Hosszú interjút adott a Media Future-nek Guttengéber Csaba, aki elmondta, hogy az elmúlt 25 évben teljesen megváltozott a médiapiac. Az Atmedia ügyvezetője arról számolt be, hogy azóta a médiapiacon elköltött pénz mennyisége folyamatosan növekedett, a személyes kapcsolatok akkoriban sokkal fontosabbak voltak – az értékesítés a szakmaiság mellett sokkal inkább a személyes kapcsolatokon alapult, ma ez már kevésbé van így.

Kiemelte, hogy a médiaszakma aranykora a 2008-as világválságnál szűnt meg, onnantól más lett a világ, nem is tértek vissza azok az idők, aztán a digitális világ teljesen átrendezte az erőviszonyokat.

Több mint 50 milliárdos forgalom

Az Atmediához ügyvezető-helyettesnek érkezett, s az volt a feladata, hogy multimédiás sales house-t építsenek fel a kábel- és országos televízió csatornák értékesítése és annak erősítése mellett.

Guttengéber elmondta, hogy az első lépés a rádió volt, amit az online követett, az építkezés pedig elég jól sikerült. Jelen pillanatban közel 80 online partnerük van, rádióelérésben 80 százalékos a portfóliójuk, tévében pedig a portfóliót tekintve elsők a nézettségben a 18-59 éves korosztályban. „Ismereteim szerint kereskedelmi bevételekben is előzzük az RTL sales house-t” – közölte a szakember.

A sikereket alátámasztja, hogy

a tavalyi évben az Atmedia Csoport összbevétele elérte az 55 milliárdos forgalmat.

Az ügyvezető szerint a sikerhez egyrészről kellett egy jó portfólió, amit nehéz volt felépíteni. Jó szakembergárdára is szükség volt, de azt is sikerült felállítani. „Ha körbenézek a felső- és középvezetőinken, mindenkinek nagyon komoly tapasztalata van a saját területén” – mondta.

Guttengéber azt is megosztotta, hogy már minden komoly szakmai szervezetben benne vannak az Atmediával, január elsejétől a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületében is, ahol korábban csak műsorszolgáltatók lehettek tagok. Meglátása szerint elég komoly pozíciókat foglalnak el a Magyar Reklám Szövetségben, az IAB-ban, DKT-ban is, ezek szükségeltettek a sikerhez.

„Amikor az Atmedia belépett a magyar piacra, a kábeltévé reklámértékesítés növelése volt a cél: akkor 4-5 nagy szereplő volt, a kicsiket össze kellett szedni, aggregálni. Ez az aggregáló modell nagyon jól működött, rádióban, online-ban is ezt követjük. A hirdetők és az ügynökségek is szeretik, az egykapus rendszer kényelmes nekik” – hangsúlyozta az ügyvezető.

Guttengéber kiemelte, hogy követnek minden trendet, amiben pénzt is látnak, ahol működhet a multimédiaszinergia is, ilyen például a podcast, sőt, tavaly a connected TV piacára is beléptek, úgy véli, ez nagyot fog robbanni a következő években, s addig is folyamatosan keresik az új üzleti lehetőségeket. 

Az ügyvezető közölte, hogy az elmúlt években megtehették azt, hogy külföldön is körülnézzenek:

Hollandiában egy sales house legnagyobb részvényesei vagyunk, ők kerestek meg minket, Horvátországban pedig egy rádiós sales house többségi tulajdonosai vagyunk. Több európai országban van alvó leányvállalatunk, arra mozdulunk, ahol üzleti lehetőséget látunk.

Tévé mindenekfelett

A szakember azt mondta, hogy a Magyar Reklám Szövetség számai szerint a médiatorta egyharmadát teszi ki a nemzetközi digitális rész, kétharmad számít hazai bevételnek, forgalomnak. Ezen belül a tévé körülbelül fej-fej mellett halad a digitálissal, de a legnagyobb hirdetőknél nem kérdés, hogy tévé first az elv.

„Az OTC, az FMCG és a retail cégek hirdetnek a legnagyobb volumenben, ők abszolút a tévét választják, és jelen pillanatban bármennyire is trendi a digitális, állítom, hogy Magyarországon a fogyasztási szokások miatt jó kampányt csak úgy lehet csinálni, ha benne van a tévé” – szögezte le.

Guttengéber arról számolt be, hogy Magyarországon iszonyatosan magas a tévéfogyasztás. A streaming is előretör, de speciális helyzetben van Nyugat-Európához képest: a kábel-előfizetések ára az internettel együtt is relatíve alacsony.

Lineáris tévét mindenki néz, akkora összeg viszont nincsen a háztartások zsebében, hogy azt megfelelő mennyiségű streaming-tartalomra tudják fordítani.

Maradnak a tévénél, vagy kiválasztanak egy-két streaming-szolgáltatót. De ez is csak néhány százezer háztartásnak elérhető.

Kiemeli, hogy hiába idősödik a tévézők közönsége, meg kell nézni azt is, hogy alakul a korfa Magyarországon, és melyik fogyasztói csoport vásárol valójában a hirdetők szegmenseiben.

Az OTC termékek fogyasztásának 40 százalékát 60 év fölöttiek teszik ki, az FMCG termékeknek pedig 30 százalékát.

Az ügyvezető szerint a digitális az utóbbi években nagyot lépett előre, de már nincs őrületes növekedés: vannak, akik túlköltöttek, átfordították digitálisba a pénzeket, ők most visszajönnek a tévéhez. A rádió növekedési sikere is ebből fakad többek között. Magyarország mellett ez külföldön is igaz: sokan ültek rá a digitális hullámra, de nem feltétlenül jöttek azok a számok, amikre számítottak.

A pandémia után gyorsan fellendült a fogyasztás

Az interjúban kiemelik, hogy az elmúlt 20 év két legnagyobb pofonja a szektornak a gazdasági válság, illetve a covid voltak. 

Guttengéber szerint egyikre sem lehetett volna előre készülni, de a kettő között óriási különbség van. „Az egyiknek valós gazdasági okai voltak, a világjárványnál pedig bepánikolt mindenki, emiatt elkezdte lemondani a kampányait. Hónapokig így éltünk, ment a jogászkodás, hogy mit lehet lemondani és mit nem. Sokkal gyorsabban felállt ugyanakkor a piac a Covid után, mint 2008-ban – azok a volumenek bizonyos szegmenseknél vissza sem jöttek már” – húzta alá.

A világjárvány után azonban világszinten fellendült a fogyasztás, erre a hirdetők reagáltak – és arra is rájöttek, milyen komoly problémákhoz vezetnek a nagyobb leállások. Most hiába van durván két éve gazdasági recesszió Magyarországon is, nem lehet látni, hogy komoly médiapiaci visszaesések lennének – mondja a szakember. Hozzátette, hogy

pont a Covid mutatta meg, hogy ha hirtelen reagálva visszavágunk marketingköltéseket, komoly előnyhöz tudjuk juttatni azt a konkurenciát, aki nem lépett meg ilyesmit.

Azt is elmondta, hogy az elmúlt években az is segített, hogy sok névváltás, egyesülés volt, ami mindig meghajtja a reklámpiacot.

Idén is növekedés jöhet

Az Atmedia ügyvezetője 2025-tel kapcsolatban azt látja, hogy mindenki visszafogottabb, a tavalyi várható két számjegyű növekedés után az ideit 5-10 százalék közé teszik, s előzetesen azt mondaná, hogy idén is növekedés lesz.

„A kérdés az, reáltértéken nőnek-e költések – 2023-ban nagy volt az infláció, így hiába volt erős a második félév, reálértéken nem volt növekedés” – közölte a szakember. Hozzátette, meg kell nézni, hogy az idei év miként alakul: ha az infláció ilyen alacsonyan marad, akkor az 5-10 százalékos növekedés mellett megint megvalósulhat reálértéken is a növekedés.