A NAPI Gazdaság cikke. A jövő hétre halasztották a körbetartozások mérséklése érdekében a kormány által benyújtott törvényjavaslat módosítóiról való szavazást, így a zárószavazásra a tavaszi ülésszak utolsó napján kerülhet sor. (A kormány első e célú javaslatának elfogadását, amely még csak a közbeszerzési törvény módosítását tartalmazta, 2006 októberére tervezték.) Most a kormány a csőd-, a közbeszerzési és a polgári törvénykönyvről szóló jogszabályok módosításával próbálja meggátolni a tartozási láncok kialakulását. A csődtörvény módosításával a mulasztó, rosszhiszemű adóssal szembeni hatékonyabb fellépést kívánják elősegíteni: a fizetési határidő és az azt követő 15 nap lejártát követően a hitelező kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását. Ezt továbbra is írásos fizetési felszólításnak kell megelőznie, ám ennek kézhezvétele után az adós már nem vitathatja a követelést, a felszámolási eljárást pedig csak úgy kerülheti el, ha fizet. (Ez nem jelent tartozáselismerést, a teljesítést később polgári perben visszakövetelheti.) A közbeszerzési törvény módosításai a közbeszerzési eljárás nyomán kötött szerződések teljesítésével és az ellenszolgáltatás megfizetésével kapcsolatosak. Az ajánlatkérőnek az ajánlattevő teljesítésétől vagy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkoznia kell, hogy elfogadja a teljesítést vagy megtagadja annak elismerését. Ezt a honlapján és a Közbeszerzési Értesítőben is közzé kell tennie – mint ahogy később a kifizetés tényleges dátumát is, hogy erről az alvállalkozók is értesülhessenek. Így a fővállalkozó nem hivatkozhatna arra, hogy azért nem fizet, mert még őt sem fizette ki a megrendelő. Az alvállalkozók fővállalkozóval szembeni kiszolgáltatottságát csökkentenék azzal, hogy ezután a szerződés nem tartalmazhatna olyan kikötést, amely a szerződésszegés polgári törvénykönyvbeli jogkövetkezményeit kizárja vagy korlátozza, illetve kedvezőtlenebbé teszi a késedelmi kamat számítására irányadó rendelkezéseket. A polgári törvénykönyvről szóló jogszabály módosításával az építési-szerelési munkát végző vállalkozó automatikusan jelzálogjogot „kapna” a megrendelő ingatlanára, követelése erejéig. Ennek érvényesítéséhez csak a vállalkozási szerződésre lenne szükség, valamint arra, hogy a jelzálogjogot a vállalkozás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. A kormány által benyújtott javaslatban még az szerepel, hogy a vállalkozó le is mondhat jelzálogjogáról, de a költségvetési és informatikai bizottság javaslatára – amit az igazságügyi tárca támogatásra javasol a kormánynak – várhatóan kikerül a törvény szövegéből ez a kitétel, így automatikusan létrejönne a jelzálogjog. Komoly előrelépés lenne a lánctartozások visszaszorításában, ha felszámolási eljárást lehetne indítani a fizetési határidő lejártát követő 15. nap után, valamint ha az építési vállalkozó – követelése erejéig – jelzálogjogot jegyeztethetne be a megrendelő ingatlanára – véli Felfalusi Péter, a vezető európai követeléskezelő, az Intrum Justitia magyarországi cégének ügyvezetője. Az adós 15 napig, illetve a hitelező írásbeli felszólításának kézhezvételéig továbbra is vitathatja a követelést, ám Felfalusi szerint meg kellene határozni azokat a feltételeket, amelyek esetén nem lenne alapja a vitatásnak (például aláírt megrendelés, teljesítési igazolás). Az ügyvezető radikálisabb lépéseket is elképzelhetőnek tart: például hogy ne indulhassanak közbeszerzési eljárásokon azok a cégek, amelyeknek van lejárt tartozásuk. (A nyomon követéshez az Intrum az állam számára felajánlotta az adós adatbázisának használatát, amely több mint 300 ezer cégről tartalmaz fizetési információkat.) Törvényileg szabályozni kellene a fizetési határidőt is, ami Felfalusi szerint 60 nap lehetne. (Ma ez a közbeszerzések nyomán kötött szerződéseknél 30 nap, uniós forrásból támogatott eljárásoknál 60 nap, de ettől a szerződésben el lehet térni, halasztott vagy részletfizetésben is meg lehet állapodni.) A fizetési hajlandóságot erősítené és a cégek készpénzforgalma is javulna, ha bevezetnék az Európa számos országában már meglévő inkasszódíjat – tette hozzá az ügyvezető. Ez a lejárt tartozás értékének mintegy 10 százaléka lehetne, az adóst terhelné és a kinnlevőséget kezelő céget illetné meg (peresíthető lenne, a kielégítési sorban az első helyen szerepelne). Így a hitelezőnek „ingyen” dolgozna a követeléskezelő a jelenlegi, általában 10 százalék körüli sikerdíj helyett. Az inkasszódíj nemcsak a vállalati, de a fogyasztói szektorban is alkalmazható lenne, ahol most a szolgáltatók a behajtás költségeit a többi fogyasztóra terhelik (a kisebb fogyasztói tartozásoknál százalék helyett minimumdíjat lehetne meghatározni, 3–5 ezer forintot). Előrelépést jelentene, ha külön törvényben – de legalább más jogszabályokban – szabályoznák a kinnlevőségek kezelését is Magyarországon; az Intrum a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségével (Makisz) együtt lobbizik ezért. A gazdasági realitásokat figyelmen kívül hagyva, törvényi szabályozással nem lehet visszaszorítani a lánctartozásokat – véli Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. A magyar gazdaság alapvetően alultőkésített és alacsony az üzleti morál, ezen jogszabályokkal nem lehet változtatni. Észak- és Nyugat-Európához hasonlóan évtizedek alatt javulhat csak a helyzet, amikor már sokkal kevesebb cég lesz a jelenleginél – Magyarországon most háromszor annyi vállalkozás működik, mint Ausztriában –, és csak a tőkeerős vállalatok maradnak talpon, amelyek úrrá tudnak lenni az átmeneti pénzzavarokon. A cégvezetők számára pedig – akik akár többéves európai tapasztalat után térnek vissza Magyarországra – már nem az ügyeskedés lesz az elsődleges. Az ügyvezető a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot biztatónak tartja, de szerinte érdemi változást nem fog hozni, és az intézkedések megvalósíthatósága is bizonytalan. Például kérdéses, hogy a jelzálogjogot valójában hogyan érvényesítheti majd az építési-szerelési munkát végző vállalkozó, ha arra az ingatlanfejlesztő cég bankja is jelzálogot jegyeztet be (a magyarországi kis és közepes cégek bankhitelből építkeznek, a bank pedig a telekre és az épülő lakásokra is jelzálogot kér), valamint közben a lakásnak a vételár befizetésével tulajdonosa is lesz. Mikael C. Szabo szeirnt nem fizetés esetén a felszámolási eljárás megindítására adott határidő helyett az ügyvezető szerint az adós számára kellett volna határidőt meghatározni, hogy meddig vitathatja a követelést. A tervezett új szabály szerint ugyanis a hitelező írásbeli felszólítása kézhezvételének napjától az adós már nem vitathatja a tartozást, csak a fizetéssel kerülheti el a felszámolás elindítását. Lehetséges viszont, hogy az adós a felszólításig nem is tud arról, hogy fizetési kötelezettsége van, vagy valaki a felszólítás kiküldésére hivatkozva kezdeményez ellene rosszhiszeműen felszámolást. Szabo úgy véli, a felszólítás kézhezvételétől vagy a számla kibocsátásától kezdve lehetne a vitatásra határidőt meghatározni.