A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrégiben közzétette honlapján a munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos ajánlását. Ez elsősorban olyan munkáltatók, cégek számára nyújthat értékes iránymutatást, amelyek elektronikus megfigyelőrendszerekkel kívánják gyártási, munkavégzési folyamataikat vagyon- és személybiztonsági szempontból ellenőrizni.
A munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszerek (például a kamera) használatával szükségszerűen együtt jár, hogy a munkáltató a munkavállaló személyes adatait is kezeli, ennek során a munkáltató köteles a vonatkozó adatvédelmi szabályokat betartani. Az új hatósági ajánlás az adatvédelmi szabályok betartásával kapcsolatban próbál a piaci szereplőknek is iránymutatást adni.
A korábbi állásfoglalásokhoz és gyakorlathoz képest mindenképpen újdonságnak számít, hogy a hatóság álláspontja szerint az elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos adatkezeléshez a munkáltatónak − bizonyos korlátok között − "legitim érdeke" fűződhet. Ennek elsősorban az a gyakorlati következménye, hogy a szigorú, kifejezett hozzájáruláson alapuló adatkezelési szabályoktól a munkáltató − legitim érdeke figyelembevételével − eltekinthet az elektronikus megfigyelőrendszer kiépítésekor. Ugyanakkor kiemelendő, hogy elektronikus megfigyelőrendszereket a munkáltató csak szigorú korlátok között, előre meghatározott célokból használhat.
Az ajánlás a releváns korlátok között kiemeli, hogy a munkajogi szabályokkal összhangban az elektronikus megfigyelőrendszereket csak a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból szabad alkalmazni. A megfigyelés célja továbbá kizárólag olyan, kiemelten fontos érdek, mint az élet, testi épség védelme, valamint a vagyonvédelem lehet (például egy gyártási folyamat ellenőrzése). Ugyanakkor az ajánlás több ponton is kiemeli, hogy az elektronikus megfigyelőrendszer adatvédelmi szabályokkal való összeegyeztethetőségét minden esetben és egyedileg a munkáltatónak kell szavatolnia.
A megfigyelés alapvető és végső korlátját az emberi méltóság tiszteletben tartása jelenti. Az ajánlás szerint ebből konkrétan az következik, hogy a megfigyelőrendszert továbbra sem lehet egy meghatározott munkavállaló munkavégzésének ellenőrzésére használni, a kamerás megfigyelés célja nem lehet a munkavállaló viselkedésének befolyásolása, illetve olyan helyiségekben, ahol ez különösen sértheti az emberi méltóságot (például öltözőkben, zuhanyzókban, pihenésre szolgáló helyiségekben stb.), nem lehet kamerás megfigyelést alkalmazni. Bár gyakorlati szempontból minden bizonnyal problémákat okozhat a szabályszerű megvalósítása, fontos kiemelni, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást "elhelyezni" az elektronikus megfigyelésről, amelynek pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezték el, milyen terület megfigyelésére. Nem elég tehát pusztán annak feltüntetése, hogy a munkáltató elektronikus megfigyelést alkalmaz a munkahelyen. Fontos továbbá, hogy a megfigyelőrendszerek által rögzített adatok csak rövid ideig (általában 3 munkanap) tárolhatóak, illetve ahhoz csak egy szűk kör szerezhet hozzáférést.
Mindenképpen pozitívumnak tekinthető, hogy az ajánlás kifejezetten támogatja és a munkáltatók részére előírja, hogy az elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos részletszabályokat belső munkahelyi szabályzatukban határozzák meg. A gyakorlatban ezek az adatvédelmi szabályzatok bizonyultak a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy a munkahelyi adatkezelés részletszabályait adott vállalkozásra szabva ki lehessen alakítani. A belső szabályzatok a munkavállalók részére is megfelelő tájékoztatást adnak arról, hogy az adott munkahelyen a személyes adataikat a munkáltató miként kezelheti. A munkahelyi megfigyelőrendszerek alkalmazásának ugyanis az ajánlás által megfogalmazott alapvető, elengedhetetlen feltétele, hogy a munkavállalók teljes körű, előzetes írásbeli tájékoztatást kapjanak a személyes adataik kezeléséről.
Osztheimer Márton−Alakszai Zoltán
Noerr & Társai Ügyvédi Iroda