Az Európai Bizottság friss, 2022. nyári gazdasági előrejelzése szerint 2022-ben 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal növekednek átlagosan az uniós gazdaságok - és ennél további 1-1 tizeddel lesz alacsonyabb a növekedés az euróövezetbe tartozó országoknál.

Ezt elsősorban a február 24-én kitört orosz-ukrán háború sokkja okozta, amivel számos negatív kockázat valósággá vált - adta hírül a bizottság. Az orosz megszállás tovább fokozta az amúgy is súlyos energia- és élelmiszerárakra ható nyomást, ezzel pedig a globális infláció is megindult fölfelé, ami mindenhol jelentősen csökkenti a háztartások vásárlóerejét.

Kép: economy-finance.ec.europa.eu

Az infláció az euróövezetben 7,6 százalékos, az EU egészében 8,3 százalékos történelmi csúcson tetőzik, de 2023-ra átlagosan közel felére 4 százalékra, illetve 4,6 százalékra csökken.

A stabilabb európai gazdaságokhoz képest itthon idén 11,8 százalékos, jövőre pedig még mindig 7,6 százalékos inflációval számolnak, bár tény, hogy a növekedési mutatók némileg jobbak az átlagnál - jegyzik meg az Európai Bizottság szakértői.

Sovány vigasz

A magyar GDP a 2020-as 4,5 százalékos visszaesés után tavaly 7,1 százalékkal nőtt, idén 5,2, jövőre várhatóan 2,1 százalék lesz a bővülés. Mindez csekély vigasz az átlagosnál jóval magasabb inflációs mutatókhoz képest, amelyek a kormány rezsicsökkentés korlátozásáról szóló bejelentése előtt lettek számolva.

A tavalyi visszapattanással szerzett lendület és a korábban becsültnél némileg erősebb első negyedéves növekedés még várhatóan megtámasztja a 2022-es éves növekedési ütemet. Ennek ellenére az év hátralevő részében a gazdasági aktivitás az ígéretes nyári idegenforgalmi szezon ellenére is várhatóan visszafogott lesz.

A várakozások szerint a reziliens munkaerőpiacnak, az infláció mérséklődésének, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatásnak és a még mindig nagy mennyiségű többletmegtakarításnak köszönhetően 2023-ban a negyedéves gazdasági növekedés új lendületet vesz.

Háborús kockázat

A gazdasági konjunktúrával és az inflációval kapcsolatos előrejelzések persze nagy mértékben függenek a háború alakulásától, különösen annak gázellátásra gyakorolt hatásaitól. A gázárak további emelkedése még nagyobb mértékben növelheti az inflációt és visszafoghatja a növekedést.

Az ezen túl jelentkező másodlagos hatások felerősíthetik az inflációs erőket, és a pénzügyi feltételek fokozottabb szigorításához vezethetnek, ami a növekedésen túl a pénzügyi stabilitást is veszélybe sodorhatja. Ezen felül az sem zárható ki, hogy az unióban újra felerősödő világjárvány újabb zavarokat okoz a gazdaságban.

A remény az, hogy az olaj- és egyéb nyersanyagárak közelmúltbeli csökkenő tendenciái fokozódni fognak, ez pedig a jelenleg vártnál gyorsabb inflációcsökkenéshez vezethet. Szintén fontos tényező, hogy az erős munkaerő piacnak köszönhetően az európai magánfogyasztás ellenállóbbnak bizonyult a növekvő árakkal szemben.

Hazai várakozások

Magyarország kilátásai továbbra is különösen érzékenyen reagálnak az ukrajnai háború alakulására. További bizonytalanságok kapcsolódnak a globális befektetői hangulathoz, valamint a monetáris szigorítás és a költségvetési konszolidáció kimeneteléhez - írják a jelentésben.

Az inflációs profil az árstopok időtartamától függ leginkább, amelyeket már többször meghosszabbított a magyar kormány, legutóbb október 1-ig. Ezen túl az infláció felfelé irányuló kockázatai a feszes munkaerőpiacokhoz és a növekvő inflációs várakozásokhoz is szorosan kapcsolódnak.