A munkanélküli ellátás 90 napra szűkítése már eddig is érvényben volt, mivel a teljes 9 hónapos ellátás csak annak járt, akinek hosszabb, több éves, egybefüggő munkaviszonya volt. A legtöbb ellátásban részesülő azonban csak rész-ellátásokra jogosult, mivel hosszabb-rövidebb munkaviszony után folyamatosan visszatért a rendszerbe. Tavaly a ténylegesen igénybe vett munkanélküli ellátás a legtöbb esetben éppen 90 napos volt - mondta Adler Judit, a GKI vezető kutatója.

Az, hogy 2013-ig a 300 ezer új, adófizető munkahely felét a közfoglalkoztatásban hozná létre a kormány, egyelőre, a részletek ismerete nélkül értelmezhetetlen bejelentés. Leginkább a finanszírozás kérdéses, mivel ha állami lenne, akkor jelentős költségvetési teherként jelenne meg, amire egyelőre nyilvánvalóan nincs pénz. Az egyelőre szintén nem világos, hogy ha a versenyszférával finanszíroztatná meg a közfoglalkoztatást a kormány, akkor azt hogyan kivitelezné. A legtöbb esetben ugyanis hátrányos munkapiaci csoportokba tartozó, képzetlen álláskeresőket foglalkoztatnak közmunkásként az önkormányzatok, vagy az állami vállalatok.

Kapcsolódó

A 150 ezres szám egyébként is irreális. Az Orbán kormány által megszüntetett Út a munkához program esetében például, amikor is 120 milliárd forint költségvetési előirányzata volt a programnak, akkor napi 6 órás foglalkoztatás keretében havi átlagban 60 ezren dolgoztak közmunkásként. Az idei programban, amelyre mindössze 65 milliárd forintot szántak a büdzsében, túlnyomórészt 4 órában foglalkoztatják a munkavállalókat, és így havi átlagban 45 ezer embernek tudnak munkát adni - mondta Adler Judit.

A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok teljes felülvizsgálatának ígérete pedig előrevetíti, hogy többségüket úgyis munkaképesnek találják majd. Ezzel csak az a probléma, hogy a 350 ezer korhatár alattiból bő 70 ezer 60 év fölötti, és további 155 ezren lehetnek az 55-60 közöttiek, akik pár év leforgása alatt egyébként is átkerülnének az öregségi nyugellátásba - mondta Adler Judit.  Ez a hosszú ideje inaktív, koros és elavult tudású réteg várhatóan inkább a munkanélküliek és a közmunkások táborát növeli majd, mivel aligha lesz rá valós munkaerő-piaci kereslet. A 2000-res évek elején, amikor érdemi álláshely bővülés volt, a versenyszféra inkább szakképzett szlovák, ukrán, vagy román munkaerővel töltötte föl a létszámot, mintsem hogy az inaktívak akkor is népes táborából válogatott volna - emlékeztetett Adler Judit. Ha pedig az állam is csak korlátozott keretet tud biztosítani a közfoglalkoztatásra, akkor folytatódik az elszegényedésük, és várhatóan inkább feketén próbál munkát találni.

Erős presszió hatására nagyjából a rokkantnyugdíjasok 10 százaléka térhet vissza valóban a legális munkaerőpiacra, a többség inkább a feketemunkát választja majd - ha talál rá alkalmat. A számuk a pár éve megszigorított elbírálás miatt már egyébként sem növekszik, tavaly volt évek óta a legalacsonyabb az újonnan az ellátásba kerülők száma.