Bekövetkezett az, amitől az elemzők tartottak, a 7 985 ezer milliárd forint helyett 6 981 milliárd forint érkezett be áfából a kincstárba, ez pedig több mint ezermilliárd forintos hiányt jelent a gazdaságpolitika számára. Ez az elmaradás költségvetési szinten jelentős tétel, hiszen a pénzforgalmi deficit 4 593,4 milliárd forintjának több mint az ötöde, azaz jelentős részben magyarázza a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiányt is.
S ehhez tegyük hozzá, hogy az áfabevétel méghozzá egy olyan évben maradt el a kormányzat által várt szinttől, amikor az infláció még döntően két számjegyű volt, ami magasabb áfabevetélt eredményezne abban az esetben persze, ha a lakossági fogyasztás fenntartható lenne.
Csak hogy ez nem valósult meg.
A 2022-es évhez képest ugyanis a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,9 százalékkal kisebb lett 2023-ban. Ennél is tragikusabb az élelmiszer-vásárlási tendencia. Az legutóbb 2022 májusában, több mint másfél esztendeje volt pozitív, akkor 1,3 százalékos növekményt mutatott. Azóta a magyarok folyamatosan kevesebbet költöttek élelmiszerre, mint az előző évben.
Most az a kérdés, hogy 2022-ben, amikor a '23-as költségvetést megterveztük, akkor ez irreális volt, vagy pedig közben vált azzá?
- válaszolt kérdéssel az áfahiánnyal kapcsolatos felvetésünkre Gulyás Gergely a Kormányinfón.
A kancelláriaminiszter ugyanakkor elismerte, tény, hogy nem teljesült az elvárás, a prognózis pontatlan volt, ugyanakkor szerinte nem a tervezéssel volt a probléma. Később vált irreálissá a költségvetés, azzal hogy ilyen magas volt az infláció, ami aztán visszafogta a fogyasztást, aminek pedig a következményeit az áfabevételeken láttuk - tette hozzá.
Ez pedig azt feltételezi, hogy a 2023-as költségvetés tervezésénél nem számolt a kormányzat magas inflációval, s ezért keletkezhetett ezermilliárdos hiány a költségvetésen.
Emlékezetes, Bod Péter Ákos közgazdász professzor, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az Economxnak adott interjújában többek között arról beszélt az államháztartási hiány kapcsán, hogy a 2023-as költségvetés eleve különösen gyenge alapon nyugodott, mondhatni, futóhomokra épült. Hiszen a kormányszervek például másfél százalékos gazdasági növekedést feltételeztek a 2022-es rendkívüli év bázisán, eközben a ténylegesnél jóval kisebb inflációban reménykedtek.
