A magyarországinál fejlettebb pénzügyi kultúrájú országok elmúlt 20-30 évben szerzett tapasztalatai azt támasztják alá, hogy az öngondoskodás ott és akkor tudott jelentős mértékben fejlődni, ahol és amikor azt az állam valamilyen pénzügyi ösztönzővel, például adókedvezménnyel támogatta a polgárokat ezen célok végrehajtásában - állítja Kósa Zoltán, az AXA Biztosító vezérigazgatója.

Sokakban megvan a hajlandóság az öngondoskodásra, amit különböző kedvezményekkel, támogatással tovább lehetne növelni és konkrét lépesekre sarkalni az embereket - vélekedik Juhos András, az UNIQA Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

Érdemben növekedne ismét az életbiztosítások iránti érdeklődés, amennyiben a kormányzat ismét adókedvezménnyel vagy más típusú kedvezménnyel tudná ösztönözni a hosszú távú lakossági megtakarításokat - állítja Kótiné Somfai Ágnes, az ING Biztosító marketing és kommunikációs igazgatója -. Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese szerint a kormányzatnak már azzal is sokat tehetne, ha az öngondoskodás fontosságát hangsúlyozná. Megfontolandónak tartaná a szakember, hogy a fiatalok már az iskolákban is hozzáférjenek ilyen rtartalmú felvilágosításhoz - kérdéses, hogy a NAT-ban szereplő pénzügyi ismereteken belül hogyan lehet ezt elhelyezni.

Ebből nem lesz nyugdíj

Paál szerint komoly gond, hogy a célnak nem a leginkább megfelelő termékek rendelkeznek pillanatnyilag (adó)kedvezménnyel. A jelenlegi törvénykezés a három éves befektetési számlákat preferálja, noha két-három éves megtakarításokból sajnos nem lesz nyugdíj. Juhos András szerint még az is gondot jelent, hogy a hosszabb távú megtakarítások alatt jelenleg a piac is 10-15 éves tartamú életbiztosításokra gondol - noha legalább a kifejezetten nyugdíjkorhatárhoz, vagy nyugdíjba vonuláshoz kötött címkézett megtakarítások ösztönzése lenne kiemelten fontos.

Persze, lehet a kicsinek is örülni, ám az azért kicsit mindent elmond a piac jelenlegi helyzetéről, hogy Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító ZRt. élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója a motiváló tényezők között sorolja fel a kamatadó-mentességet (amihez a bankbetéteknél kétszer hosszabb időtáv kell egy életbiztosítás esetében), illetve azt, hogy az életbiztosítások nem kerültek a biztosítási adó hatálya alá.

Nem elég erősek?

A megszólalásokból az érződik, hogy a biztosítók lobbierejét csekélynek érzi a szakma. Hiába érvel Kozek András, az Allianz Biztosító élet- és nyugdíjbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese azzal, hogy a valóban hosszú távú öngondoskodási alternatívák hiánya nemcsak az egyén szintjén jelent problémát, hanem a költségvetés helyzetét sem könnyíti meg, ezek az érvek nem jutnak el a kormányzathoz. Így az a biztosítók által rég hangoztatott nézet sem, amely szerint nem olyan egységes támogatási rendszerre lenne szükség, amely nem az adott terméktől, hanem a tartamtól függő támogatást nyújt, és ezáltal elősegíti a valóban hosszú távú megtakarítások növekedését, illetve a jelenleg rövid távú megtakarítások hosszabbra konvertálását.

Kósa Zoltán szerint a jelenlegi termékközpontú támogatási rend jelentősen torzítja a piacot, hiszen így az emberek nem céljaik, igényeik és kockázatvállalási hajlandóságuk szerint választanak a piaci termékek között. A biztosítók vállalnák a megmérettetést - állítja Bárdos Tamás, a Signal Biztosító életbiztosítási főosztályvezetője, aki szerint ezzel talán még a jelenleg preferált befektetési formákat igénybevevő ügyfelek is nyernének, hiszen azonos támogatottsági szint mellett a társaságok igyekeznének mind magasabb addicionális szolgáltatásokkal kiemelkedni és mind több előnyhöz juttatni az ügyfeleket. Ha egy kiemelt támogatás egyértelmű versenyelőnyt jelent, ez a késztetés is alacsonyabb - figyelmeztet a szakember.