Meghatározó szerepet töltenek be a magyar gazdaságban a családi vállalkozások, akiknek folyamatosan szembe kell nézniük a kis- és középvállalakozásokat (kkv) érintő kihívásokkal és kockázatokkal. Egyre nehezebben tudják megtervezni a jövőt a vállalkozó és/vagy vagyonos családok, másfajta felkészültségre, reakcióra és attitűdre van szükség az új gazdasági helyzetben.

„Sokan gondolják újra az elmúlt évek tanulságait levonva vállalkozásuk működését és a vagyonuk hosszú távú megőrzését szolgáló irányítási struktúrákat. A generációváltással kapcsolatos szolgáltatási skála is egyre szélesebb, és a korábbinál nagyobb agilitást és dinamizmust foglal magába, hiszen a vagyonkezelés elmúlt évtizede jelentős működési- és szemléleti változásokat is hozott a pénzügyi szolgáltatók körében” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója.

Kiemelte: a világ vagyonosainak hatékony kiszolgálása az elkövetkező években sokkal komplexebbé, szofisztikáltabbá válik, az olyan célokra összpontosító pénzügyi kooperációk kialakítása, összegzése, mint az oktatás, az ingatlanügyek, a nyugdíj, a biztosítás és az egészségügy pedig mára komplex vagyontervezési alap aspektusokká váltak.

Hogyan vonjuk be a fiatalokat?

Az utódlás kérdése a családi vállalkozások számára kulcsfontosságú volt mindig, ugyanakkor az utóbbi években jelentős kihívássá vált ennek meghatározása.

  • Az időben történő felkészülés, a generációs bizalmi kapcsolat és a sikeres utódlás menedzselése elengedhetetlen az üzleti folyamatok zavartalan folytatása érdekében.
  • Az utódlás mellett a családi vállalkozások pénzügyi tervezése, szervezése és vagyonkezelése is kritikus szerepet játszik a hosszú távú stabilitás és sikeres működés szempontjából.

A magyar társadalom felső egy százalékába 40 ezer háztartás tartozik, az utolsó ismert vagyoncenzus alapján 2020-ban az összes bruttó vagyonuk 32 200 milliárd forintot tett ki, a felső 10 százalék összvagyona pedig 82 378 milliárd forintra rúgott.

A két említett réteg részesedése a teljes társadalmi pénzügyi vagyonból 2023-ban 29 és 56 százalék volt, ráadásul a klasszikus pénzügyi vagyon még nagyobb súllyal, 39 és 75 százalékban koncentrálódott ide.

Nem a trendeknek megfelelő változás

„2010 óta a privátbankárok által kezelt vagyon Magyarországon 2349 milliárdról több mint háromszorosára, 8 500 milliárd forint fölé nőtt 2024-re, ám a befektetési eszközök egymáshoz viszonyított aránya, a portfóliók komplexitása közel nem változott annyit, mint ilyen mértékű vagyoni gyarapodás mellett elvárható volna” – húzta alá Karagich István.

Ez azért probléma, mert valójában a pénzügyi szolgáltatók számára is kulcsfontosságú a befektetői tudatosság mélységének építése, illetve az, hogy megalapozott szakmai információkon alapuló döntések szülessenek ebben az ügyfélkörben.

A Blochamps Capital gondozásában most közöltek egy kiadványt Családi Vagyontervezési Brosúra címmel. Az Apelso Trusttal és az MBH Bank Private Banking igazgatóságával együttműködve megoldási lehetőségeket kívánnak mutatni a cégutódlás és a családi pénzügyi vagyonkezelés kihívásaira.

Teljes átalakulás zajlik

„Az elmúlt öt évben alakult meg a legtöbb családi és professzionális vagyonkezelő vezetésével működő vagyonkezelési struktúra. A többség azonban pusztán a bizalmi vagyonkezelési és/vagy alapítványi jogi keretrendszer megteremtéséig jutott el. Az igazán nagy falat a vagyon megőrzése, gyarapítása és a vagyon tulajdonosainak, azaz a családtagoknak a kiszolgálása. Ez pedig gyakran nem vagy csak rendkívüli erőfeszítések mellett oldható meg „házon belül”, azaz kizárólag a családtagok segítségével” – mondta Illés István, az Apelso Trust cégtársa.

Pleschinger Gyula Márk, az MBH Bank Private Banking igazgatója szerint az elmúlt évek során a privátbanki szakma, a pénzügyi portfóliómenedzsment és a bizalmi vagyonkezelők laza együttműködésben, mégis jellemzően önmaguk álltak rá olyan fejlődési pályára, melynek eredményei 2023-ra több, mint indokolttá tették egy formálisan összehangolt szolgáltatási struktúra kialakítását.