2024 áprilisában az ipari termelés az euróövezetben nem változott, az EU-ban pedig 0,5 százalékkal nőtt. 2024 májusában 2023 májusához képest az ipari termelés az euróövezetben 2,9 százalékkal, az EU-ban pedig 2,5 százalékkal csökkent. Mindez nem vet jó fényt Európa versenyképességére és a szélesebb értelemben vett ipar jövőképére, azonban az egyes országok teljesítménye mögött nagyobb különbségek láthatóak.
Az alábbi ábra tanúsága szerint az országok sorát éves viszonylatban Románia zárja közel 7 százalékos visszaeséssel, utána pedig Németország (-6,6 százalék), Bulgária (-6,3 százalék) és Ausztria (-6,2 százalék) következik – írja az Oeconomus.
A lista elején viszont olyan országokat láthatunk, ahol az ipari termelés volumene növekedni tudott:
- Írország (8,7 százalék),
- Dánia (7,7 százalék),
- Görögország (6,8 százalék),
- Ciprus (5 százalék).
A román teljesítménymutató ellentmond azoknak a statisztikai adatoknak és állításoknak, amelyek a látványos fogyasztásbővülésből, továbbá a jövedelmek- és a minimálbér-növekedésből adódóan túlzottan egyoldalú képet láttatnak az országról.
Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium - NGM) az ipari teljesítmény visszaesését például most azzal magyarázta, hogy A háború véget érésével helyreállhat a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet - tette hozzá, nyilvánvalóan azzal a vörös farokkal, hogy fogalmunk sincs (sajnos), hogy mikor ér véget a háború.
Miért fontos az ipari teljesítmény-mutató?
Az ipari teljesítmény visszaesését azért érdemes figyelemmel kísérni, mert a 2022-es adatokon nyugvó GDP-ben az ipar részaránya közel 29 százalék, amely erőteljesen érezteti hatását a gazdasági növekedésben.
A mezőgazdaság részaránya közel 5 százalék, a szolgáltatói szektor pedig nagyjából 58 százalékot tesz ki. A kevésbé komplex gazdaságszerkezet tartósan is befolyásolhatja a növekedési pályát.
Az Observatory of Economic Complexity (OEC) adatbázisa szerint mind a kereskedelmi, mind a technológiai, illetve a kutatási komplexitás terén érezhető hátránya van Romániának a régióval és Magyarországgal szemben is. Ezzel szemben a listát vezető Írországban ötödannyi a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása és a bruttó hazai termék döntő részben az ipari tevékenységből (41,5 százalék) és a szolgáltatószektorból (52,6 százalék) származik. Ennek tükrében a gazdaság komplexitásának OEC-s mutatója kimondottan jó.
Magyarországon 4,9 százalékos visszaesés következett be, amely némileg mérsékeltebb, mint a finn mutató (-5,3 százalék). Mindez 24,6 százalékos ipari, 57,2 százalékos szolgáltatói, illetve 3,2 százalékos mezőgazdasági súllyal párosul a magyar GDP-ben. Az OEC adatbázisa szerint Magyarországon a kereskedelmi komplexitás kifejezetten jó (14. a 133 ország közül), a technológiai komplexitás terén 96 országból a 31. helyen állunk, míg az alkalmazott kutatások területén 135-ből 32-ikek vagyunk.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a vegyi anyag, termék gyártásáé, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységé. Az ipari termelés az év első hat hónapjában 3,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Annyi jó hír mindenképpen érkezett a KSH-tól, hogy a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 májusához, tehát az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedett.
