Bár a Magyar Hírlap (MH) hivatalosan november 6-ával szűnt meg, az ezt megelőző negyedévről készült lapértékesítési gyorsjelentésben már nem szerepel a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) listáján. Megkeresésünkre Burlecu Liviu főtitkár ezt terjesztéstechnikai okokkal magyarázta, s elutasította azt a feltételezést, hogy az MH listáról való törlése már korábban is szolgált volna azzal az információval, hogy a kiadó meg akarja szüntetni a napilapot. Tájékoztatása szerint a Ringier Kiadó Kft. csak az MH megszüntetésének bejelentését követően kérte, hogy e napilapja már ne szerepeljen az idei III. negyedévi összesítésekben. Ennek oka pedig az, hogy a mindenkori lapértékesítési gyorsjelentéseket - amelyeket különben az adott negyedévet követő hónap végéig kell a Matesznek elküldeni - egy jóval későbbi időpontban auditálja a szövetség. Ennek ugyan minimális költsége van, ám az MH kiadója fölöslegesnek, zavart okozónak tartotta, hogy a későbbiekben egy olyan lap is rajta legyen az auditálási listán, amely időközben megszűnt. Így - az MH híjával - a napilapok teljes körét tekintve az értékesítési adatok alapján csak a Blikk és a Magyar Nemzet eladásai nőttek a harmadik negyedévben a második negyedévhez képest. A Blikknél a napi átlagos 258,6 ezer eladott példány több mint ötezerrel több a megelőző negyedévhez képest, ám míg a politikai-közéleti napilapoknál főleg a hét végi - a Népszabadságnál például leginkább a pénteki - eladások erőteljesebbek, a vezető bulvárlapnál a hét közepe is javít a statisztikán. A két, legnagyobb példányszámban eladott politikai-közéleti napilap esetében a Népszabadság egy hétre vetített eladásai a hét elejétől a végéig fokozatos növekedést mutatnak, ám ennek ellenére minimálisan ugyan, de visszaesett a példányszám, a Magyar Nemzetnél pedig igencsak nagy hullámzást mutatnak a hétközbeni lapeladások, ám összességében - szintén csak minimális mértékben, de - a vizsgált időszakban nőtt e napilap vásárlása. A Nemzeti Sport is javított eladásain, különösen augusztusban - az olimpia idején -, amikor naponta csaknem 107 ezer fogyott belőle. Hullámzást mutatnak a hetente, valamint a havonta megjelenő szórakoztató, ismeretterjesztő lapok negyedéves eladási adatai is abban a tekintetben, hogy míg az idei második negyedévben csaknem valamennyinél növekedést lehetett tapasztalni, ez a III. negyedévre egyes lapoknál nagy kilengést mutat. A legszembetűnőbb változás például a Gyöngynél mutatkozik, hiszen a havilapból csaknem kétszer annyi fogyott július-augusztus-szeptember hónapokban, mint az azt megelőző háromban - 44,5 ezerről 80,1 ezerre nőtt az eladása. Ha nem is ilyen mértékben, de kitűnik a Lakáskultúra-vásárlás növekedése is, hiszen a korábbi 52,4 ezer után a III. negyedévben havi átlagban 80,9 ezer fogyott e magazinból. E két kiugró eredményt elérő magazinnál a havi bontású eladási adatokból egyformán kiderül, hogy leginkább szeptemberben vették e lapokat: a női magazinból 90,3 ezer, a lakberendezésiből pedig 117,1 ezer fogyott. A két gazdasági hetilap közül a csaknem 14,3 ezres Figyelő példányszáma 110-zel csökkent, a 96,5 ezres HVG-é pedig 182-vel nőtt. Mindkét hetilapnál megfigyelhető, hogy a harmadik negyedévi eladások havi átlaga nagyjából azonos volt, ám ez jóval elmarad a korábbi évekéhez képest, ami a Figyelőnél heti átlagban 16 ezer körül alakult, a HVG-nél pedig 100-110 ezer példányt jelentett.