Közel ötezer nővér válaszolt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérésére, amelyben a járóbeteg szakellátás területén dolgozók véleményére voltak kíváncsiak.

A válaszadók között hatszor annyian vélekedtek negatívan a hazai állami egészségügyi ellátórendszerről, a munkakörülményeikről és a fizetésükről, mint ahányan pozitívan – mondta Szánti Istvánné, a MESZK járóbeteg szakellátásért felelős alelnöke a hét elején Balatonalmádiban rendezett Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián.

Több mint 3700 olyan válasz érkezett melyben ezeket a szavakat használták a legtöbben:

  • drámai;
  • romló;
  • bizonytalan;
  • katasztrofális;
  • kaotikus;
  • labilis;
  • aggasztó;
  • tragikus;
  • csökkenő színvonal.

A kutatást kitöltők harmada kevesebb mint tíz éve van a szakellátásban, 50 százalékuk pedig 20-40 év közötti munkaviszonnyal rendelkezik. A jelenlegi szakdolgozói bértábla szerint egy kezdő szakápoló bruttó 288 ezer forint fizetést kaphat, egy 30 éve a pályán lévő szakdolgozó pedig bruttó 320 ezer forint és bruttó 807 ezer forint közötti összeget vihet haza az alapján, hogy melyik fizetési osztályba sorolják be.

A bérekkel kapcsolatban az ápolók a legnagyobb problémának azt tartják, hogy nem tart ki a következő fizetésig

– sorolta a problémákat az alelnök.

Kaptak is, meg nem is

A szakdolgozók július 1-től 18 százalékos béremelést kaptak, de ahogy az a kutatásból kiderült, ez nem mindenkire igaz. A válaszolók 60 százaléka mondta azt, hogy megkapta a teljes emelt bért, 14 százalék pedig kevesebb mint 18 százalékos fizetésemelést kapott.

Kép: MESZK

A válaszolók 8 százaléka megkapta a 18 százalékos béremelést, de elvonták a korábbi juttatásait, ezért csökkent a bére. A jövedelmével a válaszolók több mint fele elégedetlen.

A tervek szerint az egészségügyi bértábla illetményei 2024. március 1-jén tovább emelkednek, a kormány tervei szerint az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére el kell, hogy érje az orvosi átlag alapbér 37 százalékát. Az újabb emelés célja, hogy ne nyíljon tovább a bérolló a szakápolók és az orvosok illetményei között.

Erre egyébként utalt Velkey György is, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki azt mondta a konferencián, hogy nincs a kórházakban belső béke, feszültség van az orvosok és a szakdolgozók között az aránytalan bérkülönbségek miatt.

Ez a feszültség pedig lefagyasztja az intézmények működését.

Sok szakdolgozó a felmérésre adott válaszában azt írta, nincs jövőképük, csak túl akarják élni a mindennapjaikat a nyugdíjig. Úgy vélik, sok lesz a pályaelhagyó és sokan majd a külföldi munkavégzést választják, ha nem változik az egészségügyben semmi.

Az ötezer válaszoló között közel 700 pozitív vélemény is volt.

Ők többnyire bizakodnak, optimisták, szeretik a munkájukat, például a diagnosztika területén dolgoznak, ami rohamosan fejlődik és ebben látják a jövőjüket.

Úgy vélik az ápolók, hogy egy teljesen politikamentes egészségügyre lenne szükség, normális finanszírozás mellet. A megnövekedett betegelégedetlenség miatt hatalmas pszichés terhelésnek vannak kitéve, ami az asszisztenseknél csapódik le. Az ápolók társadalmi megbecsülése pedig sosem látott mélységeket ért el - mondta Szánti Istvánné.

Kép: MESZK

Évről évre egyre nagyobb a munkaterhelés, nő az ellátandó betegek száma, szaporodnak az adminisztrációs feladatok, miközben a tényleges betegellátásra, gondozásra egyre kevesebb idő jut - derül ki a kutatásból.

A válaszadók fele több mint 30 beteget lát el egy műszakban, negyede pedig 21-30 között betegszámot. Minden ötödik válaszoló mondta, hogy 10-20 beteg érkezik hozzá nap, mint nap, és csak 5 százalék mondta, hogy kevesebb, mint tíz beteggel kell csak foglalkoznia egy műszak alatt.

A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy van-e szakdolgozó hiány a rendelőben, ahol a válaszadó dolgozik. 60 százalék azt mondta, nagyon nagy munkaerőhiánnyal küzdenek, csak 7 százalékuk mondta, hogy nincsenek humánerőforrás gondok a munkahelyén.