A magyar gazdaság tavalyi, idei és 2004-re valószínűsíthető teljesítményét látva az euró 2009-ben vagy 2010-ben válthatja fel a forintot, holott az országnak a lehető leggyorsabb eurócsatlakozás az érdeke - jelentette ki kedden Járai Zsigmond, a jegybank első embere. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetője szerint az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozást leginkább a vártnál lazább fiskális politika késlelteti és jelenleg emiatt nincs mód a kamatok csökkentésére sem. Járai jól időzített, ugyanis most vagyunk a 2004-es költségvetési tervezés elején, így a folyamatok még befolyásolhatóak - véli Barcza György, az ING Bank szakértője. A jegybankelnök fiskális politikával kapcsolatos aggodalmait látszanak alátámasztani az államháztartás első négy havi adatai is. A pénzügyi tárca szerint áprilisig 400,4 milliárd forint hiány halmozódott fel, ami az éves előirányzat 48,1 százalékának felel meg. Az elemzők előzetesen mintegy 50 milliárd forinttal jobb szaldóra számítottak. Figyelemre méltó a bevételek több mint 1 százalékpontos elmaradása az időarányosan várható 33,3 százaléktól, holott áprilisban a negyedéves áfa- és evabefizetések is gazdagították a kincstárat. A jegybankelnök délelőtti bejelentése ezzel együtt gyakorlatilag nem mozgatta meg a piacokat, a hozamok csak 5-8 bázisponttal emelkedtek, délutánra pedig már egy kisebb korrekción is túl volt az állampapírpiac. Az érdektelenséget magyarázhatja, hogy a szakértők már korábban sem bíztak a 2007-es eurócsatlakozásban, és a fiskális és jövedelmi politika alakulása sem okoz nagy meglepetést. A jegybank metodikája szerint számolt áht-hiány idén a bruttó hazai termék (GDP) 6,5 százalékát teszi majd ki, szemben a korábban várt 6 százalékkal és a tavalyi 7,2 százalékkal. Az MNB által számolt deficit különbözik a pénzügyi tárca által kalkulálttól, így a kormány 4,5 százalékos hiánycélja és a jegybank 6,5 százalékos prognózisa nem vethető egybe. Az azonban igaz, hogy a jegybank a 2003-as költségvetés alapján számított 6 százalékos hiányra, így a prognózis megemelése arra utal, hogy az elemzőkhöz hasonlóan az MNB sem bízik az idei fiskális cél teljesülésében. Jövőre 3 százalékos kereslet-visszafogásra volna szükség ahhoz, hogy el lehessen érni a megcélzott 3 százalékos áht-hiányt, de a már elhatározott adócsökkentések és az egyéb kiadások, főleg a bérek területén, jóval magasabb deficitet eredményeznek majd - tette hozzá az MNB elnöke. A forint árfolyama alacsonyabb is lehetne a következő években, ha az MNB-nek nem kellene harcolnia a magas költségvetési deficit, illetve a magas bérek gerjesztette inflációs nyomással. A hiány csökkentése lehetővé tenné, hogy gyengébb árfolyamon csatlakozzunk az eurózónához - tette hozzá az MNB elnöke, aki szerint az Európai Központi Banknak (ECB) is az az érdeke, hogy egyensúlyi árfolyamon történjen meg a konverzió. Véleménye szerint a belépés dátumától függetlenül már jövőre csatlakozni kellene az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM II.). Bár idén az államháztartás keresletszűkítő hatása kisebb lesz a korábban vártnál és a bérdinamika is magas, a külső hatások - az importált infláció alacsony szintje, a nyomott olajárak és a világgazdasági recesszió - ellensúlyozzák ezt. A jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében még 5,2 százalékos indexet várt decemberre, de a legújabb elemzések alapján ezt feltehetően hamarosan 4,5-5 százalék közé mérséklik. Az MNB legközelebbi inflációs jelentése május 12-én jelenik meg.