Vámos Éva

Orosháza a Dél-Alföld ipari központja

Orosházán a rendszerváltás után sikeresen privatizálták a legtöbb céget és sok külföldi fektetett be a városban. Éppen ezért azt lehet mondani, hogy Orosházán alakult ki a Dél-Alföld egyik legnagyobb ipari központja. A másik kitörési pontot az idegenforgalom fellendítése jelenti: néhány éve PHARE-forrásokat is igénybe véve elkezdték a városközponttól mintegy 3 kilométerre fekvő Gyopárosfürdő fejlesztését. Az önkormányzat vállalkozókat keres szállodaépítésre. Annak a lehetősége is felmerült, hogy angol befektetők üdülőfalut építenének a város mellett.

Lendületben az oroszlányi ipari park

Mint a város gazdaságának, az oroszlányi ipari parknak is a Weslin Autóipari Rt. az egyik meghatározó szereplője. Az eddig itt befektetett 25-30 milliárd forint tőkéből mintegy 24 milliárd forint a kanadai tulajdonú cégtől származik. A legtöbb vállalkozás csak egy-két éve települt be az egyik legrégebbi ipari parkba.

Hol van az anyag az eleje? (Nem jelent meg!!)

deklődnek. A közvilágítást a közeljövőben fogják korszerűsíteni. Már kiírták a pályázatot, a költségeket a megtakarításokból fogják fedezni. Nagykanizsán van egy közel 600 ágyas kórház is. Az elmúlt két ciklusban 2,5 milliárd forintot fordítottak az intézmény épületeinek rekonstrukciójára, ebből 560 milliót az önkormányzat fizetett. Éves szinten 60-70 millió forintot fordít továbbá arra, hogy gépeket és műszereket vegyen a kórháznak. A tavalyi év legjelentősebb fejlesztései között volt a csatornahálózat bővítése, a főiskolai képzés kiszélesítése és az összesen 173 millió forintos költséggel felépített szociális otthon. Tavaly az önkormányzat 100 millió forintot fordított a főiskola épületeinek kialakítására. A veszprémi egyetemmel közösen idegenforgalmi és turisztikai közgazdászok, valamint műszaki informatikusok képzését indítják be. Idén 250 lesz a hallgatók száma, jövőre pedig várhatóan meg fog duplázódni. 2001-ben a fejlesztési kiadások között az ipari parkra fordított 500 millió forint lesz a legnagyobb tétel. Intézményfelújításra 160 millió forint jut. Pályáznak többek között a tüdőgondozó épületének, valamint gép- és eszközállományának felújításához szükséges forrásokra is. Ami a környezetvédelmet illeti, a legnagyobb probléma az, hogy nem épült még meg a várost elkerülő út. Gondot jelent az is, hogy sok az illegális szemétlerakó a városban és a környéken; ezek felszámolása évi 10 millió forint pluszköltséget jelent az önkormányzatnak. A végleges megoldáshoz mintegy 30 millió forintra lenne szükség. Az idegenforgalmat fejleszteni kell - mondta Tüttő István. A strandfürdő és az uszoda korszerűsítésére több százmillió forint kellene. Idén 40 millió forintból fel tudják újítani a nagyobb medencét, amelybe később termálvizet is vezethetnek. Az önkormányzat a Széchenyi-tervben szereplő termálvíz-program keretében is próbál pénzt szerezni ezekre a fejlesztésekre. Az ipari parkban vállalkozói tőkéből 20-24 emeletes szálloda építését tervezik, ahol egy konferenciaközpont is helyet kapna. V. É.

Egyelőre nincs külföldi befektető Gyulán

A város vezetői szerint akkor lehet arra számítani, hogy jelentős mennyiségű külföldi tőke áramlik Gyulára, ha Nyugat-Magyarországon munkaerőhiány lesz - mint ahogy már vannak is erre utaló jelek. Középtávon növelheti a város vonzerejét, ha az EU-csatlakozás után az unió egyik határvárosa lesz, illetve ha Románia gazdasága végre fellendül. Jelenleg az aktív keresők 42 százaléka az oktatásban, a közigazgatásban vagy az egészségügyben talál munkát. Külföldi cég eddig nem fektetett be itt, és zöldmezős beruházással egyetlen termelő üzem sem jött létre a városban a rendszerváltás óta. Ennek részben az az oka, hogy az autópályák messze elkerülik Gyulát, sőt még a megyét sem érinti egyszámjegyű főútvonal.

Egyelőre nincs külföldi cég a dabasi parkban

Eddig három cég működik a dabasi ipari parkban, amelynek 38,7 hektáros területéből 28,3 hektár még szabad. A terület közművesítését az idén elkezdik, ha sikerül rá pályázati pénzt szerezni. A parkkal kapcsolatban sok a tisztázatlan kérdés. Még nem döntötték el, hogy bérleti rendszert alakítanak-e ki, vagy eladják a földet, és még nem alapították meg az üzemeltető céget sem.

Az ipari park fele még szabad

Több mint a fele szabad még a három éve működő ipari parknak Gyulán. A park infrastruktúráját csaknem teljesen kiépítették és zöldmezős beruházásokra is van hely. Egyelőre mégsem érdeklődnek sokan a betelepülés iránt.

Dabas vállalkozókat keres szállodaépítésre

Egyelőre nem jelent meg a külföldi tőke a Budapesthez közeli Dabason. Talán változtat ezen, hogy egy csaknem 40 hektáros terület tavaly megkapta az ipari park címet, ráadásul nagyon gyorsan fejlődik a város infrastruktúrája. Idén felújítják a szennyvíztisztítót és itt épül a regionális hulladéklerakó. A tervek szerint 2002 végére 100 százalékos lesz a csatornázottság, és a csatornaépítés befejezése után helyreállítják az utakat. Az önkormányzat távlati tervei között szerepel a városban található kúriák felújítása és a strand fejlesztése.

A város a Sanyo európai központjává épülhet ki

Gyakorlatilag bármekkora üzemcsarnok érdekelné a Sanyót, a dorogi ipari park legnagyobb befektetőjét. A cégnek már van egy 14 ezer négyzetméteres gyártócsarnoka, és ide telepítette technológiai fejlesztési központját is. Az 58 hektáros ipari parkból még csaknem 40 hektár szabad. A park működtetője, a BSB Kft. további beruházásokat tervez: ha sikerül rá PHARE-pénzt szerezni, akkor újabb üzemcsarnokot és egy inkubátorházat építenek.

Az iparűzési az egyetlen helyi adó Dorogon

Dorognak a szénbányászat leépülése után sikerült talpra állnia, amit elsősorban annak köszönhet, hogy jó néhány cég a városba települt. A nagy munkáltatók közé tartozik a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Dorogi Fióktelepe, a Dorogi Hulladékégető Kft. és a Sanyo. Dorog infrastruktúrája az 1994 és 1997 közötti fejlesztéseknek köszönhetően viszonylag jó és az ipari parkban is van még hely.