Virág Barnabás kiemelte, hogy az infláció mértéke a várakozások alatt alakult, a csökkenés gyorsabb volt, mint amire korábban számítani lehetett, így a további várakozások is csökkentek nagyjából fél százalékkal. Ez önmagában is lehetővé tette a kamatcsökkentés gyorsítását. A piaci várakozások az év közepére 6-7 százalékos szintet jeleznek előre, amelyet az alelnök reálisnak tart.

Széles körű dezinfláció

A magyar gazdaságot illetően erős, széleskörű dezinfláció érvényesül, ami a maginflációban is mutatkozik. A munkaerőpiac egészének feszessége enyhült. Az európai uniós források beérkezése sokat segít a finanszírozási képességben, és növeli a devizatartalékok szintjét. A monetáris politikában továbbra is a fokozatosság lesz a fő tényező, a cél pedig a reálkamat fenntartása. Az infláció 34 hónap után tért vissza a jegybanki toleranciasávba, és vélhetően a következő időszakban is ott fog maradni, a felső részen, kevéssel 4 százalék alatt. A folyó fizetési mérleg tavaly enyhe többletbe fordult a 2022-es 8 százalékos hiány után.

Külső környezet

A nagy jegybankok később kezdik meg kamatcsökkentési ciklusukat, mint a korábbi várakozások. A fejlett pénzpiacokon a hozamok kissé emelkedtek, de továbbra is érdemben alacsonyabban a tavaly október-novemberi szinteknél. A geopolitikai feszültségek ellenére az európai gázárak tovább csökkentek, az olajár 80 dollár körül stabil.

A vállalatok és a lakosság pénzügyi helyzete

Ami a magyar vállalatok pénzügyi helyzetét illeti: a cégek jól el vannak látva pénzzel, likvid eszközökkel, ennél csak az ír és máltai cégek rendelkeznek nagyobb likviditással, így a vállalkozások lehetőségei adottak. A növekedéshez szükség van a vásárlóerő, a belső kereslet növekedésére. Idén jelentős reálbérnövekedés várható, de miután korábban nem csak a reálbérek, hanem a reálvagyon is csökkent, a lakosság először ezt igyekszik visszaépíteni, és utána várható a fogyasztás növekedése. 

A döntés háttere

A döntésnél két tényezőt vett figyelembe a monetáris tanács: a külső környezetet és a hazai makrogazdasági folyamatokat. A nemzetközi környezet dezinflációt mutat, a geopolitikai feszültségek velünk vannak, az ebből adódó kockázatok a jegybank folyamatosan értékeli. A hazai folyamatok azt mutatják, hogy az alapvető inflációs mintázatok is helyreálltak a 2021-ig megszokott szintre, a devizatartalék csúcsra ugrott 46,5 milliárd euróval, a befolyó uniós pénzek pedig tovább javítják a finanszírozási készséget. Mindez lehetővé tette a 100 bázispontos csökkentést, és így az alapkamat 9 százalék lett.

Mi várható?

A monetáris tanács nem egy-egy döntésre koncentrál, hanem arra, hogy az árstabilitást fenntartható módon elérje, emellett a pénzpiaci stabilitást is fenntartsa, a hitelezési lehetőségek közben bővüljenek. A továbbiakban kiemelt jelentősége lesz a márciusi inflációs jelentésnek abban, hogy a második negyedévben milyen kamatcsökkentések következhetnek. 

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az egyelőre reálisan kitűzhető 6 százalékos vagy annál kicsit magasabb kamatcél elérése mostantól kezdve 3 vagy 4 hónapot vehet igénybe, így nagyjából félévkor már elérhető ez a szint. A jelenlegi 9 százalék ugyan még jóval magasabb, mint amit az infláció indokol, vagy akár a régióban jellemző alapkamatok, de a jegybank a fokozatosságra törekszik, ezért alakult ki átmenetileg magas reálkamat, ami így a második félévben már vélhetően a jegybank által optimálisan tartott szintre kerülnek.