A szellem kint van a palackból, és aligha parancsolhatjuk vissza. 2023 mindenki számára fordulópontot jelentett: az OpenAI ChatGPT-je a világ egyik leggyorsabban növekvő web-platformjává vált, amelyet havonta immár másfél milliárd látogató keres fel. Ezt követték rohamtempóban a versenytársak: a Bing Chat, a Bard és más generatív mesterséges intelligencia-megoldások. Míg tehát 2023 az AI elterjedésének és demokratizálásának éve volt, addig 2024 lesz az az év, amikor a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) bebizonyítja, hogy üzletileg is megérte a befektetés.

Nem lépnek, mert hype-nak gondolják

A Boston Consulting Group (BCG) világszerte 1400 nagyvállalati vezetőt kérdezett meg az AI alkalmazásáról. A felmérés nem túl fényes eredményre jutott:

a cégvezetők 66 százaléka bizonytalan vagy elégedetlen azzal, ahogy az általa vezetett cég az AI bevezetésében jeleskedik. 

A cégvezetők tisztában vannak ugyan azzal, hogy többet kellene befektetniük a mesterséges intelligenciába, mégis inkább kiváró, megfigyelő állásponton maradnak. Már csak azért is, mert a BCG által megkérdezett cégvezetők kétharmada úgy becsüli, hogy két éven belül lecseng az AI körüli hype, így aztán 71 százalékuk még csak kísérletezget vele, vagy kisebb léptékű pilot projekteket indított.

Ahol munkába állt az AI, ott forradalmi a változás

A BCG szerint az AI alkalmazása folyamatos hatékonyságjavulást eredményez. Idézik Hans Vestberget, a Verizon vezérigazgatóját:

„Nagyságrendi hatékonyságjavulást tapasztalunk, olyan mértékűt, amilyet az elmúlt tíz év egyetlen változása sem hozott még”.

 

Annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet ki tudjuk hozni az AI-ból, a BCG három lépést javasol.

  • Először is alkalmazzuk mindennapi feladatokra, ezzel 10-20 százalék hatékonyságjavulást tudunk elérni – már amennyiben a kollégákat kiképeztük az eszköz megfelelő használatára. 
  • Egy másik lehetőség a szervezeti változásokban rejlik: új funkciók életre hívásával, a büdzsé átrendezésével, ígéretes pilotok indításával 30-50 százalékos hatékonyságjavulást is el lehet érni. 
  • Végül, de nem utolsó sorban a GenAI-n alapuló új üzleti modellek kidolgozásával hosszú távú versenyelőnyt szerezhetünk, különösen akkor, ha olyan interakciókat tudunk kialakítani, amelyeket az ügyfelek sehol máshol nem találnak meg, csak nálunk.

Személyes tapasztalatom, hogy azért mindez nem ennyire kézenfekvő. A mesterséges intelligencia alkalmazása valóban hatékonyságjavulással járhat, egyben kulcsfontosságú szervezeti változásokat és szemléletváltást is elindíthat ‒ már amennyiben jól vezetjük be, és sikeresen alkalmazzuk. Tehát a bevezetés módja legalább annyira fontos, mint maga a bevezetés, amelynek eredményeképpen másképpen fejlesztünk az ügyfelek számára újabb és újabb use case-eket, és a korábbi logikától eltérő módon fejlesztjük a háttérfolyamatokat is.

Ugyancsak a hatékonyságot növelheti az informatikai fejlesztések módszertani váltása. A nagyvállalati keretek között alkalmazott agilis szoftverfejlesztési módszertan alkalmazására megnövelheti informatikus kollégáink mozgásterét és kreativitását.

A kifejlesztett új megoldások pedig nem csupán az ügyfélélményt növelik, de a háttérfolyamatokon dolgozó kollégáink is érdemibb feladatokra tudnak koncentrálni, így elégedettebbek lesznek munkahelyükkel és megtartani is könnyebb őket.

Ezeket az átalakításokat azonban épp’ úgy tanulnunk kell, mint a magának az új technológiának a megfelelő alkalmazását.

Hosszú út vezetett addig, amíg a gép képes volt feltenni a kérdést: „Mit parancsolsz, kedves gazdám?” – de legalább ekkora erőfeszítést követel tőlünk, emberektől is az, hogy egyre összetettebb feladatokat tudjunk adni a mesterséges intelligenciának, hogy aztán ezeket végrehajtva az ügyfelek életét megkönnyítsük, a sajátunkét pedig még hatékonyabbá tegyük.

(A cikk szerzője, Németh Balázs, a K&H Bank innovációs vezetője)