A befektetési elemzők nagyon sokszor inkább az EBITDA nevű mutatót szeretik nézni, ha egy cég nyereségességét szeretnék megítélni, nem pedig a nettó nyereséget. Az EBITDA ugyanis az a nyereség, amelyet a cég tud termelni az amortizáció, az eszközök értékvesztése, a kamatok kifizetése és az adók előtt. Ennek megvan az értelme, hiszen simán lehet, hogy egy cég nyeresége csak azért ugrik meg, mert kedvezőbb lett az adózása, vagy kevesebb kamatot fizetett abban az évbe, miközben az alaptevékenységben semmilyen előrelépés nem történt.

A cégek e mellett szeretik egy-egy adott évben fellépő kedvezőtlen körülménnyel vagy hatással visszafelé is korrigálni a számaikat, hogy bemutassák a befektetőknek, nem azért esett a nyereségük, mert például rosszul csinálták a dolgukat, hanem azért, mert le kellett értékelniük egy befektetésüket, vagy valamilyen készletüket és ennek szerintük az égvilágon semmi köze sincs a tevékenységükhöz (a magyar tőzsdei cégek között is nem egynél találkozunk az egyszeri tételektől megtisztított nyereség vagy EBITDA fogalmával)

Kapcsolódó

Most, hogy a koronavírus járvány durva pusztítást végez a vállalatok nyereségességében, újabb kreatív ötletek merült fel a cégek részéről - hívja fel a figyelmet a Financial Times. A héten a Schenck Process nevű, méréstechnikai megoldásokkal foglalkozó német cég gyorsjelentésében visszamenőlegesen 5,4 millió euróval növelte első negyedévben elért eredményét, mondván, ennyivel lett volna az magasabb, ha nem lépnek életbe a járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések. Ennek köszönhetően ez a kiigazított EBITDA, amelyet EBITDAC-nak neveztek el (amortizáció, értélvesztés, kamat, adó és korona előtti nyereség), 20 százalékkal volt magasabb az előző év hasonló időszakában elért nyereséghez képest, ahelyett, hogy 16 százalékkal csökkent volna, mint a valóságban.

A Schenck azonban nem az egyetlen cég volt, amely hasonló módszerrel élt. A The Azek Company nevű chicagói építőanyag-gyártó cég a múlt héten kötvényeket bocsátott ki, tájékoztatójában bevezetett egy fogalmat, "az elveszett nyereséget", hogy a Covid-19 járvány hatásait a tevékenységére szemléltetni tudja.

A próbálkozás ugyan jó arra, hogy a befektetőkkel érzékeltetni tudják, mely változás köszönhető a cég működésének és melyet okozott a járvány, azonban a nem létező nyereségek hozzáadása a valós eredményekhez nagyon sok befektetőt nem nyűgözött le igazán.

Ha a koronavírus járvány hatásait nézzük, akkor ezek a bevételek és eredmények soha nem jönnek vissza, ezek szó szerint a fikciók világába tartoznak - mondta a lapnak Sabrina Fox, a European Leveraged Finance Association vezető tanácsadója. Ezen a véleményen volt Rob Jones, az Insight Investment hitelelemzője is, szerinte sem ideális ez a fajta visszamenőleges eredmény-hozzáadás. Ez túlmegy a szokásos gyakorlaton, amellyel a cégek fel szokták tupírozni számaikat.

Más befektetők szerint ha nagyon elharapódzna ez a gyakorlat, akkor veszélyessé is válhat. Azt eredményezheti például, hogy a cégek megpróbálják lazítani az eladósodottságukra vonatkozó előírásokon.

Különben is, honnan tudhatja a cég, hogy egy remélt nyereség a koronavírus miatt esett ki, és nem azért, mert a versenytársak elhappolták előlük az üzletet, vagy megváltozott a szabályozói környezet - tette fel a kérdést Nick Kordowski, az Abardeen Standard Investments szakértője.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!