Egy beteg sem marad ellátatlanul, ezt mondták a budai kórházak vezetői 2024. január 10-én azon az egyeztetésen, amit Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára hívott össze.

Néhány napja a a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) húsz olyan határozatot tett fel a honlapjára, amelyben az ország különböző egészségügyi intézményeinek, kórházi osztályainak a részleges, vagy teljes leállását jelentették be.

Kunetz Zsombor, orvos, egészségügyi szakértő a blogbejegyzésében, azt írta:  az Észak-budai Szent János Centrumkórházban nem fog működni több osztály, többek között a gasztroenterológiai, az endokrinológiai, az anyagcsere és a neurológiai osztály, ahogy nem lesz stroke-ügyelet sem.

A Szent János kórházon kívül hasonlóan „sikeresen" kezdi az új évet még néhány megyei centrum kórház is.

Ezekben a kórházakban szünetel a betegellátás:

  • A Jász-Nagykun-Szolnok Hetényi Géza Centrum Kórházban, az arc- és szájsebészeti ellátás akadozik immár mondhatni hagyományosan, ugyanitt a tüdőgyógyászati és légzésrehabilitációs fekvőbeteg ellátás nem lesz elérhető, és szűnik meg a teljes kapacitása ebben az évben.
  • A Heves Megyei Markhot Ferenc Centrum Kórházban a szemészet ügyeleti ellátását nem tudják biztosítani, az ügyeleti időben érkező betegeknek Debrecenbe kell menni ellátásért.
  • A Komárom-Esztergom vármegyei Szent Borbála Kórház az urológia ügyeleti és a fekvőbeteg szakellátást továbbra sem tudja biztosítani.
  • A Budapesti Szent Margit Kórház a gasztroenterológiai ellátást, és a gyomor- bélrendszeri vérző betegek ellátását sem tudja biztosítani – írta a szakértő.

Takács Péter a január 10-i egyeztetés elején leszögezte, hogy számítottak arra, hogy a "bérnővéreket" kizsákmányoló profitéhes vállalkozások hergelésének ellenzéki politikusok és magukat szakértőnek nevezők is felülnek, és a politikai haszonszerzés érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a szakdolgozókat és a betegeket riogassák - idézi az egészségügyért felelős államtitkárt az MTI OS közleménye.

Közel 30 ezer ápoló hiányzik

Ugyanakkor az ápolói szektort jól ismerő szakember szerint a bérnővérek alkalmazásának tiltása az kórházi osztályokon egész biztos, hogy kapacitáscsökkenéssel fog járni, erről Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke beszélt korábban az Economxnak. Kitért arra is, hogy a bérnővérség sokak számára azért volt vonzóbb, mert kötetlenebb, mint egy főállású foglalkoztatás. De azt hangsúlyozta: a bérnővéreknek nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem. És az is tény, hogy jelenleg nincs elég főállású munkavállaló az egészségügyben, mondta Soós Adrianna.

Nagyságrendileg 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik jelenleg a hazai egészségügyi rendszerből, erről pedig Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Medicina Fórumon.

A Népszavának egy kórházvezető azt mondta: az állami ellátórendszerben való munkavállalástól sokakat a vezénylésektől való félelem tart vissza, és az is lényeges szempont, hogy bérnővérként 25-30 százalékkal többet kerestek, mint az állam által alkalmazott társaik.

A fővárosi kórházakban a szakdolgozók 10-30 százalékát kölcsönözték eddig munkaerő-közvetítőktől.

2023. január 1-je óta hatályban van az a rendelkezés, amely szerint az egészségügyi szolgáltatók alaptevékenysége körében a munkaerő-kölcsönzés nem alkalmazható, a felek ezekkel a szerződésekkel legkésőbb 2024. január 31-ig kötelesek elszámolni egymással. A Belügyminisztérium szerint ezzel végleg megszűnt annak a lehetősége, hogy a betegellátásra fordítandó közfinanszírozásból profitorientált vállalkozások fölözzék le a hasznot munkaerő-kölcsönzés címén.