez viszont jövőre viszonylag magas bérmegállapodások is szükségesek lesznek.

Emellett az optimista verzió szerint arra is számítanak, hogy az élelmiszerárak – inkább az év második felében – csökkenni fognak a mezőgazdasági nyersanyagok és a mezőgazdasági termelési költségek inflációjának mérséklődése miatt. Viszont egyelőre az élelmiszerek inflációja továbbra is magas, 10,1 százalékos marad 2023-ban Ausztriában, de 2025-re a ráta 3,4 százalékra csitulhat.