Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Még rövidebb síszezont és gyorsabban olvadó vagy meg sem jelenő tengeri jeget hozhat Európában a további felmelegedés, a fagyos napok száma Magyarországon is tovább fog csökkenni –  írják a Másfélfok.hu megjelent blogjukban meteorológusok, hidrológusok.

A magashegységek, így az Alpok és a Kárpátok hatása kettős. Míg a téli időszakban kisebb mértékű lehet a csökkenés a század végéig, addig a tavaszi, átmeneti hónapokban ez arányosan nézve drámai is lehet, aminek az oka, hogy van miből csökkenni, hiszen a hegyvidéken ilyenkor még bőven előfordulhatnak fagyos napok.

Ez felmelegedés alapvetően írhatja át a hegyvidéki- és síturizmust, aminek legnagyobb vesztesei az Alpok országai lehetnek.

A Skandináv-hegység területén nagyjából állandóságot mutat a fagyos napok száma, azonban a Balti-tenger környékén jelentős változásra kell készülni, ami befolyásolhatja a tengerek téli jegesedését is, Európa nyugati partjainál pedig az Atlanti-óceánt, ami a kontinens jelentős részének éghajlatát is befolyásolhatja – írják az elemzésben.

Lehet, hogy a téli fagyos napok csökkenése miatt kevesebbet kell majd fűteni Európában és Magyarországon, de még mindig több a veszteség és a kockázat, ha nem mérsékeljük a klímaváltozást – hívják fel a figyelmet a tanulmány szerzői.

A tanulmány szerzői:

  • Divinszki Ferenc, földtudományi alapszakos, meteorológia specializációs hallgató az ELTE TTK-n;
  • Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa;
  • Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

Bajban lévő síterepek

Számos népszerű síterepet és hegyvidéki nagyvárost érinthet a változás, vagyis a fagyos napok számának csökkenése. A becslések szerint a januári időszakban 3-4 naptól akár 13-14 napig is terjedhet a pesszimista szcenárió, vagyis ennyivel kevesebb hideg nappal kell számolni. Százalékos arányban ez azt jelentheti, hogy a 2081–2100 között várható fagyos napok száma januárban a nyugati szélen a franciaországi Nantes környékén 30 százalékkal, Zürichnél már 60 százalékkal lesz kevesebb, mint az 1995-2014 között mért értékek.

A kutatók modellezése alapján az Alpok északi részének csúcsain is a fagyos napok számának a csökkenése várható, de valamivel kisebb, mint az alacsonyabban lévő felszíneken.

Magyarországon szintén nagyobb mértékű csökkenést mutatnak a modellek, már a legoptimistább forgatókönyv szerint is 15 százalékkal csökken a fagyos napok száma a század végére, de ez akár 50 százaléknál is nagyobb lehet egyes forgatókönyvek alapján

– írják az kutatók.

Utóbbi azt jelentené, hogy míg 1995-2014 között átlagosan 22-23 nap volt fagyos januárban, 2081–2100-ra ez 10-11 napra csökkenhet.

Kelet felé haladva, a Kárpátok esetén ismét mérséklődik a csökkenés, mivel ennek a hegyláncnak a kelet-nyugati kiterjedése kisebb, mint az Alpoknak. A fagyos napok optimista esetben 10-12 százalékkal, pesszimista esetben 35-45 százalékkal csökkenhet a század végére.

A kutatók szerint a legújabb, klímamodell-szimulációk alapján az átlagot meghaladó mértékben csökkenhet a fagyos napok száma Magyarországon is. Figyelemre méltó továbbá, hogy a magashegységek területén januárban kisebb a csökkenés, de áprilisban megfordul a helyzet.

Áprilisban lesz nagyobb gond

A modellezést a kutatók elvégezték április hónapra is. Ebből pedig az derül ki, hogy 1995-2014 között átlagosan 1-3 fagyos nap fordult elő a tavaszi hónapban.

A hegyvidékeken viszont még bőven 10 nap felett volt a fagyos napok száma még a tavasz közepén is. Éppen ezért itt „van miből” eltűnnie a fagyos napoknak, és január hónappal ellentétben áprilisban a hegységekben várható a legnagyobb mértékű csökkenés – írják a tanulmány szerzői.

Kép: Pixabay

Ez a legoptimistább várakozások szerint is 20 százalékkal, de akár 50 százalékkal is csökkenhet a fagyos napok száma.

Ennek eredménye a gleccserek gyorsuló olvadása, a turizmusban pedig – elsősorban az Alpok híres osztrák és német síterepein – rövidebb síszezont jelent majd.

A szerzők szerint a folyamat következményei vegyesek. Egyrészt kevesebb lehet a téli energiaszükséglet, amit fűtésre fordíthatunk, másrészt a mezőgazdasági kártevők áttelelése miatt drágulnak majd az élelmiszerek. Sőt, az emberre veszélyes kártevők megjelenése miatt fellépő egészségügyi kockázat is megnőhet.