Bár évtizedes csúcson volt 2024-ben a felsőoktatásban a hallgatók száma, mégis az Európai Unió (EU) célértérkétől messze van a magyar diplomások aránya. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 25-34 évesek 32 százalékának van felsőfokú végzettsége, 2030-ra pedig az EU-s célérték szerint el kellene érnünk a 45 százalékot.
2024-ben az unió által kitűzött célt már 13 tagállam teljesítette, köztük öt, az EU-hoz Magyarországhoz hasonlóan 2004-ben vagy azt követően csatlakozó ország: Ciprus, Litvánia, Málta, Lengyelország és Lettország.
Az élen Írország, Luxemburg és Ciprus áll, ahol a 25–34 évesek több mint 60 százaléka diplomás. Magyarország elmaradása az uniós átlagtól 2010-es évek közepétől egyre jelentősebbé vált.
A magyar diplomások aránya az uniós szégyenlistán
Az unió egészében 7,7 százalékponttal 44 százalékra nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya a 2015 és 2024 közötti időszakban, miközben hazánkban 32 százalék körül stagnál az arányuk.
A magyar diplomások aránya uniós szinten a harmadik legkedvezőtlenebb érték
– hívja fel a figyelmet a KSH.
Kapcsolódó
Felidézik, hogy az 1990-től a 2005/2006-os tanévig folyamatosan nőtt, majd a 2006/2007-es és a 2018/2019-es tanévek között végig csökkent a felsőoktatási intézményekben a hallgatók száma.
A kedvezőtlen tendencia a 2019/2020-as tanévtől megtört, azóta – 2022/2023 tanév kivételével – egyre többen tanulnak tovább. A 2024/2025-ös tanévi 5,8 százalékos emelkedéssel az összes képzési szinten együttvéve – a 2013/2014-es tanév óta a legtöbben – 329 ezren tanultak a felsőoktatásban.
A hallgatók – egy évvel korábbitól kissé elmaradó hányada – mintegy kétharmada nappali képzésben tanult. Felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben az előző évinél 7,6, a 2015. évinél 13 százalékkal több, együttesen 293 ezer hallgató vett részt 2024-ben.
Az említett képzési szinteken tanuló hallgatók 71 százaléka nappali képzésben folytatta tanulmányait a 2024/2025-ös tanévben, 4,8 százalékponttal kevesebb a 2015-ösnél.
Közülük – az előző tanévhez hasonlóan – 64 százalék államilag finanszírozott oktatásban részesült.
Arányuk a 2010-es évek első felében jellemzően csökkent, azóta lényegében stagnált, ezáltal az előző évtized közepében mért adattól alig, 2,3 százalékponttal maradt el.
A felsőoktatásban nappali képzés keretében a 2024-ben felsőfokú alapképzésre 54 ezer fő jelentkezett, 81 százalékukat fel is vették egyetemre.
Július 23-án hirdetnek ponthatárokat
Az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre, az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint 129 ezren jelentkeztek, ami négyezer diákkal több mint tavaly. A legtöbben (25,6 ezer fő) a gazdaságtudományok képzési területeire jelentkeztek, nőtt a műszaki és informatika (24,6 ezer fő), valamint a pedagógusképzés (21,1 ezer fő) iránt érdeklődők aránya, illetve száma is. Sokan folytatnák tanulmányaikat a szakképzés után a felsőoktatásban, az ő arányuk 2022 óta 57 százalékkal emelkedett.Rekordon a külföldi hallgatók száma
A friss statisztikai adatok szerint a legtöbb külföldi hallgató továbbra is Németországból és Kínából érkezett a magyar felsőoktatásba.
A hazai intézmények nappali felsőfok alap-, mester- és osztatlan képzéseire járó külföldi hallgatók száma a koronavírus-járvány okozta átmeneti megtorpanást követően az utóbbi négy évben 3,6–7,3 százalékos emelkedéssel újabb és újabb rekordokat ért el.
A 2024/2025-ös tanévben a külföldi egyetemisták száma 7,2 százalékkal, arányuk 0,5 százalékponttal emelkedett. Összességében 2015 és 2024 között a külföldi hallgatók létszáma 23 ezerről 40 ezerre, aránya 11,8 százalékról 19,4 százalékra bővült – derül ki a statisztikai adatokból.
A vizsgált időszakban az Európai Unió tagállamaiból érkezettek száma végig 9–10 ezer körül mozgott, miközben az afrikai és az ázsiai tanulóké egyaránt megháromszorozódott, így pk képezik a kontinensek alapján képzett rangsor szerint a relatív többséget.
A 2010-es évek közepén tízből négy külföldi hallgató uniós állampolgár volt, addig a legutóbbi tanévben már csak minden negyedik.
A TOP10 küldő ország első négy helyén nem történt sorrendváltozás az előző tanévhez képest.
A 2024/2025-ös tanévi adatok szerint – a megelőző hét évvel azonosan – a legtöbben Németországból és Kínából érkeztek (3289-en, illetve 2586-an), amit Irán és Románia követett (közel 2–2 ezer hallgatóval). Viszonylag sokan, ezer fő feletti létszámban jöttek még további hét országból Pakisztánból, Szlovákiából, Szerbiából, Törökországból, Indiából, Nigériából és Franciaországból is.
A gazdasági képzések a legkedveltebbek, tavaly ilyen szakon 52 ezren tanultak. Az egészségügy, szociális gondoskodás, valamint a műszaki tudományok képzésein egyaránt 38–38 ezren vettek részt. Népszerűségben csak kissé maradt el tőlük a tanárképzés, oktatástudomány, valamint a társadalomtudomány, amelyeken 34 ezer, illetve 32 ezer hallgató folytatta tanulmányait.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2015 és 2024 között az informatikai, a társadalomtudományi, valamint a tanárképzési szakok hallgatói létszáma kiemelkedően rendre 2,9-, 1,6-, valamint 1,4-szeresére bővült.
A legnagyobb mértékben – háromtizedével – a szolgáltatások hallgatói létszáma esett vissza, de természettudományok és a műszaki képzések, valamint a humán tudományok szakjain is lényegesen kevesebben tanultak, mint egy évtizeddel korábban.
AI Summit 2025 – A régió legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciája

Legolvasottabb
Jó hír jött a kisnyugdíjasoknak, emelkedhet a pénzük
Eltűnik egy fontos jelzés a szupermarketekből, nem árt résen lenni
Megígérte, és be is tartotta, kegyetlen bosszút állt Donald Trump
15 éves lányt szúrtak le az egyik fővárosi szórakozóhely előtt
Milliókat buktak azok, akik nem így vették meg a lakásukat
Történelmi döntés: vényírási jogosultságot kapnak a gyógyszerészek, már régóta vártak erre
Megint a románok tettek keresztbe: füstbe ment az MVM Csoport biznisze
Ketyeg az óra karácsony előtt – mutatjuk, mikor és hol lehet még ügyet intézni
Betelt a pohár Pintér Sándornál: elvehetik az oltástagadó szülők gyerekeit?!