A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 25 bázispontos vágásra számított, de a szakemberek szerint idén ezzel véget érhet a sorozat. Sőt, a romló külső és belső körülmények miatt a jövő évi folytatást is egyre több bizonytalanság övezi, ezért a múlt hónapban várt 75 helyett most már csak 50 bázispontos további kamatereszkedésre lát teret − igaz, nagy szórás mellett − a konszenzus.

A döntés hátterét tekintve két tényező lehet lényeges (ezekről a 15:00-kor kezdődő sajtótájékoztatón kaphatunk részletes információt).

Egyrészt mivel a monetáris lazítás szempontjából korábban hangsúlyozott fontosságú IMF-megállapodás nélkül és az inflációs kilátások romlása ellenére is megkezdődhetett a kamatcsökkentési sorozat, nyilvánvalóvá vált a pénzpiaci folyamatoknak, illetve a gazdasági növekedés ösztönzésének első helyre kerülése a kamatdöntésekben.

Másrészt a konkrét novemberi helyzetet tekintve az előző kamatcsökkentés óta eltelt időszakban a nemzetközi piaci környezet relatíve kedvező maradt, a forint megőrizte stabilitását és relatív erősségét az euróval szemben, illetve a CDS-felárak is csak minimális mértékben emelkedtek, miközben a pénzpiaci jegyzések alapján beárazottnak tekinthető a további monetáris lazítás.

Elemzők szerint bár a kamatcsökkentés gazdaságélénkítő hatása a jelen környezetben erősen vitatható, valószínű, hogy a vártnál gyengébb (folytatódó recessziót jelző) harmadik negyedéves előzetes GDP-adat ugyancsak helyet kap a lazítást támogató érvek között.

A szakemberek továbbra is úgy gondolják, hogy óvatosabb lépésre csak nagyobb piaci turbulencia esetén számíthatunk. Az S&P pénteki leminősítését decemberben követheti a Fitch is, amely jelezte, karácsonyig felülvizsgálja hazánk adósbesorolását.

EU/IMF hitelkeret megállapodást továbbra is csak akkor várható - mondja valamennyi közgazdász -, ha nagyobb eladói hullám indul a kötvény- és forintpiacon. Erre egyelőre - a kedvező nemzetközi hangulat miatt - nem kell számítani. A kockázat azonban különösen nagy, hiszen a korábbiaknál is sokkal nagyobb a külföldi spekulatív pozíciók részaránya a hazai állampapírpiacon, akik veszélyt érzékelve gyorsan kitárazhatnak.