Újabb tanulmány igyekszik bebizonyítani, hogy a mesterséges intelligencia nem olyan okos, mint mutatja, és azon felül, hogy esszéírásban nem igazán jeleskedik, még károsíthatja is az agy tanulási folyamatait hosszútávon. 

Az MIT Media Lab kutatása arra épült, hogy szám szerint 54, 18 és 39 éves kor közötti tesztalanyt osztott három csoportra, majd megkérte őket, hogy írjanak több SAT (egy Egyesült Államokban kidolgozott felvételi vizsga, elsősorban az amerikai egyetemekre) esszéfeladatot. 

Az egyik csoportnak ezt ChatGPT-vel, a másiknak a Google kereső segítségével kellett ezt megtennie, a harmadik pedig semmit sem használhatott. A kutatók eközben EEG segítségével jegyezték fel az esszéírók agyi aktivitását.

A ChatGPT-vel író csoport egymáséhoz nagyon hasonló esszét küldött be. Az EEG-k pedig azt mutatták, hogy az agy végrehajtó funkciói és a figyelem csökkentek ezeknél az alanyoknál. A harmadik esszéjük megírásánál pedig már egyenesen csak beírták a parancsot a ChatGPT-be, és nem is változtattak semmit az eredményen. 

Azok az alanyok, akik nem használtak semmilyen segédeszközt, mutatták a legnagyobb neurális kapcsolódást,

különösen az alfa-, théta- és delta-sávokban, amelyek a kreatív gondolkodással, az emlékezetterheléssel és a szemantikus feldolgozással kapcsolatosak. A kutatók úgy találták, hogy ez a csoport elkötelezettebb és kíváncsibb volt, és nagyobb elégedettséget fejeztek ki az esszéikkel kapcsolatban. 

A harmadik, Google keresőt használó csoport szintén elégedett volt, és aktívak maradtak az agyfunkcióik. 

Miután megírták az esszéket, az alanyokat megkérték, hogy írják meg újra őket, de most felcserélve – tehát annak a csoportnak, amelyik eddig ChatGPT-t használt, most anélkül kell remekelnie, az eddig önállóan dolgozó csoportnak pedig át kellett írnia esszéjét a mesterséges intelligenciával. 

A ChatGPT-t használó csoport szinte nem is emlékezett a saját esszéikre, és alacsony alfa- és théta-hullámokat mutattak, ami valószínűleg a mély memóriafolyamatok megkerülését tükrözte. 

A kutató meglátásai

Nataliya Kosmyna, a kutatás vezetője szerint a mesterséges intelligenciával írók „habár a feladatot hatékonyan és kényelmesen elvégezték az alanyok, az információkat nem építették be a memóriájukba”. 

A második csoport, amelyik a keresőmotort használhatta, szintén jól teljesített, ami arra utal, hogyha a mesterséges intelligenciát valaki jól használja, akkor segíthet a tanulási folyamatokban, nem csak hátráltathatja azokat.

Ami ironikus a történetben, hogy a kutatást sokan bemásolták bizonyos nagy nyelvi modelleket használó mesterséges intelligenciákba, hogy összefoglalja nekik a hosszú szöveget. Nataliya Kosmyna azonban számított erre, és elrejtett a szövegben pár olyan csapdát, ami biztosította, hogy az összefoglalás csak korlátozott betekintést nyújtott a kutatásba. Kosmyna azt a következtetést is levonta, hogy a nagy nyelvi modellek odaképzeltek egy olyan részletet, amit nem is említettek a kutatásban: az MI-összefoglalókban az is megjelent, hogy a kutatást GPT-4o-n képezték ki, pedig ez sehol sem volt benne a tanulmányban - írja a Time. 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó