A Kecskeméti Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett csalás miatt a napokban vádat emelt két férfival szemben, akik szerte az országban lottózókba betelefonálva az alkalmazottakat a főnökre hivatkozva rávették arra, hogy a tét azonnali, személyes kifizetése nélkül vegyenek fel számukra fogadást, de a téteket utóbb nem rendezték, céljuk kizárólag a nyeremények megszerzése volt. Az MTI beszámolója szerint az ügyészség az elkövetőkkel szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza, bűnösségükről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség részletezte, a vád szerint a hatvani és a székesfehérvári férfiak - az ügy vádlottjai - 2022 nyarán elhatározták, hogy trükkös csalással tesznek szert rendszeres jövedelemre. Közös ötletük alapján 2022 nyarán véletlenszerűen kiválasztott lottózókat telefonon felhívtak, és arra hivatkozva, hogy "a főnökkel meg van beszélve", "ismerik a főnököt", illetve "törzsvásárlók",

rávették az alkalmazottat arra, hogy az általuk kért értékben fogadásokat vegyen fel anélkül, hogy annak tétjét kifizették volna.

A vádlottak valótlanul azt ígérték, hogy rövidesen megjelennek a lottózóban a szelvények rendezése érdekében, de csak nyertes szelvény esetén mentek a lottózóban, hogy a tét közel négyszeresét jelentő nyereményt felvegyék. Ez még úgy is megérte nekik, hogy ekkor a tétet utólag kénytelenek voltak kifizetni. Közel két hónap alatt 12 lottózót sikerült a fenti módszerrel megkárosítaniuk; a kár jellemzően néhány százezer forint volt, több esetben azonban az egymillió forintot is meghaladta.

Mivel elsőre legalábbis mindenféleképpen érdekes a fenti esetben az elkövetés szokatlan módja, illetve, hogy abban tudtuk nélkül az állami vállalat alkalmazottjai is részt vettek, kíváncsiak voltunk a Szerencsejáték Zrt. álláspontjára is, azonban a társaság folyamatban lévő (vádemelésnél, bírósági szakasznál tartó) ügyeket nem kommentál. Viszont, ahogy minden kérdéses esetet, úgy ezt is kivizsgálták, és megtették a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy hasonló telefonos csalás ne történjen meg ismételten.

Ugyanakkor a Bács-Kiskun vármegyei eset egyedinek számít, ugyanis általánosságokban az mondható el, hogy

a Szerencsejáték Zrt. működése során leginkább adathalászati kísérlettel találkozik, amelyek minden esetben feljelentést vonnak magunk után

- tudta meg az Economx. 

 

Vigyázat: ezzel a pofátlan módszerrel nyúlhatják le az összes pénzünket a csalók

Csaknem 30 millió forintot lopott el egy zalai férfitől egy bűnbanda, amelynek tagjai másokat is milliókkal károsítottak meg. IDE NYUGODTAN KATTINTHAT! TÉNYLEG!

Azonban nemcsak a Szerencsejáték Zrt. került a bűnözők célkeresztjébe, például

Magyarországon évente 3,5 százalék körül van az egészségügyi infrastruktúrát ért támadások száma.

Az esetek harmadában adatokkal való visszaélés is történhetett.

Palicz Tamás egészségügyi kiberbiztonsági szakértő az Economxnak arról beszélt, hogy az

egészségügyben a kiberbiztonság alapvetően nem technológiai, hanem betegbiztonsági kérdés, amin emberi életek és akár országok egészségügyi rendszerének hozzáférése múlhat.

A kiberbiztonság fontosságát nem lehet túlbecsülni. A kiberkockázatok azonosítása és kezelése mára az egyik legfontosabb feladat a szervezetek életében, így ez többé nem kizárólag IT biztonsági kérdés, hanem a szervezetek üzleti stratégiájának szerves részét kell képeznie. Folyamatosan vizsgálni kell az üzleti és operatív működést kiszolgáló informatikai rendszerek külső kitettségét, sérülékenységeit, gyenge pontjait

– erre viszont már Bucsek Gábor, az OTP Bank Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója figyelmeztetett, miután bejelentették, az ELTE hallgatói modern környezetben kutathatják a pénzügyi visszaélések megelőzési lehetőségeit az OTP-vel közösen létrehozott kutatólaborban. A pénzintézet az eredményeket a saját biztonsági rendszerének fejlesztéséhez is használni fogja, így a projekt nagy előrelépést hozhat a pénzügyi szektorban.