Németh Dávid a K&H vezető elemzője sajtótájékoztató keretében ismertette a következő időszakra várható makrogazdasági kilátásokat. Az infláció egyelőre kedvezően alacsony, a jelenlegi kilátások alapján 4,2 százalék körül lett. Kockázati tényezők azonban vannak: ilyen lehet a szolgáltatások drágulása vagy a forint gyengülése.

Forint, monetáris politika

A forint 2018 óta leértékelődik, míg a régiós devizák már nem, a forint most már egyedül van ebben, sőt, a zloty immár örökös csúcsra emelkedett a forinthoz képest. Tavaly stabilabbnak tűnt a forint, sőt, még januárban is 377 körüli szinten állt az euróhoz képest, de aztán februárban heves gyengülés zajlott. A jegybank februári kamatdöntésre már gyenge, 390 körüli forintnál került sor, így a 100 bázispont most sok volt, az elemző szerint a befektetők alig vártak egy okot, hogy eladjanak, és ez meg is történt.

A leértékelés hatása erős az inflációra, így a további forintgyengülés megakadályozására a jegybank az elemző szerint mérsékelni fogja a kamatvágás ütemét: először 75 bázispontra, majd 50-re, és ilyen lépésekkel juthat el 6-7 százalékig. Ennél lejjebb egyelőre vélhetően nem csökken a szint, még a lengyel jegybank sem vág 5,75 százalék alá.

Államháztartási hiány

Magyarországon az állam még mindig túl nagy, nagy az újraelosztás, jóval magasabb mint a régióban, és az elosztás szerkezete is eltérő (a csehek jóval többet költenek egészségügyre). Az államháztartási hiány magas, és a kormány arra hivatkozik, hogy az USA is nagy hiánnyal üzemel, és a növekedés serkentésére költ, csak hát az USA és maga a dollár lényegében mindent elbír, a forint viszont összeomlik, ha túlzottan eladósodik az ország.

Az EU kiskapukat nyújt a 3 százalék alatti hiány követelményében: a védelmi kiadásokat ki lehet venni, így máris 2 százalékos külön hiányt lehet csinálni, ha a Nato költési céllal számolunk. Így az elemző szerint lesz egy olyan számunk idővel, ami 3 százalék alatti, és lesz egy másik, a tényleges, ami jóval magasabb.

Az idei évre 3 százalékos hiányt ígértek, az intézményi befektetők fellelkesültek: esett is a 10 éves kötvény hozama, 5,50 százalék volt az legmélyebb szint. Utána jött a megemelt hiánycél, és máris jelentős devizakötvény kibocsátás zajlott ennek fedezésére, ráadásul a lakosság sem fogja feltétlenül visszaforgatni állampapírba fektetett pénzeit az alacsonyabb kamatnál az elemző szerint, így ez újabb finanszírozást igényelhet.

Munkaerőpiac, bérek

Magyarországon a vállalatok profitemelkedése lényegesen meghaladta a béremelést az elmúlt időszakban, miközben a munkaerőpiac feszes, de egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliség, vagyis strukturális problémák vannak. Országon belül egyenlőtlen a munkaerő és különösen a képzett munkaerő eloszlása, így felvetődik a mobilitás kérdése is, ami gyengébb, mint általában az európai országokban. Kétségtelen, hogy ha valakinek távolabbra kell mennie munkát vállalni, már vonzóbb lehet egy jóval magasabb bérű EU, vagy EEA tagállam.

A medián és az átlagbér között nagy a különbség Magyarországon, sokan vannak minimálbéren, vagyis a többség jövedelme kevésbé növekedett, mint amit a KSH átlagkereset számai mutatnak, és ez részben magyarázat lehet az alacsony fogyasztásra. A magyarországi bérköltség amúgy is rendkívül olcsó: csak a görög és a bolgár adat olcsóbb a nemzeti jövedelemhez (GNI) képest vásárlóerő paritáson, ráadásul 2012-höz képest még csökkent is. Ebből az következik, hogy nagyobb bérhányadot is elbírnának a cégek.

Ingatlanpiac

A hazai ingatlanpiac túlértékelt volt és még kissé mindig az, aminek oka, hogy a kormány hirtelen nagy keresletet eresztett rá a piacra programjai által. Egy átlagos lakás igen drága a a munkabérhez képest: 17 évnyi átlagbért emészt fel.

Kína

A külgazdasági kérdések közül elsősorban Kínát említette az elemző, ahol most lényegében csak az állam a beruházó, a külföldi befektetők, vállalkozások menekülnek, így tartósan lassuló dinamika jelentkezik. A lakosság bizalmi indexe gyenge 2021 vége óta, nem látszik egyelőre, hogy lenne ebből újra érdemi húzóerő, persze egy-egy ágazatban sikeresek, mint például az elektromos autó gyártás. Kína eddig felzárkózott az USA-hot, most már nem, valószínűleg sosem éri el nominálisan. A 10-es évek közepe óta túl sok hitel ment ki Kínában a piacra, már ez hajtotta a növekedés, de ingatlanlufit fújtak belőle, így már nem tényleges növekedés valósult meg.