A magyar biztosítási szektor mögött rendkívül viharos időszak áll: a 2022–23-as években az infláció, az aszály, a Covid és a kedvezőtlen hozamkörnyezet egyszerre nehezítették a működést. Mostanra azonban a főbb mutatók fordulatot jeleznek. A szektor szinte minden területen erősödött: nőtt a díjbevétel, emelkedtek a tartalékok, javult az eredményesség” – hangsúlyozta Nagy Koppány, az MNB Biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatóságának vezetője a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) konferenciáján. A 2024-es év 1843 milliárd forintos díjbevétellel történelmi rekordot hozott, az MNB várakozása szerint 2025-ben ez az összeg a fióktelepek nélkül is meghaladja majd a 2000 milliárd forintot. A növekedést a rendszeres díjas életbiztosítások mellett az egyszeri és eseti díjak kiugró bővülése is hajtja. A nem-élet ágon 10, az élet ágon 38 százalékos éves növekedést mértek az első félévben.

A biztosítástechnikai tartalékok 70 ezer milliárd forint felett járnak, a háztartások pénzügyi vagyona pedig eléri a GDP 175%-át – ezzel Magyarország a V3 régió élmezőnyében van - jelezte a felügyelet igazgatója. Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a növekedés reálértéken jóval mérsékeltebb.

2000 óta nominálisan 363 százalékos díjbevétel-bővülést láttunk, reálértéken viszont mindössze 31 százalékot

 – mondta, hozzátéve, hogy az infláció 2022-ben különösen erősen éreztette hatását. A 2024-es év ugyan korrekciót hozott, de messze vagyunk a 2021-es reálértékektől.

Holló Bence arra emlékeztetett, hogy a háztartások pénzügyi magatartása a magas hozamkörnyezetben átalakult: csökkent a betétek és készpénz aránya, míg nőtt az állampapírok és befektetési alapok súlya. A biztosítási piac azonban a vártnál kisebb szeletet hasított ki ebből a növekedésből – a nyugdíjbiztosítások kivételével.

Lakás- és gépjárműbiztosítás: verseny és feszültségek

A lakásbiztosítások piacán mind a felügyelet, mind a szakmai szervezet pozitív fejleményeket lát. Magyarországon a penetráció 80 százalék körül alakul, ami európai összevetésben is kiemelkedő. Az MNB szerint a lakásbiztosítási kampány erősítette a versenyt és mérsékelte a koncentrációt: a nagy szereplők piaci súlya csökkent. Holló Bence ugyanakkor óvatosabb: szerinte a kampányok főként átkötéseket generáltak, igazi növekedést kevéssé, ezért az adminisztratív terhek csökkentését tartja a folytatás kulcsának. Egyetértés abban van, hogy a fogyasztók jól jártak: az ár-érték arány javult, a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) részaránya pedig emelkedett.

Kép: FBAMSZ

A gépjárműbiztosításnál ellentétes trendek érvényesülnek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) állománya a járműpark növekedésével együtt bővül, díjbevételei is folyamatosan emelkednek. A casco-piac ezzel szemben szűkül: az öregedő autópark miatt egyre nehezebb gazdaságosan értékesíteni a terméket. Mind a felügyelet, mind a MABISZ a szabályozás finomhangolásától vár fordulatot.

Egészség és nyugdíj: a közös sikertörténetek

A nyugdíjbiztosítás az életbiztosítási terület valódi növekedési motorja, ám Holló Bence külön kiemelte az egészségbiztosítási bővülést is, ami szerinte nem pusztán az infláció lekövetése, hanem organikus, társadalmi igényből fakadó bővülés.

Eredményesség szempontjából az MNB igazgatója kiemelte:

az életbiztosítások átlagos megmaradási ideje 2013-ban még csak 6 év volt, 2024-ben viszont már 10,9 év, előretekintve pedig 11 év fölé emelkedhet. Ez fontos fordulat, hiszen 10 év alatt a szerződések jellemzően már értékállóak.

A hazai törlési ráta ugyanakkor 12,6 százalékos, ami jóval meghaladja az EU 4,7 százalékos mediánját. 

Az MNB külön kiemelte az „Etikus 2.0” szabályozás hatását: a nem megfelelő eszközalapok kivezetése és a költségszintek mérséklése révén a unit-linked termékek ma átlagosan 1,7%-os reálhozamot biztosítanak – ez érezhetően javítja az ügyfélbizalmat.

Közvetítők, digitalizáció és ügyfélvédelem

A közvetítői piac hosszú idő után stabilizálódott: 2024-ben megállt a természetes személy közvetítők számának csökkenése. Az alkuszok és többes ügynökök száma nőtt, a függő ügynököké ugyan csökkent, de összességében kedvező fordulat rajzolódik ki. Az értékesítési csatornák szerkezetében ugyanakkor markáns különbségek mutatkoznak: az életbiztosításoknál a függő ügynökök dominálnak, az egyszeri díjas konstrukciókat szinte teljes egészében a bankok uralják, a KGFB-nél pedig az online értékesítés már 30 százalékos súlyt képvisel.

Zsolnai Alíz, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a szabályozói oldalról erősítette meg: a digitális értékesítés modernizálása elkerülhetetlen, hiszen a 20 éve változatlan keretek mára elavultak.

A szabályozás logikája egyszerre kell, hogy kiszolgálja a digitális generációt és védje a legkevésbé technológiaérett ügyfeleket

 – fogalmazott. Ezért a modern szabályozás fékeket és garanciákat is tartalmaz, amelyek megakadályozzák a gyors, meggondolatlan döntésekből fakadó károkat.

A közvetítők szerepe ebben kulcsfontosságú. Számunkra mindig az ember marad a középpontban – a mesterséges intelligencia kiegészít, de nem helyettesít – hangsúlyozta Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. Szerinte a konszolidáció természetes folyamat, de a szakma sokszínűsége megőrzendő érték.

Kép: FBAMSZ

Szabályozás, extraprofitadó és nemzetközi keretek

Az új Szolvencia II. módosítások egyszerre hoznak könnyítéseket és szigorításokat: kedveznek a kisebb biztosítóknak, ugyanakkor bővítik a beszámolási és auditálási kötelezettségeket. Létre kell hozni a nemzeti biztosítási szanálási hatóságot is, amely uniós előírás.

A legnagyobb konfliktust azonban továbbra is az extraprofitadó jelenti. Holló Bence szerint bár kivezetni nem sikerült, az állampapírvásárlással elérhető kedvezmények jelentős könnyítést adtak: a 2025-ben fizetendő adó 117 milliárdról 64 milliárdra mérséklődhet.

A szektor még így is erőn felül járul hozzá a közteherviseléshez, de legalább sikerült mozgásteret nyerni” – fogalmazott a MABISZ elnöke.

A MABISZ elnöke szerint a biztosítási szektor a jövőben is bővülhet, de a makrogazdasági környezet, az autópiac állapota és a szabályozási változások meghatározóak lesznek. Holló Bence szerint a piac szerkezete átalakulóban van: miközben egyes ágazatok (egészség, nyugdíj) dinamikusan nőnek, más szegmensek (casco, életbiztosítási megtakarítások) stagnálnak vagy zsugorodnak.