Csicsmann László, Közel-Kelet szakértő, egyetemi tanár az Economx megkeresésére elmondta: a 2021. augusztusi hadművelet költségeinek (holott ez is 200 millió sékeljébe került a zsidó államnak – a szerk.) a többszörösére tehetők eleve a katonai kiadások, nem beszélve a gazdasági jellegű károkról, a termelés és a kereskedelmi tevékenység leállásáról.

Izrael 300 ezer tartalékos katonát mozgósít a jelenlegi helyzetben, ez egy példanélküli szám, akik kiesnek a munkájukból, bérüket pedig az államnak kell fizetnie. Emellett pedig a katonai eszközök, lőszerek költségei, és nem utolsósorban, ha a Gázai övezet megszállására kerül sor, annak kiadásai is jelentősek lehetnek.

Kapcsolódó

Jelen pillanatban azonban nem látni, hogy milyen hosszú háborúról beszélünk.

Ha sikerülne a háborút minél hamarabb lezárni

Hasonlóképp látja a bizonytalansági tényezőt, a megjósolhatatlan jövőbeni eseményeket Csepregi Zsolt, Izrael-szakértő is, aki az Economx megkeresésére közölte: a háború gazdasági hatásai jelenleg beláthatatlanok.

Ennek egyszerűen az az oka, hogy senki sem tudja megmondani, miszerint megmarad egyfrontos háborúnak a Hamasz (valamint más, kisebb gázai terrorszervezetek) és Izrael között, vagy pedig kiszélesedik a háború és belép a Hezbollah.

Amennyiben sikerül a háborút néhány héten belül lezárni, úgy a korábbi évek tapasztalatából kiindulva az izraeli gazdaság gyorsan újra erős növekedési pályára tud állni.


Csicsmann László szerint az is nagy kérdés, vajon az izraeli katonaság megszállás alatt fogja-e tartani a Gázai övezetet. A szakértő szerint legvalószínűbb forgatókönyv, hogy maximum csak a katonai akció erejéig, tekintettel a jelentős költségekre.

Az izraeli gazdaság bizonyos tekintetben ellenállóvá vált a konfliktusok kapcsán. A tavaly augusztusi Izrael-Hamász összecsapásnak sem volt közvetlen negatív gazdasági következménye. A jelenlegi helyzet azonban más, a bizonytalanságot gerjeszti, és elemzők arra számítanak, hogy a napokban akár negatívra minősítheti a Moody's az izraeli gazdaságot.

A Moody’s áprilisban pozitívról stabilra csökkentette az ország hitelminősítési kilátását, júliusban pedig jelentős kockázatokra („significant risk”) figyelmeztetett a gazdaság kapcsán. Igaz, Benjamin Netanyahu miniszterelnök és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter egyaránt sietett leszögezni, hogy az izraeli gazdaság alapjai erősek.

GDP és sékel

A Globes három nappal ezelőtt megjelent elemzésében újra felhívta arra a figyelmet, hogy a korábbi katonai műveletek során a sékel mindig stabil maradt. Az izraeli média pedig ezen a héten már arról számolt be, hogy Bank of Israel kénytelen eladni dollártartalékaiból, ilyesmire történelme során még nem volt példa.

Az Economx tegnap arról írt, hogy a sékel bő két százalékkal van lejjebb, mint a terrortámadás előtt.

Az OECD szerint a második negyedévben a GDP 3,1 százalékkal nőtt éves szinten, ám idén csak 2,9 százalékkal bővül a gazdaság, a tavalyi 6,5 százalék és a 2021-es 8,6 százalék után. Ugyanakkor a szervezet honlapján jelenleg elérhető adatok szerint ez a szám 2024-re 3,3 százalék lesz.

Ám ez a 3,3 százalék nyilvánvalóan módosulni fog, miként annyi sok más minden.

A privatbankar.hu arról számol be, hogy a következő dolgokat bizonyosan felül kell majd írni. Így például a jegybank alapkamata 4,75 százalék volt 2023 tavaszának végén, ami fékezte ugyan az új jelzáloghitelek folyósítását, de segített leszorítani az inflációt. A fogyasztói árak áprilisban 5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami 1-3 százalékponttal haladta meg a jegybank inflációs célját. A pénzromlás éves átlagos ütemét 3 százalék körül várták. Az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva a 2020-as 71,7 százalékról 2023-ra 58,9 százalékra csökkenhetett volna, majd 2024-re már 57,3 százalékot jósoltak.

Tehát százezeres munkakiesés, óriási károk, az ipari termelés egyötöde éppen a harcokban érintett régióból származik. Honnan tudja előteremteni ennek fedezetét az izraeli vezetés?

Csicsmann László szerint az izraeli pénzügyminisztérium foglalkozik ezzel a kérdéssel is, ugyanakkor elsőszámú kérdés jelenleg a biztonságé, és az izraeli elrettentő képesség helyreállításáé. 

Ebben a helyzetben csak másodlagos szempont a gazdasági helyzet kezelése, amely várhatóan költségvetési átcsoportosításokkal, és nem utolsósorban külső támogatással fedezhető.

Ami nagyon fontos, hogy Izraelnek elindult a regionális gazdasági integrációja az Ábrahám-megállapodások keretében, amelynek látható eredményei vannak, ezeket a kapcsolatokat és a bizalmat szükséges fenntartani.

Gáza: a nyomor és a reménytelenség földje

A hvg.hu közli a Reuters azon riportját amely a támadás előtt három nappal készült. A riport szerint mintegy 2,3 millió ember él az övezetben, és az ő jövedelmük pedig mintegy negyede, nem is az izraeli átlagnak, hanem az ország által megszállt ciszjordániainak. Így nem is csoda, hogy az IMF becslései szerint több mint felük a szegénységi küszöb alatt él.

2007 óta, azaz amióta a Hamász uralkodik Gázában, Izrael az egyiptomi kormánnyal együtt számos árucikkre vezetett be korlátozásokat. Izrael és a Hamász 2021-es tíznapos háborúja után viszont a zsidó állam elrendelte néhány szankció enyhítését, akkor például több ezer munkavállalási engedélyt kínáltak az ott élőknek, de ezenfelül is tettek lépéseket a helyi export megkönnyítésére és például a leromlott közművek modernizálására.

Ez utóbbira ugyanis a helyieknek, akiknek leginkább a mindennapi megélhetés a fő kihívás, érhetően nincs pénze - számol be a hvg.hu a Reuters riportjára hivatkozva.

A gáztermelés vége?

A Bloomberg tegnap arról számolt be, hogy az izraeli Tamar gázmező termelését biztonsági okokból leállították, amely Egyiptom számára izraeli gázimportjának 20 százalékos csökkenését, napi 650 millió köbméter kiesését jelenti.

Csicsmann László szerint a kelet-mediterrán térség számára rendkívül fontos a gáztermelés, a két legjelentősebb termelő Izrael és Egyiptom, az arab ország cseppfolyósítja az izraeli gázt. Mivel a jelenlegi szállítás biztonsági okokból 20 százalékkal csökkent, ez értelemszerűen csökkenti az exportálható mennyiséget is.

Ennek regionális hatásai is lesznek, és a gázárak már most 15 százalékkal emelkedtek. Jelenleg nem látni azonban, hogy milyen hosszan esik ki a termelés és az export. (Nem mellékesen a konfliktus miatt az olajárak is emelkedtek.)

Mindez, és még sok más tény bizonyítja, amennyiben a konfliktus tovább eszkalálódik, globális inflációt gerjeszthet és minél tovább tart a háború, annál jelentősebb jelentősebb hatással bír a globális gazdaságra, Európára, Magyarországra.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője a Hír Tv-n egy műsorban elmondta, a háború folyományaként is meg fog ugrani a haditechnológiai cégek értéke, ám azoknak a vállalatoknak az értéke nagyjából 10 százalékot csökken, akik valamilyen kapcsolatban állnak Izraellel.

Ez viszont nem jó hír a magyar cégeknek. Az Economx éppen a mai nap számolt be, hogy Trading Economics adatai szerint az elmúlt években dinamikusan növekedtek a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok, a kereskedelmi forgalom tavaly 750 millió dollárt tett ki.

Tavaly Magyarország 490 millió dollár értékben exportált a közel-keleti országba, miközben onnan 253 millió dollár értékben érkeztek áruk.

Mi lesz a virágzó kapcsolatokkal?A jelek szerint idén is folytatódik a növekedés, hacsak a háború eszkalálódása nem borítja a cégek terveit. A magyarországi export Izraelbe 2022-ben igen jelentősen, közel százmillió dollárral nőtt. A legnagyobb mértékben – 154 millió dollár értékben – járműveket exportált az ország, elektronikus berendezéseket 99 millió, gépeket, nukleáris reaktort és bojlert 72 millió, organikus vegyszereket 23 millió, húst közel 20 millió, különféle feldolgozóipari termékeket 16 millió, gyógyszeripari terméket 14 millió dollár értékben szállítottak a magyar cégek a közel-keleti országba.

Az izraeli import szintén jócskán megugrott 2022-re, a behozatalnál az elektronikai felszerelések domináltak 86 millió dollárral, ezt követően az organikus vegyszerek következtek 30 millió, a különféle vegyszertermékek szintén 30 millió, a gyógyszeripari termékek 23 millió, a műanyagfélék 19 millió, a repülőgép kategória 12 millió dollárral.