Az Európai Parlament márciusban fogadta el a mesterséges
intelligenciáról szóló törvényt (Artificial Intelligence Act), amely a mesterséges intelligencia rendszerek
kockázatalapú megközelítés szerinti szabályozását célozza.
A törvényt 523 igen szavazattal, 46 nem ellenében és 49
tartózkodás mellett fogadták el. A jogszabály, amelyre a politikai és technikai
szintű jóváhagyást követően végső jóváhagyás vár még, valószínűleg idén
májusban lép hatályba.
A mesterséges intelligenciáról szóló törvény értelmében a
gépi tanulási rendszereket négy fő kategóriába sorolják majd aszerint, hogy
milyen potenciális kockázatot jelentenek a társadalomra nézve. A magas
kockázatúnak ítélt rendszerekre szigorú szabályok vonatkoznak majd, amelyeket
az uniós piacra való belépésük előtt kell alkalmazni.
Az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó
szabályok a hatálybalépést követően egy évvel, 2025 májusában, a magas
kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek pedig három év múlva lesznek
alkalmazandók. Ezek a nemzeti hatóságok felügyelete alá tartoznak majd, az
Európai Bizottságon belül működő, a mesterséges intelligenciával foglalkozó
hivatal támogatásával. Mostantól a tagállamok feladata lesz a nemzeti
felügyeleti ügynökségek felállítása.
Ezek a magas kockázatú
rendszerek
Az Economx megkeresésére az infokommunikációs szakjogász
elmondta: az AI-t alkalmazó vállalatoknak és az állami szféra szervezeteinek is
egyfajta átvilágítást és érdekmérlegelést kell végezniük a saját szervezeti
rendszerükön belül.
Át kell tekinteniük, hogy hol és milyen munkafolyamatok kapcsán,
milyen mértékben használnak AI-t és az mekkora kockázatokat jelenthet a különböző
célcsoportok vonatkozásában. Vannak olyan magas kockázatú AI-rendszerek
bizonyos szakterületeken (például egészségügy, bűnüldözés) melynek alkalmazását
kategorikusan megtiltja a jogszabály.
Kajó Cecília szerint az AI Act lépcsőzetesen lép hatályba, a
tagállamoknak bizonyos részletkérdésekben pedig további nemzeti jogalkotást kell
végezniük. Volt már erre példa, amikor életbe lépett az uniós adatvédelmi
rendelet, a GDPR, Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság (NAIH) lett erre a feladatra kijelölve. Várhatóan, ehhez hasonlóan a
bankok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank lesz a felügyeleti szerv.
Zsúfolt hónapok várnak
az AI alkalmazóira
Az AI-t alkalmazó cégek és állami szervek előtt zsúfolt
hónapok állnak. Még az is lehetséges,
hogy a szakterületek leltárba szedése és kockázatelemzése után átalakításokat
kell végezni a cégpolitikában, a fejlesztési irányokban.
Az AI-t alkalmazóknak tartaniuk kell magukat egy szigorú eseménynaptárhoz az elkövetkezendő hónapokban, a leltárba szedés és kategorizálás után pedig elképzelhető, a tevékenységeiket alapvetően át kell átalakítani az alkalmazott technológiák típusai miatt.
Ha ez a technológiai forradalom így átszőtte a
mindennapjainkat, felmerül a kérdés, kell-e szabályozni, egyáltalán van
értelme, vagy hagyjuk magára és majd a fejlődési pálya ívét megtörő hibák,
problémák igényelnek szabályokat?
Az Európai Parlament által jóváhagyott AI Act
lényegében megpróbálja összehangolni az el nem kerülhető technológiai fejlődést
az emberi jogok védelmével egyidejűleg; az más kérdés, hogy utóbbiak számos
alkalommal szenvednek vereséget a pénzügyi szempontokkal szemben.
Inkább KRESZ ez, és
nem Btk.
Az AI Act logikájában inkább hasonlít a KRESZ-re, mint a Büntető törvénykönyvre, egy jövőre tekintő kívánság halmaz és nem a múltban
elkövetett bakik büntetésgyűjteménye. Tartalmaz természetesen alkalmazható
jogkövetkezményeket az AI-t alkalmazó intézmények hibás átvilágítási,
stratégiaalkotási és más feladataik rossz végrehajtása vonatkozásában.
Ám inkább kockázatkezeléssel foglalkozik, és előre meg
kívánja mondani azokat a kereteket, amelyek reményeik szerint kordában tudják
tartani az AI-fejlesztés összes jövőbeli szálát. Ezzel kapcsolatban
természetesen van egy erős szkepticizmus is világszerte – mutatott rá a
szakjogász.
Az AI-fejlesztések mindössze 3 százaléka származik az EU-ból, miközben az USA-ban 14-szer, Kínában pedig ötször több magánbefektetés érkezik a mesterséges intelligenciába.
Állítólag a Linux ötletgazdája, Linus Torvalds mondta, hogy
„az intelligencia az a képesség, hogy elkerüljük a munkát, de az mégis el
legyen végezve”. A mesterséges intelligencia napjainkra feltehetően az egyik
legtöbbet használt kifejezés lett azzal a közhellyel párosítva mindenhol, hogy
„ez a jövő, ezt már nem tudjuk megkerülni, erről beszélni kell”, de a mesterséges
intelligencia leginkább a jelen, ha tudjuk, hogy mit értsünk pontosan alatta.
„A mesterséges intelligencia ugyanis nem egy egzakt, azonosítható, önálló dolog, esetleg program, szoftver vagy algoritmus, tehát ilyen értelemben nem tulajdonnév, hanem köznév.
Az AI egy halmazdefiníció, amit talán egy rétegekből álló
hagymaként tudunk ábrázolni az egyre bonyolultabb technológiák alkalmazása
révén. A külső rétegektől a központi réteg felé haladva beszélhetünk általános
mesterséges intelligenciáról, vagyis olyan technológiákról, amelyekben a
számítógépek tanulási képességekkel rendelkeznek.
Eggyel beljebb haladva a
következő réteg lehet a hagymában a gépi tanulás, ahol a számítógépek már saját
tanulási tapasztalataik alapján fejlesztik algoritmusaikat.
Egy következő réteg lehet a hagymában a neurális hálózatok
rétege, amelyben a technológiát már a biológia ihleti, a központi réteg pedig
lehet a mélytanulás és a fejlett nyelvi modellek.
Ezeket a technológiai fejlesztéseket az élet
számos területén alkalmazzák világszerte, ez nem a jövő, hanem a jelen –
hangsúlyozta végezetül Kajó Cecília.
