Az Index birtokába került belső BKK-s levelezés szerint december végén egy utolsó ajánlatot kapott a kormánytól a főváros a Budapest-bérlet fenntartására és az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására.

Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminisztere, jelenleg a BKK igazgatósági elnöke és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója közötti levelezésből kiderül: a 2020 óta változatlan évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette minisztérium utolsó ajánlata 8,6 milliárd forint volt.

Ezt a főváros és a BKK nem fogadta el, így december 31-én a szerződések lejártak, a fővárosi önkormányzat ezzel elveszítette jogát a HÉV és az agglomerációs Volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, valamint megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja is.

„A levelezésből úgy tűnik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta” – írja a lap.

Valójában mi sem értjük, hogy mi történik. Van egy működő rendszer, ami mindenkinek jó, azonban Lázár Jánosnak lehet, hogy nem. A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez

– összegezte Karácsony Gergely az RTL híradó január elsejei adásában az álláspontját.

Sok volt a 16 százalékos emelés a Fővárosnak

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az Index birtokába került, a BKK igazgatósági tagjainak címzett levelében azt írja: „december 20-án az Építési és Közlekedési Minisztérium informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe (6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam).”

A szaktárca ajánlata tehát azt jelentette, hogy annak ellentételezésére, hogy a HÉV-ek és az agglomerációból bejáró buszok Budapesten sűrűbben járnak, és ezáltal részt vesznek a budapesti közösségi közlekedésben,

2020-ban 2021-ben és 2022-ben 7,4 milliárd forintot kért az állam, amiben a főpolgármester és a kormány meg is állapodott.

2023-ra azonban háromévnyi infláció és energiaár hatását követően végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna a Lázár János vezette tárca – ez 16 százalékos emelés lett volna: 2023-ban a béremelések és az energiaárak növelhették ennyivel a buszok és HÉV-ek üzemeltetési költségét.

Budapest-bérlet: három lehetőség van, az egyik a fővárosi közlekedés összeomlása

Úgy ért minket 2024, hogy lényegében megszűnt az Orbán-kormány és a Karácsony Gergely vezette Budapest közötti évtizedes megállapodás a fővárosi és az agglomerációs közösségi közlekedésről, ami csak azért nem omlott össze január elsejével, mert a MÁV és a BKV átmenetileg, március elsejéig képesek fenntartani a rendszert.Ez a rendszer mindig arra épült, hogy a szereplők képesek egymással együttműködni, ugyanis ezek a járatok egyszerre kétféle szerepet láttak el, így volt a leghatékonyabb. Amikor a szentendreiek, a pomáziak utaznak Budapestre, akkor a HÉV-et települések közötti helyközi közlekedési eszközként használják, ami a közlekedési miniszter feladata. Míg akik Békásmegyeren szállnak fel, és a Batthyány térig utaznak, azok pedig Budapesten belül helyi közlekedésként használják a HÉV-et, ami viszont a fővárosi önkormányzat hatásköre. Ehhez többek között közös jegy- és tarifarendszerre, megfelelő menetrendre, és utastájékoztatásra van szükség.

Az Index december 21-én elsőként írt meg a Budapest-bérlet megszüntetéséről. Erre Karácsony Gergely főpolgármester akkor azonnal reagált: „Remélem, ez csak egy vicc. Bár még annak is durva lenne.” 

A kormány 2016-ban vállalta át a HÉV és az úgynevezett „kék Volánbuszok” működtetését Tarlós István akkori főpolgármester kezdeményezésére. Mivel ezek a járatok jelentős Budapesten belüli szerepet látnak el, és a csepeli HÉV el sem hagyja a városhatárt, a fővárosnak továbbra is hozzá kellett járulni ezek működtetéséhez. 

Az ezt szabályozó megállapodás 2023. december 31-én lejárt, ez az egyezség szabályozta a közös Budapest-bérlet elfogadását, és ebben szerepelt az is, hogy a fenti finanszírozásért cserébe a főváros vétójoggal bír a menetrendek meghatározásában, tehát a kormány akkor se ritkíthatna a budapesti HÉV- vagy volánbuszos járatsűrűségen, ha akarna.

A szerződés lezárultával ezek a jogok már nem érvényesíthetők.

Draskovics Tibor a BKK-s levelezésben rámutatott: „több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.”

Walter Katalin levelezéséből kiderül: a kormány utolsó ajánlata a három éve változatlan költségszint 1,2 milliárd forintos emelését jelentette volna, amit elutasítottak, vállalva ennek következményeit a Budapest-bérletre és az agglomerációs együttműködésre.

Vitézy szerint ez egy hatalmas visszalépés

Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár január 2-án azt írta: évtizedes léptékű visszalépés formálódik, és ebben a megoldásért, a megállapodásért a felelősség közösen terheli Karácsony Gergely főpolgármestert és Lázár János közlekedési minisztert a hatályos törvények szerint.

Szerinte az az egyetlen megoldás, „hogy Karácsony Gergely és Lázár János üljenek tárgyalóasztalhoz, és addig ne jöjjenek ki, amíg nem állapodtak meg. Ha kell, tegyék meg ezt a nyilvánosság előtt.”