A kormány határozatban döntött arról, hogy az M4-es autópálya építését leállítja, mert azt nem finanszírozza az Európai Unió, megvonta az "előzetes támogatás reményét is" az Európai Bizottság - fogalmazott a kormányszóvivői tájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is hozzátette: az EU hibát követ el, hogy ezt a projektet nem támogatja.

A kormány arról is döntött, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter számoljon el az építőkkel és szerezze vissza az előlegként átutalt költségvetési támogatást - jelentette be a miniszter.

Kapcsolódó

Folytatódik a terelés M4-es ügyben

Lázár János a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón (megint) bejelentette, hogy az az állam leállítja az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti építését, miután az Európai Bizottság nem támogatja annak finanszírozását, mint a miniszter fogalmazott "az Európai Bizottság még a reményét is megvonta az előzetes támogatásnak". (Utóbbi esetében Lázár vélhetően arra gondolt, hogy - ahogy egy későbbi kérédsre adott válaszából kiderült - a kormány abban reménykedett, hogy ha a 2007-13 közötti időszakban nem is, de a 2014-2020-as időszakban majd támogatja az EU az autópálya építését - nem így lett.) A miniszter erre hivatkozva mondta az, hogy ezért "kénytelenek most leállítani a projektet" - ami persze nem jelenti azt, hogy más formában nem folytatják majd később. Lázár később kérdésre válaszolva azt is hozzátette: 100 milliárd forintos költségvetési forrás kellene a projekt befejezéséhez, ennyi pénz pedig nincs a büdzsében, ezért kellett leállítania a beruházást.

A 444.hu a múlt heti tájékoztató után megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy valóban megállapítottak-e kartellgyanút - miután erre hivatkozott akkor a miniszter - a 162 milliárdos beruházásnál, de a testület szóvivői szolgálatától azt a választ kapta, hogy "a tenderezést nem kérdőjeleztük meg". Ebből következik, hogy kartellgyanút sem állapíthattak meg. A szóvivői szolgálat emellett azt is megerősítette - immár többedjére -, hogy a bizottság ezt a projektet soha nem fogadta be, és Magyarország vissza is vonta az erre vonatkozó kérelmét. A lapnak egymástól független források is arról számolt be, hogy a bizottság mindig is következetesen elutasította a tervet, mert az nem illett az európai útfejlesztési koncepciójukba, illetve drágának és szükségtelennek tartotta.Mindez azt a kérdést veti fel, hogy ha egyszeri biztosnak látszott az EU-forrás hiánya és még biztosabbnak a hazai fedezeté, miért kezdtek bele egyáltalán a beruházásba.

A kormány szerdai ülésén döntés született arról, hogy a következő három évben 350 kilométeres útépítési program indul. A program 600 milliárdos kiadása a 2016-2018-as költségvetési kiadási oldalt terheli majd. Lázár János elmondta azt is, hogy jogszabálycsomagot terjesztenek a parlament elé, amely a közlekedési beruházások felgyorsítását célozza. Ennek lényege, hogy az átlagosan 6,5 évig tartó projektek 2,5 év alatt megvalósuljanak - ismertette.

Arról is döntés született, hogy 1,9 milliárdos "segítséget" kapnak a Buda-Cash károsult önkormányzatoknak - mondta a miniszter.

A kormány több önkormányzatot mentesít a törvénytelen beruházások miatt visszafizetendő uniós támogatások megfizetésétől - e tételeket a költségvetésből fizetik ki.

A kormány arról is döntött, hogy támogatja az MNB javaslatát, amely a Befektetésvédelmi Alap által garantált összegét jelenlegi 20 ezer euróról (6 millió forintról) 100 ezer euróra (30 millió forintra) emelnék.A javaslat akár visszamenőleges hatályú is lehetne - ennek részleteit is meg kell vizsgálni, így a Quaestor-károsultak is részesülhetnének a Beva kártalanításból.A javaslat akár visszamenőleges hatályú is lehetne - ennek részleteit is meg kell vizsgálni, így a Quaestor-károsultak is részesülhetnének a Beva kártalanításból.