Szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő némi részlettel állt elő a Brüsszelnek küldendő konvergenciaprogrammal kapcsolatban, amelyet sajtóinformációk szerint csütörtökön adott fel a kormány, és amelynek péntekig kell odaérnie az Európai Bizottsághoz. Az uniós szerv - mint ahogy ezt korábban Olli Rehn pénzügyi biztos is közölte - a magyar kormány által benyújtott konvergenciaprogramtól várja a Széll Kálmán tervben ismertetett intézkedésekkel kapcsolatos részleteket.

Ennek munkaerőpiacot érintő része nem aratott osztatlan sikert. A szerdán bejelentettek szerint a munkanélküli-ellátás a jelenlegi 270-ről 90 napra csökken, a segély a korábbi munkabér 90, 80, illetve 70 százaléka lesz a három hónap során. Ezzel párhuzamosan a kabinet 2014 végére 300 ezer új munkahelyet hozna létre, 100-150 ezret a közmunkaprogramban, további 50 ezret pedig a szürke- és feketegazdaságból terelnének az adózó munka világába. Teljes felülvizsgálatra számíthatnak a rokkantnyugdíjasok, közülük újabb 100-150 ezer fő térhet vissza a munkapiacra a kormány számításai szerint.

Kapcsolódó

A bejelentés után Samu János, a Concorde elemzője a Napi Gazdaságnak nyilatkozva elmondta, hogy a segély megvágása jelentős ösztönzés a munkahelykeresésre, de komoly jövedelemforrást is elvon az érintettektől. Ugyanakkor hozzátette: amennyiben megfelelő az ehhez viszonyított munkakereslet, a lépés dicsérendő. Utóbbi javításához szükség lenne az élőmunkaterhek csökkentésére, illetve a minimálbér átalakítására, ez ugyanis komoly akadálya a legális foglalkoztatás javulásának. A közmunkaprogramokban jelenleg is hasonló nagyságrendű a foglalkoztatás, fontos lenne a privát szféra minél erősebb integrációja − tette hozzá Samu.

Az ING elemzői "eléggé ambiciózusnak" nevezték a bejelentés néhány elemét, egyebek mellett a munkanélküli járulék visszavágását, a rokkantnyugdíjasokat érintő intézkedéseket. Amennyiben viszont a kormánynak sikerül hatékonyan véghez vinnie a terveit, akkor az jó hatással lehet a munkaerőpiac szerkezetére. A költségvetési egyensúlyra gyakorolt teljes hatás - hogy a tervezett megtakarítások a bejelentett intézkedések alapján reálisak-e vagy sem - sajnos jelenleg nem kalkulálható - jegyzik meg az ING elemzői. Az bank elemzői kommentjében ugyanakkor reményüket is fejezik ki, hogy a konvergenciaprogram további részletekkel fog szolgálni.

A csütörtökön megjelenő kritikák között több is élesen kritizálta a kabinet terveit. A kormány az intézkedéseivel csak a nyomort fogja fokozni - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a Napi Gazdaság Online-nak a szerdán bejelentett konvergenciaprogrammal kapcsolatban.

A munkaerőpiac kínálati oldalának növelése egyáltalán nem tart lépést a keresleti oldallal, vagyis nincs párhuzamban a munkahelyteremtéssel. Sőt, a Széll Kálmán terv több pontja is inkább a munkahelyteremtés ellen hat. A szakember szerint az is komoly gondot jelent majd, hogy tudomása szerint nincsenek nettó módon végigszámolva a szociális rendszert érintő intézkedések hatásai, a terv csak bruttó elvonásokat tartalmaz, ami az államháztartásra is hatással lesz.

Egyre fogy a teremtendő munkahelyek száma?

A korábbi bejelentésekben még 400 ezer új munkahely teremtése szerepelt négy év alatt, ami igaz ugyan, hogy mára 300 ezerre csökkent, de a kommunikációból az tűnik ki, hogy ez is csak egy felső határ - jegyezte meg Petschnig. Ez igazából 200-250 ezer munkahelyet jelentene, mert a most kommunikált 250-300 ezerből is 50 ezer kifehéredésből jönne a nemzetgazdasági miniszter szerint - utalt a bejelentésre a szakember, aki azt is hozzátette: ez a bizonyos 50 ezer munkahely viszont nem új munkahely, hiszen már megvan a feketegazdaságban. Vagyis utóbbi csak adóbevétel növelő hatású.

A tavaly elfogadott nemzeti közfoglalkoztatási program keretében teremtendő közmunkahelyek száma is csökkent idő közben, a kormány ugyanis korábban 200-220 ezer közfoglalkoztatottról beszélt, most viszont már csak 150 ezerről van szó - jegyezte meg. Mindemellett a közmunkarendszert is szétverték, a tavaly beígért újakat pedig nem indították be - tette hozzá.

A rokkantnyugdíjasok visszavezetését hihetetlenül veszélyesnek nevezte a Pénzügykutató főmunkatársa, aki szerint az is kétséges, hogy végigvihető az intézkedés.

Indokolatlan a visszavágás

A munkanélküli-segélyezés 90 napra történő visszavágását indokolatlannak tartja, szerinte meg kellett volna tartani a 270 napot, hiszen a munkanélküliek így sem találnak állást. A jelenleg munka nélkül lévő - a legutóbbi KSH adatok szerint - 487 ezer ember több mint fele tartósan munkanélküli. (A KSH legutóbbi jelentése szerint a munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónap, ami 2 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál.)

Petschnig szerint a kormány feltételezése, miszerint a munkanélküliek nagy része feketén dolgozik a segély mellett és a mostani intézkedésekkel ezeket a "potyautasokat" szűrnék ki, teljesen hibás. Ennek ugyanis a GDP-termelésben is mutatkoznia kellene, ez pedig nem látszik.

A szakszervezet megdöbbent

A LIGA Szakszervezetek csütörtöki közleményében sérelmezte, hogy ismét elmaradtak a kormánnyal az egyeztetések és a - szakszervezet szerint elkészült - szakmai anyagot "külföldre küldi", "miközben a magyar választókkal csak egy 'vágott verziót' közöl". Véleményük szerint a szerdai bejelentésekből az érintettek azt tudhatták meg, hogy "újabb megszorítások várhatóak több területen is, miközben munkahelyteremtő intézkedés igazából egy sincs az említettek között".

A LIGA súlyos hibának és indokolhatatlannak tartja, hogy a közel 12 százalékos munkanélküliség idején, a kormány a munkahelyek teremtése helyett az álláskeresők munkanélküliség idején kapott járadék folyósítási idejét a harmadára csökkenti. Ezzel pedig egyúttal a járulékok befizetésén alapuló biztosítási és szolidaritási elven működő rendszert megszünteti - áll a közleményben.

A szakszervezet ugyanakkor álságosnak nevezte azokat a kormány által hangoztatottakat, hogy a program célja segély helyett munkát adni, mert a bejelentett intézkedésekből szerintük az derül ki, hogy az állam a munkavállalók és munkáltatók által éveken át fizetett járulékokat is lenyeli, "az álláskeresőket magára hagyja, a munkaképteleneket pedig erővel visszalökdösi a munkahelyekben szűkölködő munkaerőpiacra". A szakszervezet emellett sérelmezte a korhatár előtti nyugdíjazás megszüntetését is, és elutasította a kormány azon gyakorlatát, hogy a szakmai és társadalmi egyeztetések teljes mellőzésével hozza a döntéseket.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a kormány azon döntésében, miszerint 90 napban maximálta a folyósítandó munkanélküliséggel kapcsolatos juttatásokat, kizárólag a költségvetés szempontjai dominálnak. Hamarabb szigorítanak, mintsem ennek adottak lennének a feltételei - tette hozzá. Pataky szerint azt feltételezni, hogy most állást lehet találni ennyi idő alatt, nem más, mint illúzió. A gazdasági válság miatt nincs ennyi lehetőség jelenleg az álláspiacon, a közmunka pedig tulajdonképpen egy segély, ami nem jelent megoldást.

Ellenzéki csipkelődés

Az ellenzék részéről az MSZP és az LMP is kritizálta a kormány bejelentéseit. A szocialisták elfogadhatatlannak tarják a gyógyszerkassza 120 milliárd forinttal történő megrövidítését, a korengedményes nyugdíj megvonását, a rokkantnyugdíjasok elleni intézkedéseket, és a munkanélküli járadék folyósításának három hónapra csökkentését.

Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzik: a juttatás a munkavállaló 1,5 százalékos járulékfizetési kötelezettsége miatt járó jogosultság, nem pedig az állam kegyéből osztott "segély", a dolgozók adókon és tb-járulékon felüli "biztosítási díja". Emellett úgy vélik, hogy a kormány intézkedései azokat sújtják, akik a válság miatt egyébként is nehéz helyzetben vannak.

Az LMP közleményben úgy reagált a bejelentésekre, hogy "az egymillió munkahely az valójában két-háromszázezer, annak is a fele a közmunkásoknak jut. Az idei, közmunkaprogramokra jutó előirányzatot azonban már korábban megfelezték, miközben az ebben résztvevők munkaidejét is napi négy órára csökkentették" Az LMP a "statisztikák további kozmetikázásához" javasolta még a napi félórás közmunkát, amivel gyorsan megnyolcszorozható az így foglalkoztatottak száma.

Munkaügyi mutatók(2011. március, ezer fő)
LétszámHavi változásÉves változás
Nyilvántartott álláskereső650,0-23,6+5,8
ebből: álláskeresési ellátásra jogosult206,9-23,2-16,7
bérpótló juttatásban részesülő193,8-5,4+15,8
ellátás nélküli álláskereső249,3+5,0+6,7
pályakezdő54,2-1,8+1,0
férfi344,6-14,6-5,2
nő305,4-9,0+11,0
szakképzetlen324,1-11,5+18,1
Forrás: NFSZ