Nick Szabo személyét most két apropó miatt mutatjuk be. Egyrészt 2025 a Bitcoin éve volt, hiszen történelmi magasságokba emelkedett: meghaladta a 120 ezer dollárt, majd a konszolidációs pályán haladva jócskán 100 ezer dollár alá süllyedt. Másrészt azért is fontos a kripto egyik ősatyja, mert az intézményi befektetők térfoglalásával párhuzamosan egyre többen siratják a decentralizált pénzügyek eszméjét. Számunkra pedig azért fontos mindezek mellett Nick személye, mert bár élete jelentős részét homály fedi, de mégiscsak egy Amerikába menekült 1956-os forradalmár fia.

De kezdjük az alapokkal! A Bitcoint a közmegegyezés szerint egy Satoshi Nakamoto nevű személy vagy csoport találta fel 2009-ben, célja pedig egy központosítatlan, bankoktól és kormányoktól független digitális fizetőeszköz létrehozása volt, válaszul a 2008-as pénzügyi válságra, amely megmutatta a hagyományos pénzügyi rendszerek sebezhetőségét. 

Kapcsolódó

A kripto a blokklánc-technológián alapul, amely biztonságos, átlátható tranzakciókat tesz lehetővé, és nem igényel közvetítőt. Ehhez kapcsolódik Nick Szabo amerikai informatikus, jogtudós és kriptográfus, akit a kriptovaluták egyik legfontosabb úttörőjeként tartanak számon. Szerepe két találmánya miatt kulcsfontosságú. Egyrészt már az 1990-es években (1994 és 1996) megfogalmazta az okosszerződések koncepcióját, jóval a blokklánc-technológia elterjedése előtt. 

Az okosszerződés egy olyan számítógépes tranzakciós protokoll, amely automatikusan végrehajtja a szerződés feltételeit, ha a kódba írt, előre meghatározott feltételek teljesülnek. Szabo ezt egy automatához hasonlította, amely garantálja a szerződés teljesítését harmadik, megbízható fél (pl. bank, ügyvéd) bevonása nélkül. Az ő ötlete képezi az Ethereum és más modern blokklánc platformok alapját, amelyek lehetővé teszik a decentralizált alkalmazások működését.

Másrészt 1998-ban ő tervezte meg a Bit Gold nevű decentralizált digitális valuta mechanizmusát, amely a Bitcoin közvetlen előfutárának tekinthető. A cél egy olyan digitális pénz létrehozása volt, amely utánozza a fizikai arany tulajdonságait (pl. ritkaság és hamisíthatatlanság), miközben a digitális technológia előnyeivel rendelkezik. Bár a Bit Gold sosem került teljes egészében megvalósításra, annak alapelvei (Proof of Work, nyilvános tranzakciós főkönyv, decentralizáció) erősen befolyásolták a Bitcoin létrejöttét.

Miért a Bit Gold a Bitcoin elődje?

A Bit Gold rendszerben a résztvevők számítási teljesítményt használtak kriptográfiai problémák megoldására, amivel új „Bit Gold” egységeket generáltak (ez a Proof of Work módszer, azaz a munkavégzés igazolása mechanizmus). A megoldott problémákat egy nyilvános, időpecsétes láncban (ez volt a timechain, a blokklánc korai verziója) rögzítették.

Siratják a szabadságharcot?

Ahogy már leírtuk, a BTC és Nick Szabo kriptográfiai munkássága arra irányul, hogy az emberek a pénzügyeiket privát módon kezelhessék, vagyis függetleníthessék a nagy globális pénzügyi rendszerektől és intézményektől, bankoktól. Nick Szabo karrierje szorosan összefonódik az úgynevezett cypherpunk mozgalommal, amely a kriptográfia használatát szorgalmazta a magánszféra védelmére a nyitott társadalommal ellentétben.

Érdemes felidézni egy 2011-es blogbejegyzést Nick Szabótól, amelynek a címe: „Bitcoin, mi tartott ilyen sokáig?” A rövid válasz erre, írja Szabo, hogy a Bit Gold/Bitcoin ötletek közel sem voltak nyilvánvalóak, hiszen szokatlan gondolkodást igényeltek, nemcsak a biztonsági technológiákkal kapcsolatban, hanem az is dilemmaként merült fel, hogyan válasszák ki és állítsák össze a protokollokat. 

A Bitcoin egy nagyon összetett interakcióban álló matematikai protokollrendszer. „Én, Wei Dai és Hal Finney voltunk az egyetlenek, akiknek annyira tetszett az ötlet, hogy folytassuk a technológia fejlesztését, de csak Finney és Nakamoto volt elég motivált ahhoz, hogy egy ilyen rendszert meg is valósítson” – írta Nick Szabo.

A Bitcoin alapjait tehát eredetileg nagyon kevesen gondolták jó ötletnek. Számos nyitott kérdés és vitatható pont maradt az ilyen technológiákkal és valutákkal kapcsolatban, amelyek közül sokat csak úgy lehet megoldani, ha ténylegesen kipróbáljuk őket, és megnézzük, hogyan működnek a gyakorlatban, mind gazdasági, mind biztonsági szempontból, tette hozzá Szabo.

Íme néhány konkrétabb ok, amiért a Bitcoin mögött álló ötletek korántsem voltak nyilvánvalóak. Egyrészt kevesen olvastak a Bit Gold ötletéről, amely csak 2005-ben került nyilvánosságra, bár Szabo a technológia egyes részeit már korábban leírta.

Másrészt szinte senki sem érti igazán a pénz működését és eredetét, amelyre válaszul megalkotta a Bit Goldot, majd létrejött a Bitcoin. Hiszen a Bitcoin alapvetően az emberiség pénzhez való viszonyát szeretné megváltoztatni, illetve az egyes ember kiszolgáltatottságát szeretné csökkenteni a nagy pénzügyi rendszerektől. 

Ezzel kapcsolatban elméleti síkra tereli a blogbejegyzését Nick Szabo, amely a libertárius eszmerendszerről és Carl Menger „A pénz eredetéről” szóló tanulmányáról is szót ejt, ráadásul megemlíti, hogy a pénz eredetéről saját elemzést is írt, miközben ehhez kapcsolódóan a Bitcoin közgazdaságtanát is bemutatja. Mi most nem megyünk bele a részletekbe, aki szeretné, ezen a linken olvashatja a magyar származású kriptográfus bejegyzését.

Kicsoda valójában Nick Szabo?

Nick 1964-ben született, az alapdiplomáját 1989-ben szerezte a Washingtoni Egyetemen (University of Washington). Később jogi szakon végzett a George Washington Egyetemen is.

Két alapvető kérdés is adódik a személyével kapcsolatban. Az egyik, hogy ő Satoshi Nakamoto? Szabo azonban tagadja, hogy ő lenne Satoshi Nakamoto, de a kriptográfiai és digitális pénzhez kapcsolódó korai munkássága miatt sokan őt tartják a legesélyesebb jelöltnek.

Másrészt gyakran felmerül, hogy magyar származású-e, amire igennel felelhetünk. A neve magyar, bár ő már az Amerikai Egyesült Államokban született. Édesapja részt vett az 1956-os harcokban, és ezt követően menekült az USA-ba.

Egy korábbi tanulmány

Jellemző a hőskorszakra, hogy sokan megkérdőjelezik ennek a blogbejegyzésnek a hitelességét. De van egy korábbi, 2002-ös elemzése is a Nakamoto Intézet honlapján, ezt is közzétesszük röviden.

„Nagyon régen megfogalmazódott bennem a Bit Gold ötlete. A probléma röviden annyi, hogy a pénzünk értéke jelenleg egy harmadik félbe vetett bizalmunktól függ. Ahogy azt a 20. század számos inflációs és hiperinflációs időszaka is megmutatta, ez nem ideális állapot. Hasonlóképpen a magánbankjegy-kibocsátás sem tökéletes megoldás, hiszen szintén egy harmadik féltől függött.”

A nemesfémek és a gyűjthető tárgyak hamisíthatatlan szűkösséggel rendelkeznek, és egykor olyan pénzt biztosítottak, amelynek értéke nagyrészt független volt bármely harmadik féltől. A nemesfémek esetében azonban túl költséges a vizsgálat a szokásos tranzakciók során. Ezért egy megbízható harmadik felet hívtak meg, hogy a fémből egy szabványos mennyiséget pénzérmeként elismerjen. 

Kockázatok és a megoldás

Azonban nagy mennyiségű fém szállítása meglehetősen bizonytalan dolog, különösen háborús időkben, ráadásul online nem lehet fémmel fizetni. Így nagyon jó lenne, ha létezne egy olyan protokoll, amelynek segítségével hamisíthatatlanul biteket lehetne online létrehozni, minimális függőséggel harmadik felektől, majd ezeket biztonságosan lehetne tárolni, továbbítani és elemezni. Ekkor jött a képbe a Bit Gold.

Összefoglalva, és megint idézzük Szabo szavait, az emberiség által valaha használt összes pénz valamilyen szinten kockázati tényezőt is jelentett. A bizonytalanság sokféleképpen megnyilvánult, a hamisítástól a lopásig, de ezek közül a legkárosabb valószínűleg az infláció. Ellenben a Bit Gold példátlan biztonságot nyújthat számunkra ezekkel a veszélyekkel szemben. 

A többi már történelem, hiszen később ebből az ötletből lett a Bitcoin.