Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzései szerint idén sem az eurózónában, sem az Európai Unióban nem lesz növekedés. Az eurózónában 0,4, az Európai Unióban 0,3 százalékos recesszió jöhet. A csökkenő gazdasági aktivitás és a romló munkaerőpiaci helyzet legfőbb oka az adósságválság. A növekedésre kedvezőtlenül hatott a külső konjunktúra is és a rövidtávú gazdasági kilátások megítélésének romlása, ami már a második negyedéves statisztikákban is látható volt.

Javulás csak 2014-ben

Az Európai Bizottság az eurózónában a harmadik negyedévre stagnálást, míg a negyedik negyedévre 0,2 százalékos zsugorodást vár. Az valutaunióra vonatkozóan a 2013-as GDP növekedésre adott elrejelzését az EB 0,1 százalékra csökkentette, de 2013 során már fokozatos javulás következhet. Olli Rehn pénzügyi biztos szerint 2014-ben az EU egészében 1,6 százalékkal, az eurózónában 1,4 százalékkal bővülhet a gazdaság.

Az eurózóna tagországai közül - a 2012-es évhez hasonlóan - Észtországban lehet a leggyorsabb, 3,1 százalékos jövő évi növekedéssel, 2014-ben pedig 4 százalékos bővüléssel. Franciaországban jövőre az idei 0,2 százalékról 0,4 százalékra gyorsulhat a növekedés és 2014-ben 1,2 százalékra javulhat tovább a francia gazdaság helyzete. Németországban az uniós végrehajtó testület 2012-ben 0,8, 2013-ban 0,8, míg 2014-ben 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.

Spanyolország esetében az idei évi hiányvárakozását 6,4 százalékról 8 százalékra módosította, és Görögország esetében is emelte a GDP arányos államadósságra vonatkozó várakozásait. Utóbbi esetében idén 6, jövőre 4,2 százalékos csökkenést, 2014-ben viszont már 0,6 százalékos bővüléssel számol. Spanyolország esetében ebben az évben 1,4, jövőre 1,4 százalékos zsugorodást, míg 2014-re 0,8 százalékos emelkedést vár az EU Bizottság. Olaszország esetében az idei 2,3 százalékos után 0,5 százalékos recessziót prognosztizálnak, amelyet 2014-ben már 0,8 százalékos bővülés követhet.

Gyenge marad a belső kereslet

A belső kereslet még 2013-ban is gyenge maradhat, csak 2014-ben várható némi élénkülés, miután a néhány tagországban zajló mérlegalkalmazkodás és a források szektorok közötti újraelosztása visszafogja a növekedést. Ez a folyamat ugyanakkor a munkaerőpiacra is rányomja a bélyegét: a munkanélküliség az idei 10,5 százalékos uniós és 11,3 százalékos eurózónás ráta után várhatóan 10,9 illetve 11,8 százalékon tetőzik 2013-ban az EU-ban illetve az eurózónában, mielőtt 2014-ben mérséklődne - ez azonban a tagállamok között meglehetősen nagy szóródást mutat majd.

A jelenlegi helyzetet tekintve Spanyolországban és Görögországban a legrosszabb a helyzet: előbbiben 25,1 százalékos munkanélküliséget vár idén a bizottság, utóbbiban 23,6 százalékot. Az ibériai országban 2013-ban 26,6, 2014-ben 26,1 százalékon, míg Görögországban 2013-ban 24, 2014-ben 22,2 százalékon alakulhat a ráta. A legalacsonyabb munkanélküliség idén Ausztriában lesz (4,5 százalék). Nyugati szomszédunknál 2013-ban enyhén, 4,7 százalékra emelkedik majd a munkanélküliségi ráta, ami utána 2014-ben 4,2 százalékra mérséklődik.

A finanszírozási költségek széles skálán szóródnak

Miközben a finanszírozási költségek az EU egészét tekintve alacsony, a tagállamok között ez is nagy eltéréseket mutat: az elmúlt hónapok intézkedései (az EU és az ECB részéről) enyhítettek ugyan a piaci nyomáson, de a bankszektor nehézségei és a gyenge gazdaság várhatóan továbbra is negatív hatást gyakorol majd a hitelkínálatra.

A bizottsági előrejelzés az eurózónában jövőre 1,8 százalékra várja az infláció szintjét, de az eurózónás 2012-es pénzromlás ütemét 2,4 százalékról 2,5 százalékra emelte. A prognózis szerint az energiaárak és közvetett adók emelése az elmúlt negyedévekben az infláció fő hajtóereje volt. A belföldi inflációs nyomás azonban visszafogott maradt és 2013-ban az ütem 2 százalék alá esik.

Az államadósság mértéke tovább emelkedik

A pénzügyi konszolidáció halad - konstatálta Olli Rehn pénzügyi biztos az Európai Bizottság őszi előrejelzésének ismertetésekor. Az államháztartási hiány mértéke az EU-ban 3,6 százalékra eshet az EU egészében, az eurózónában pedig 3,3 szálékra mérséklődhet 2012-ben. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy ez a folyamat folytatódik ugyan, de a konszolidáció lassulni fog: 2013-ban az EU-ban 3,2, míg az eurózónában 2,6 százalékra mérséklődhet.

Az államadósság GDP-hez mért aránya 2012-ben az EU-ban 93 százalék, míg az eurózónában 87 százalékra várható, ami a következő évben tovább emelkedik, várhatóan a GDP 95 százalékára az eurózónában, és 89 százalékára az EU egészében. A növekedés ellenére azonban stabilizádlódik is - tette hozzá Rehn.

Erősödhet a bizalom, enyhülhet a nyomás

A pénzügyi biztos szerint az erős gazdaságpolitikai intézkedések - mind nemzeti, mind uniós szinten -, illetve a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) intézményi keretének megreformálására tett törekvések csökkentették a növekedési kilátásokat beárnyákoló, lefelé mutató kockázatokat. Ugyanakkor hozzátette: a bizalomra és a gazdasági növekedés kilátásaira negatív hatással lehet, ha a foglalkoztatási helyzet a vártnál rosszabbul alakul. Az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedéseire utalva Rehn megjegyezte, hogy a pénzpiaci feszültségek az EU-ban gyorsabban enyhülhetnek és a bizalom is a vártnál jobban erősödhet, ami a belső keresletre is pozitív hatást fejthet ki. Az inflációs kilátások kockázatai nagyjából kiegyensúlyozottak - tette hozzá a biztos.

GDP-prognózis (éves változás, százalék)

201220132014
Belgium−0,20,71,6
Németország0,80,82,0
Észtország2,53,14,0
Írország0,41,12,2
Görögország−6,0−4,20,6
Spanyolország−1,4−1,40,8
Franciaország0,20,41,2
Olaszország−2,3−0,50,8
Ciprus−2,3−1,7−0,7
Luxemburg0,40,71,5
Málta1,01,62,1
Hollandia−0,30,31,4
Ausztria0,80,92,1
Portugália−3,0−1,00,8
Szlovénia−2,3−1,60,9
Szlovákia2,62,03,0
Finnország0,10,81,3
Eurózóna−0,40,11,4
Bulgária0,81,42,0
Csehország−1,30,82,0
Dánia0,61,61,3
Lettország4,33,63,9
Litvánia2,93,13,6
Magyarország−1,20,31,3
Lengyelország2,41,82,6
Románia0,82,22,7
Svédország1,11,92,5
Nagy-Britannia−0,30,92,0
Európai Unió−0,30,41,6
Forrás: Európai Bizottság