A tegnapi döntés értelmében lényegében újrakezdődik az 1996 óta tartó büntetőeljárás bírósági szakasza. Az LB szerint az elsőfokú bíróság nem tett maradéktalanul eleget felderítési kötelezettségének abban a lényeges kérdésben, hogy Tocsik valóban érdemi munkavégzésért vette-e fel a 804 millió forint sikerdíjat. Nem tárta fel az e kérdés eldöntését lehetővé tevő valamennyi bizonyítási eszközt, továbbá a bizonyítékok értékelésénél több jelentős szakmai hibát követett el, egyes bizonyítékokat figyelmen kívül hagyott. Ezek a hibák szükségszerűen kihatottak az ÁPV Rt. igazgatóságának vád szerinti megtévesztésében a jogásznővel együttműködő másodrendű vádlott (Liszkai Péter vezető jogtanácsos) büntetőjogi felelősségének, valamint a hanyag kezelés vétségével vádolt igazgatósági tagok (Szokai Imre elnök, Lascsik Attila vezérigazgató, Bessenyei Zoltán és Spanyol József) felelősségének megítélésére. E hat vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel 1999. február 8-án a Fővárosi Bíróság. Az LB aláhúzta, hogy a befolyással való üzérkedés vétségével megvádolt Vitos Zoltán, Boldvai László szocialista képviselő és Budai György vállalkozó esetében alapvetően az a felderítetlenség oka, hogy a Fővárosi Bíróság, nem észlelve, hogy a vád tárgyává tett egyik cselekmény időpontjában Boldvai Németországban tartózkodott, nem tisztázta, hogy ilyen feltételek mellett létrejöhetett-e a kérdéses telefonbeszélgetés a jogásznővel. Ez a hiba pedig Tocsik Vitosra, Boldvaira és Budaira tett terhelő vallomásának megalapozottságát is kétségessé teheti. Tocsik vallomása szerint Boldvai és Budai egy sörözőben arra kényszerítették, hogy az általuk megjelölt cégeknek összesen 350 millió forintot utaljon át sikerdíjából. A jogásznő utóbb, gyógyszertől befolyásolt állapotára hivatkozva, mindezt visszavonta, ám vallomását ettől függetlenül a bíróság a bizonyítási eljárás anyagává tette. Az elsőfokú bíróság Boldvait és Budait letöltendő, Vitost pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az LB szerint az elsőfokú bíróság nem hallgatta ki azokat a személyeket, akik nyilatkozni tudtak volna arról, hogy mennyi és milyen természetű munkát végzett az alkufolyamatokban önkormányzati követeléseket képviselő Vektor Rt. Felderítetlen, hogy milyen tevékenységet végzett a Vektor irodájában Tocsik Márta, milyen mértékben használta a cég adatbázisát, kik és miben segítettek neki, tekintettel arra, hogy saját bevallása szerint sem értett a számítógéphez. Továbbá a bíróság nem adta logikus magyarázatát annak, hogy az ellentétes tartalmú bizonyítékok, főként a vádlottaknak és tanúknak különböző időpontokban tett vallomásai közül melyiket miért fogadta el vagy zárta ki. A tegnapi döntés szerint az elsőfokú eljárás lefolytatására egy másik tanácsot kell kijelölnie a Fővárosi Bíróságnak. Lapunk úgy tudja, az ilyenkor szokásos ügymenetet tekintve várható, hogy 2000-re már nem tűznek ki tárgyalást a megismételt eljárásban, a jogerős döntésig pedig akár újabb évek is eltelhetnek. DRÁVUCZ PÉTER