A Napi Gazdaság pénteki cikke

− Új eszközök, megoldások bevezetésével támogatná a hitelezés felfutását az MNB. Miért vállalkoztak erre?
− A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása, a növekedést csak e cél veszélyeztetése nélkül tudja támogatni.

− Miben tud a jegybank így segíteni?
− A potenciális növekedésre vajmi kevés hatása van a jegybanknak. Amit el tud érni, az a piaci zavarok csökkentése, a monetáris transzmisszió erősítése, tehát az, hogy a jegybank kamatlépései minél hatékonyabban érvényesüljenek a piacon. A jegybank részt tud venni a pénz- és tőkepiacok építésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a monetáris politika minél hatékonyabb legyen.

− Mi indokolta az új eszközök bevezetését?
− Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy mind a lakossági, mind a vállalati hitelezés számottevően csökkent. Azt gondoljuk, hogy a vállalati hitelezés szűkülése a gazdasági növekedés visszaesésének egyik oka ma Magyarországon. A hitelpiac szűkülésének keresleti és kínálati okai is lehetnek. Mi úgy ítéltük meg, hogy jelenleg már a hitelkínálat szűkössége az, ami a hitelezést visszafogja. Ezen belül ugyanakkor kérdés, hogy a hitelezési hajlandóság vagy a hitelezési képesség a domináns. A hajlandóság a befektetői bizalmon, a kockázatvállaláson és a  növekedési kilátásokon múlik − ezeken a területeken nem a jegybanknak van feladata. A hitelezési képességet a tőke-, illetve a forrásokkal való ellátottság befolyásolja. A tőkeellátottság növelésében az MNB-nek nincs és nem is lehet szerepe, a forrásellátottság növelésére ugyanakkor − korlátozottan − tudunk hatni.

− E területen eddig is aktívak voltak...
− Valóban, a jegybank swapügyletekkel 2008 óta folyamatosan próbálta aktívan kezelni a devizalikviditási sokkokat. Forintlikviditás terén is voltak eszközeink, de ezekre eddig nem volt szüksége a piacnak. Az utóbbi időben azt láttuk, hogy ezen a területen is nagyon erős a volatilitás, a bankrendszer visszatérően számított a swappiacra a devizafinanszírozási oldalon. Ez  forintkeresletet indukált, emellett a megnőtt árfolyam-volatilitás is növelte a forintlikviditási igényt. Ráadásul a bankközi piac is beszűkült − a bankok nehezebben jutottak egymástól forintlikviditáshoz. Ezért döntöttünk úgy, hogy olyan terméket vezetünk be, amely hosszú távú forintforrást biztosít a bankoknak, s egyúttal csökkenti a mérleg eszköz és forrás oldala közötti lejárati különbséget. Az új terméknek viszont "ára van": szigorú feltételül szabtuk, hogy aki igénybe akarja venni, annak a vállalati hitelállománya a hitel fennállása alatt nem csökkenhet. Ehhez kapcsolódik, hogy bővítjük az elfogadott fedezetek körét − hangsúlyozom, mindezt anélkül tesszük, hogy a jegybank hitelkockázatokat vállalna. A cél az, hogy ezzel is könnyítsük a bankok forintlikviditási helyzetét.

− Mi lehet a menetrend?
− A részletek kidolgozása a következő hetek feladata, természetesen egyeztetünk a bankokkal. Azt remélem, hogy márciusban ez az eszköz már a rendelkezésükre áll.

− Milyen egyéb megoldás van a tarsolyban?
− Univerzális jelzáloglevél-program elindítást jelentettük be. Arra számítunk, hogy a potenciális kibocsátók számának növekedése hozzájárulhat egy versenyképes jelzáloglevél-piac kialakulásához. Ehhez olyan szabályozói környezetre van szükség, ahol minden kereskedelmi bank bocsáthat ki jelzáloglevelet, természetesen a megfelelő biztosítékok mellett. Egy éven belül még biztosan nem indul meg a hitelkiáramlás. Ebben a folyamatban a jegybank korlátozottan vállalhat szerepet, hiszen nem minden jelzáloglevelet mi akarunk felvásárolni. A korábbi jelzáloglevél-vásárlási programunkban az új kibocsátások legfeljebb 20 százalékát vásároltuk fel, amennyiben bizonyos méretbeli és likviditási feltételeknek megfeleltek. Nyilvánvalóan a jelenlegiben is lesznek hasonló korlátozások.

− Ez azt jelentheti, hogy a több ezer milliárdos hazai jelzáloghitel-állomány értékpapírosodhat?
− Lehet ilyen következménye is, kialakulhat egy komoly piac. De most a végtörlesztés során jelentős forinthitel-állomány generálódott − ezek mögé is kerülhetnek jelzáloglevelek. Ráadásul ezek a papírok a későbbiekben akár a tőzsdén is megjelenhetnek. Nem azt várjuk, hogy ettől gyorsan megindul a jelzálog-hitelezés, de a lehetőségeket bővítheti. A cél az, hogy mire beindul a jelzálog-hitelezés − reméljük, hogy már 2013-ban −, addigra olyan szabályozói rendszer működjön, amely hatékonyan hozzá tud járulni ahhoz, hogy a hitelfelvevők minél alacsonyabb költségekkel férhessenek hozzá ezekhez a termékekhez. A javaslatainkat megosztottuk a kormánnyal, és ha támogatásra találunk, akkor szívesen részt veszünk a konkrét jogszabály-előkészítésben is. Az egyeztetéseket a bankokkal is folytatjuk, mert úgy véljük, a nemzetgazdaság érdekeit az szolgálná, ha ez az univerzális kibocsátási jog létjogosultságot nyerne.