A Pedagógusi és iskolaigazgatói fizetések és juttatások Európában, 2011/12 című jelentésből kiderül, hogy a  költségvetési megszorítások és a takarékossági intézkedések Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Szlovéniában érintik legkedvezőtlenebbül a tanárokat. A bulgáriai, ciprusi, észtországi, franciaországi, magyarországi, olaszországi, lettországi, litvániai, egyesült királysági, horvátországi és liechtensteini tanárok fizetése enyhén csökkent, illetve nem változott. Ezzel párhuzamosan 2010 közepe óta négy országban - Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Izlandon - emelkedést mutatnak a tanári fizetések, míg Romániában már megközelítik a válság előtti szintet.

"A tanárok roppant lényeges szerepet játszanak gyermekeink életében, és mint köztudott, jövőjük szempontjából sok minden az iskolában dől el" - nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos. "A tanárok fizetésének és munkafeltételeinek elsődleges prioritást kellene élvezniük annak érdekében, hogy a pályát a szakma legkiválóbb képviselői válasszák. Ugyanakkor az, hogy a legjobb tanárok vonzónak találják a szakmát, nem kizárólag a fizetés függvénye: alapvető jelentőséggel bír, hogy a tantermek megfelelő felszereltséggel rendelkezzenek, valamint hogy a tanárok részt vehessenek a tantervfejlesztésben és az oktatási reformok tervezésében" - tette hozzá a biztos.

Forrás: Eurydice
Kép: Napi grafikonok (A nagyobb képért kattintson!)

A jelentés emellett rámutat arra a 2010 közepe óta látható folyamatra, miszerint a gazdasági válság miatt egyre több országban csökkentik a fizetések mellett az olyan juttatásokat is, mint a fizetett szabadság vagy az egyéb jutalmak. Görögországban például 30 százalékkal csökkent a tanárok alapfizetése, a karácsonyi és húsvéti prémiumokat pedig megszüntették. Írországban 2011-ben 13 százalékkal csökkent a pályakezdő tanári fizetés, míg az idén január 31. után kinevezett pedagógusok fizetése további 20 százalékot esett a képesítési juttatások eltörlésének következtében. Spanyolországban a tanári és közalkalmazotti fizetések 2010-ben mintegy 5 százalékkal csökkentek, és az inflációt követő kiigazítások is elmaradtak; Portugáliában is hasonló intézkedések történtek.

Európában jellemző, hogy a karrierjük végén álló tanárok fizetése rendszerint a pályakezdő minimum fizetés kétszeresét teszi ki. Figyelembe véve azonban, hogy a legmagasabb fizetési kategória eléréséhez átlagosan 15-25 évre van szükség, az oktatással foglalkozó szervezetek attól tartanak, hogy a fiatalok számára nem lesz elég vonzó a pedagógusi pálya.

A pályakezdő tanári fizetés jellemzően kevésbé vonzó, ám a további feladatok vállalásáért és a túlóráért fizetett egyéb juttatások figyelembevételével számos európai országban még a kezdő fizetések is megközelítik a tanárokra vonatkozó, jogszabályban megállapított legfelsőbb fizetési kategóriát. Lettországban például a havi nettó jövedelem közel kétszer olyan magas, mint a maximális alapfizetés. Dániában, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Finnországban, Angliában és Walesben a juttatásokkal kiegészített havi nettó jövedelem szintén meghaladja a maximális alapfizetést. Minderre részben magyarázatot ad az a tény, hogy a tanárok viszonylag magas százaléka az idősebb korcsoportba tartozik.

Számos országban jelent nehézséget a tanárhiány, mellyel párhuzamosan a pályát jellemző egyre idősödő munkaerő is aggodalomra ad okot (Kulcsfontosságú adatok az európai oktatásról, 2012). A legveszélyeztetettebb országok között a februárban kiadott európai bizottsági jelentés Németországot, az Egyesült Királyságot, Olaszországot, Ausztriát és Belgiumot említi.

A Pedagógusi és iskolaigazgatói fizetések és juttatások Európában, 2011/12 című jelentés szerint valamennyi ország azt az álláspontot képviseli, hogy a diákok teljesítményének fokozása elsődleges prioritást jelent, ugyanakkor a jelentésben szereplő országok mindössze fele részesíti juttatásban azokat a tanárokat, akik a tanítás vagy a diákjaik által elért eredmények terén kiemelkedően teljesítenek (Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Lettország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság - Anglia és Wales; Észak-Írország és Törökország).

Bértábla szerinti éves minimum és maximum bruttó fizetések és átlagos tényleges éves bruttó fizetések
Kép: a közoktatásban teljes munkaidőben foglalkoztatott, legmagasabb szintű képesítéssel rendelkező tanárok tekintetében,

 

A magyar tanárok tiltakoznak

A nemzetgazdasági miniszter pénteken egy közel 400 milliárd forintos kiigazító csomagot jelentett be, amiből kiderült, hogy 2013 szeptemberéről 2014 január 1-jére elhalasztják a tanári béremelést, ami 73 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét, de ha a jövő év közepén a növekedés az 1,6 százalékról 1 százalékra csökkentett kormányzati prognózist meghaladja, akkor mégis szeptember 1-jétől lesz tanári béremelés. Matolcsy György emellett azt is bejelentette, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása során a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma már 2013-tól.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozott a tervezet ellen, elfogadhatatlannak tartják a pedagógusok 2013. szeptember 1-jével tervezett béremelésének elhalasztását. A PSZ szintén nem tudja elfogadni, hogy a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak és a járási rendszer bevezetése miatt mintegy 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma 2013-tól. Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy a közszférában 2008 óta nem volt béremelés, és nyomatékosították: az érdekképviselet már nem tudja elfogadni azt az érvelést sem, amely a fizetések megemelését az ország gazdasági helyzetének javulásához köti. Azt követelik a kormánytól, hogy ne hitegesse tovább a pedagógustársadalmat, és valósítsa meg a beígért béremelést.
A köznevelési rendszer átgondolatlan és előkészítetlen átalakításával az intézményekben foglalkoztatottak ezreit fenyegeti az állásvesztés veszélye - vélekedik közleményében a szakszervezet. Erkölcstelennek tartják, hogy az eddigieknél is nagyobb teljesítményt várnak el a folyamatos bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élőktől. Visszautasítják azt is, hogy a rossz gazdasági döntések következményeinek árát a közoktatási intézményekben, a közszolgálatban dolgozókkal fizettessék meg.