A legtöbb esetben a kátyúkár defektet jelent, ugyanakkor ezek egy részében a felni is javításra szorul, nem ritkán pedig a futómű is megsérül. Szélsőséges esetben ugyanakkor személyi sérüléssel is járhat, ha kátyúba futunk.

Ha nincs kátyúbiztosításunk, akkor a kárt az illetékes útkezelőnél kell jeleznünk, ami lakott területen kívül a Magyar Közút Nonprofit Zrt., lakott területen belül pedig az illetékes önkormányzat. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleménye szerint azonban számos esetben nem tudják az autósok érvényesíteni a kárigényt, például ha nem megfelelően dokumentálták azt, vagy ha valaki olyan szakaszon szenved ilyen balesetet, ahol az úthibára jelzőtáblával figyelmeztetnek.

A szervezet szerint a kátyúkárok kétharmadát az év első negyedévében jelentik, ennek megfelelően májusig mindenképpen nagy számban találkozhatnak az autósok kátyúkkal, ezért érdemes lehet kátyúbiztosításban gondolkodni. Ezt általában kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de van, ahol már önálló biztosításként is igényelhető, mindössze 3-4 ezer forintért – írja az FBAMSZ.

Ezek egyes módozatai ráadásul akkor is fedezetet nyújtanak, ha a kátyúkár figyelmeztető táblával ellátott útszakaszon történik.

A közlemény megjegyzi, hogy ebben a konstrukcióban nem számolnak fel önrészt, ami azért lényeges, mert egy átlagos kátyúkár általában még ma is 100 ezer forint alatti összeg. Ezért a minimális önrésszel megkötött casco az ilyen esetekben nem biztosít.

 

Hogy a pokolba tud így megdrágulni a kötelező biztosítás?

Számos esetben az inflációt meghaladó mértékben emelkednek a kgfb-díjak és az összegek közt akár 200 százalékos eltérés is lehet – mondták el az Economxnak szakértők.