A pénteki inflációs adatokat általában kedvezően ítélték meg az elemzők és úgy látják, hogy azt támogatólag hathat majd a forint árfolyamára. A magyar deviza gyengüléssel kezdte a hetet, azonban ez nem volt jelentős és délre már ismét enyhén erősödni kezdett az euróval szemben az árfolyam. Bár az euró minimálisan távolabb került a 395 forintos szinttől, a piaci kommentárok alapján sokan arra számítanak, hogy hamarosan látni fogjuk a 400 forintos euró árfolyamot.

Magyar 10 éves hozamfelár
Magyar 10 éves hozamfelár
Kép: Economx

 

Az ING Bank szakértői például azt írják devizapiaci kommentárjukban, hogy a forintra kell összpontosítani. A pénteki inflációs számok és a globális fejlemények támogatták a forintot, azonban a jelenlegi politikai zajnak még nincs vége, és arra számítanak, hogy a forintra nehezedő nyomás folytatódhat. Az euró árfolyamát inkább 396 körül látják és azt gyanítják, hogy a piac a 400-as szint elérését szeretné látni, mielőtt ismét erősödni tudnának a forinteszközök.

A hosszabb távon valószínűleg rettenetesen széles sávon belüli mozgás tekintetében rövidebb távon nem túl optimisták az Equilor Befektetési Zrt. szakértői sem. Ők technikailag úgy látják, hogy most a 395 forintos szint ellenállást képez, a következő szint 396-nál húzódik.

Az ellenállásról visszafordulva a 389-390 forintos zónát tartják erős támasz szintnek, ez várhatja lent az árfolyamot, amely azonban onnan megint fordulhat és újabb emelkedő hullámra lehet számítani.

A pénteken napvilágot látott magyar fogyasztói árindex, amely 3,7 százalék lett a januári 3,8 százaléknál némileg kedvezőbb a piaci várakozásoknál, amelyek nagyjából 3,9-4 százalékról szóltak. Azonban a jelenlegi gyors gyors dezinfláció tavasszal kifullad – írják az osztrák Erste Bank szakértői. Az elkövetkező hónapokban az éves infláció 4-5,5 százalék között oldalazhat várakozásaik szerint. Az év második felében ráadásul a belső kereslet várható javulása és a valamilyen költségvetési konszolidáció erős szükségessége további inflációs kockázatokat teremthet. Arra számítanak, hogy a teljes inflációs ráta csak 2025-ben stabilizálódik tartósan az MNB tűréshatárán belül.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője még az inflációs adatok megjelenését megelőzően egy nappal úgy vélte, több tényező is hozzájárult a forint utóbbi napokban, hetekben látott lejtmenetéhez.

A kamatok csökkentése miatt mérséklődött a magyar deviza által kínált prémium, emellett a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság is csökkent. Mindezek eredményeként tört ki a forint korábbi sávjából a gyengébb irányba. Úgy látja, hogy rövid távon 386 és 400 forint között alakulhat az euró jegyzése. Fontos azonban, hogy több olyan kockázat látható, amelyek a további forintgyengülés irányába mutatnak. A jelenlegi forintpiaci helyzetben a kamatelőny csökkenése miatt egyre fontosabbá válnak a magyar gazdaság fundamentumai, például a költségvetés helyzete, az államadósság alakulása, valamint a növekedési potenciál is.

Németh szerint az MNB várhatóan folytatja a kamatcsökkentési ciklusát, az utóbbi napokban látott árfolyammozgás, azaz a forint gyengülése azonban visszahozhatja az óvatosabb jegybanki politikát. Részben emiatt a következő hónapokban a 75 bázispontos vagy annál is kisebb mértékű kamatvágások újra napirendre kerülhetnek. Továbbra is reálisnak tartja, hogy a nyár folyamán a 6-7 százalékos tartományba csökken az alapkamat. Ezt követően viszont sokkal szűkebb lesz az MNB mozgástere.

Nagy gondok a munkaerő piacon

Szerinte kérdés a pénzromlás ütemének alakulása szempontjából a fizetések emelkedése is, azaz a bérdinamika mennyire épül be az árakba. Rámutatott, a magyar gazdaság fejlődését nézve problémát jelent, hogy strukturális problémák azonosíthatóak a munkaerőpiacon: még mindig vannak üres álláshelyek, közben munkanélküliek is, tehát a kereslet és a kínálat nem találkozik egymással. Ennek lehetnek lokációs, képzettségbeli okai. Közben pedig a munkaképes korú lakosság száma csökken, ami ugyancsak negatív tényező. Összességében a szakember továbbra is feszes munkaerőpiaccal számol, amely a reálbéreket felfelé húzhatja.

Nem csak Magyarországon, hanem a régió egészében okozhat ez még fejtörést. A Bank of America szakértőinek múlt héten publikált elemzése szerint a munkaerőpiaci helyzet még nem biztos, hogy annyira megnyugtató, mint amennyire a központi bankok szeretnék az inflációs cél hosszú távú elérése szempontjából. Megítélésük szerint Lengyelország a társainál sérülékenyebbnek tűnik a bérköltségekből eredő felfelé irányuló kockázatokkal szemben, de ilyen helyzetben van Magyarország is. Ezért a központi bankoknak érdemes az óvatosnak lenniük. A befektetési banknál egyébként azt várják, az MNB év végére 5,5 százalékra csökkenti majd az alapkamatot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!