Ne süllyedjünk klímadepresszióba, de beszéljünk a fenntarthatósági és környezetvédelmi problémákról és találjunk rájuk megoldást; ezt a célt szolgálja a Kék Bolygó podcast – mondta Áder János korábbi államfő a maga által indított podcastról, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.
Az MTI azt írja, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnöke annak kapcsán beszélt erről, hogy századik adásához érkezett a műsor. A rendhagyó adásban Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója kérdezte Áder Jánost.
Kapcsolódó
A volt államfő kifejtette, hogy a podcast indításával az volt a célja 2020 októberében, hogy a fenntarthatóság kérdéseivel és az arra adott válaszokkal minél több embert, különösen a fiatalokat meg tudja szólítani. Őket nagyon érdekli a téma és a podcast alkalmas arra, hogy ezt a korosztályt is elérjük vele – mondta.
Az egyes adások tematikájának összeállításakor több szempontot is figyelembe vesznek, többek között a különböző, a fenntarthatósághoz kapcsolódó világnapokat, ünnepeket és rendszeresen szóba kerülnek aktuális témák is. Kiemelte, hogy a meghívott szakértőkkel többször foglalkoztak például az akkumulátorgyártással. Felidézte, hogy a műsorban áttekintették a leghatékonyabb és legmodernebb gyártási technológiákat, amelyeket Magyarországon is alkalmaznak. Ezzel kapcsolatban Áder János kiemelte a környezetvédelmi előírásokat, amelyeket Magyarország január 1-től ismét szigorított, és német megoldások alapján készült az új szabályozás.
Egy kutatással készül Áder János
Ősszel, a World Science Forumon "nagy dobásra" készülnek, a kutatásuk arra irányul, hogy miként lehet mérni a fenntarthatósági fordulatot – mondta. Áder János szerint ez a vitaindító nemcsak az "ősz slágertémája lehet", de a következő években is meghatározó jelentőséggel bírhat. Kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy május 15-én a Sopronfeszten közönség előtt rögzítik a 101-ik podcast, melynek vendége Steigervald Krisztián generációkutató lesz.A volt köztársasági elnök számára az elmúlt 99 podcast adásban a legmeglepőbb információ az úgynevezett patogénekhez kötődik. Mint mondta, a vírusok és baktériumok nagy részét a tudomány még nem ismeri, és a problémát az okozza, hogy az ember szűkíti ezen élőlények életterét. Ez mutációhoz vezethet, és akár megjelenhetnek emberre veszélyes törzsek is - mondta, ezért szorgalmazza a patogének megismerésére vonatkozó kutatások felgyorsítását.
Szakemberekre hivatkozva hangsúlyozta, hogy mind lelkileg, mind egészségügyi és politikai szempontból is fel kell készülni egy lehetséges következő járványra, amelynek a súlyosságát előre nem lehet tudni.
A legszomorúbbnak azt tartja Áder János, hogy a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás után, "a lelkesedés és nagy fogadkozások ellenére is" minden évben nőtt a szén-dioxid kibocsátás.
Ma magasabb a szén-dioxid szint a levegőben, mint a párizsi megállapodás idején – mondta. Hozzátette, hogy a tendencia nem is változik meg a következő években. "A Föld termosztátját továbbra is húzzuk felfelé, melegítjük a bolygót és ezzel magunk alatt vágjuk a fát" – mondta. Hangsúlyozta, szomorúsággal tölti el, hogy miközben az emberiség ismeri a problémát, tudja, mit kellene tenni és még a politikai szándék is megvan hozzá, "mégsem érünk el a közösen kitűzött célhoz".
A legreménykeltőbbnek azt nevezte, hogy a fenntarthatóság témakörében számos magyar vállalkozás rendelkezik jó megoldásokkal és szolgáltatásokkal, a Planet Budapest rendezvényein több mint száz ilyen cég mutatkozott be. Külön kiemelte az élelmiszer-hulladék feldolgozása tekintetében született megoldásokat. Mint mondta, Magyarországon évente 2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik.
Magyarország joggal lehet büszke arra, hogy a folyóvizek jobb állapotban, tisztábban hagyják el az országot, mint ahogyan ideérkeztek – emelte ki. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban jelentős előrelépések történtek a kommunális szennyvíztisztítás terén.
Úgy véli, a termőföld védelme érdekében több a tennivaló, mert többek között a felelőtlen gazdálkodás miatt romlik a termőföld minősége. Hasonlóan vélekedett a levegő tisztaságának védelméről is. A rossz levegő részben geológiai adottságokból fakad, részben azért, mert sokan olyan anyagokkal tüzelnek, például használt ruhákkal, amelyekkel nem lenne szabad – közölte. Hozzátette: itt is lenne tennivaló egyéni, önkormányzati és állami szinten.
Büszkék lehetünk a magyar erdőgazdálkodásra is, amely mind a termőföld, mind a levegő állapotával összefügg – emelte ki. Emlékeztetett rá, hogy a világon évente Olaszország méretű erdőt vágnak ki, ezzel szemben Magyarországon az elmúlt száz évben duplájára nőtt az erdőterület nagysága. Kevés ilyen ország van – jegyezte meg.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Elítéltek Schobert Norbertet, csak most jönnek a százmilliós kártérítési perek

Legyen résen, kiterjeszti csápjait az adóhivatal

Indul az összeírás, bármikor kopogtathatnak
Leó pápa olyat tett, amire még Ferenc pápa sem volt képes

Lemondott az amerikai nagykövet, mert nem bírta nézni, hogy Trump az oroszokat támogatja

Ennyi volt: kivonul Magyarországról a légitársaság

Baj van a Gmail-fiókjával? – Így fosztják ki a felhasználókat

Hamarosan nem postáz több számlát az MVM

Elfogyott Németország ereje, ténylegesen leszámolnak a merkeli örökséggel
